Bánudvard
| Bánudvard (Dvorec) | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Szlovákia | ||
| Kerület | Trencséni | ||
| Járás | Báni | ||
| Rang | község | ||
| Polgármester | Eva Srncová | ||
| Irányítószám | 956 55 (pošta Veľké Chlievany) | ||
| Körzethívószám | 038 | ||
| Forgalmi rendszám | BN | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 475 fő (2021. jan. 1.)[1] | ||
| Népsűrűség | 160 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Tszf. magasság | 210 m | ||
| Terület | 2,66 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 48° 42′ 26″, k. h. 18° 13′ 16″48.707222°N 18.221111°EKoordináták: é. sz. 48° 42′ 26″, k. h. 18° 13′ 16″48.707222°N 18.221111°E | |||
| Bánudvard weboldala | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Bánudvard témájú médiaállományokat. | |||
| Sablon • Wikidata • Segítség | |||
| Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info | |||
Bánudvard (1899-ig Dvorecz, szlovákul Dvorec) község Szlovákiában, a Trencséni kerületben, a Báni járásban.
Fekvése
Bántól 2 km-re délnyugatra fekszik.
Története
A mai község területén már az újkőkorban emberi település állt, de a bronzkorban és nagymorva időszakban is állt itt erődített település. Udvardot 1455-ben "Odwarcz" alakban említik először. 1469-ben "Dwhoreczk", 1472-ben "Odworcz", 1520-ban "Dvorecz" néven említik. 1598-ban 6 nemesi ház állt a faluban. 1784-ben 25 házában 35 családban 144 lakos élt. 1828-ban 32 háza volt 205 lakossal. Lakosai mezőgazdasággal, fakereskedéssel foglalkoztak.
Vályi András szerint "DVORETZ. Tót falu Trentsén Vármegyében, földes Urai Ugronovits, és más Urak, lakosai katolikusok, fekszik Nagy Chlivennek szomszédságában, ’s ennek filiája, határbéli földgye termékeny, ’s szép javaihoz képest, első Osztálybéli." [2]
Fényes Elek szerint "Dvorecz, Trencsén, most A. Nyitra vm. tót falu, 155 kath., 12 ev., 26 zsidó lak. Földje nagyon középszerü. Lakosi fával kereskednek. F. u. többen. Ut. p. Ny. Zsámbokrét." [3]
A trianoni békeszerződésig Trencsén vármegye Báni járásához tartozott.
Népessége
1910-ben 227, túlnyomórészt szlovák lakosa volt.
2001-ben 423 lakosából 415 szlovák lakosa volt.
2011-ben 425 lakosából 407 szlovák volt.
Nevezetességei
- Rokokó stílusú kastélya a 18. század második felében épült. A 19. században bővítették, 1902-ben átépítették.
Források
- ↑ The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.
További információk
A Báni járás települései | ||
|---|---|---|
Bán (Bánovce nad Bebravou) | ||
Alsóneszte (Dolné Naštice) · Alsószalatna (Slatinka nad Bebravou) · Aranyosd (Zlatníky)· Báncsipkés (Šípkov) · Bánkaraszna (Krásna Ves) · Bánluzsány (Podlužany) · Bánnyíres (Brezolupy) · Bánpecsenyéd (Pečeňany) · Bánruszkóc (Ruskovce) · Bántölgyes (Dubnička) · Bánudvard (Dvorec) · Borcsány (Borčany) · Búzásradosa (Žitná – Radiša) · Csarnólak (Čierna Lehota) · Csermely (Omastiná) · Dezsér (Dežerice) · Eszterce (Otrhánky) · Felsőneszte (Horné Naštice) · Felsőszalatna (Slatina nad Bebravou) · Halács (Haláčovce) · Kesnyő (Kšinná) · Kisradna (Malá Hradná) · Kisvendég (Malé Hoste) · Libáka (Libichava) · Litó (Ľutov) · Mézgás (Miezgovce) · Nagydraskóc (Veľké Držkovce) · Nagyhelvény (Veľké Chlievany) · Nagyvendég (Veľké Hoste) · Nyitranádas (Nedašovce) · Peres (Pravotice) · Pohába (Pochabany) · Poroszi (Prusy) · Ribény (Rybany) · Sissó (Šišov) · Terbók (Trebichava) · Timorháza (Timoradza) · Újülés (Chudá Lehota) · Újvíz (Cimenná) · Viszocsány (Vysočany) · Zayugróc (Uhrovec) · Zayváralja (Uhrovské Podhradie) |  | |