A halálsoron

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
A halálsoron
Szerző Stephen King
Eredeti cím The Green Mile
Ország Amerikai Egyesült Államok
Nyelv angol
Műfaj regény
Kapcsolódó film Halálsoron (1999)
Díjak Bram Stoker-díj a legjobb regényért (1996)
Kiadás
Kiadó Signet Books
Kiadás dátuma 1996
Magyar kiadó Európa Könyvkiadó
Magyar kiadás dátuma 1997
Fordító Bihari György
ISBN ISBN 9630761459

A halálsoron (The Green Mile) Stephen King amerikai író 1996-ban, hat kötetben megjelent folytatásos regénye, amelyet 2000-ben egy kötetben is kiadtak.[1][2]

Cselekmény[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A történet főhőse John Coffey, egy színes bőrű hajléktalan ember, akit a Cold Mountain fegyház E blokkjába börtönöznek be – a halált jelentő blokkba. Ez az a hely, amely otthont ad az Öreg Füstösnek, vagyis a villamosszéknek, és természetesen magának a halálsornak. Annak a folyosónak, amely a halált jelentő villamosszékhez vezet. Coffey-t megvádolják, majd bűnösnek találják a Detterick ikrek meggyilkolásában. A két halott kislányt karjaiban találták meg egy mezőn.

De a többi börtönlakó története is ez egyben: Arlen Bitterbucké, az indiáné, aki az első, akit a történet során kivégeznek; Eduard Delacroix-é, a kis franciáé és Billy Whartoné, aki az egyik legveszélyesebb börtönlakó, aki valaha Cold Mountainbe került. Megismerjük természetesen az őröket is, Paul Edgecombe-ot, Brutus Howellt, Dean Stantont, Harry Terwilligert, és persze Percy Wetmore-t, aki a legalkalmatlanabb őr, akit az ember csak el tud képzelni. És van még egy roppant fontos szereplője a történetnek: Mr. Jingles, az egér, amely időről időre felbukkan az E blokkban.

John Coffey azonban valahogy különbözik a többi rabtól: fél a sötétben, az idő nagy részében könnyezik a szeme, és van egy képessége, amelyet használni tud, ha akar. Paul Edgecombe, az E blokk főőre nagyon hamar felismeri ezt. És abban is biztos, hogy nem Coffey ölte meg a két kislányt. Felsorakoztatja bizonyítékait, és meg szeretné győzni kollégáit is. De az ő és John Coffey ideje vészesen fogy.

Stephen King ebben a regényében az élet legnagyobb kérdéseit boncolgatja: az igazságot és a hazugságot, az igazságosságot és az igazságtalanságot, magát az életet és a halált, valamint az evilági és túlvilági dolgokat.

Adaptációk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Frank Darabont rendezésében 1999-ben azonos címmel film is készült a regény alapján Tom Hanksszel a főszerepben.[3]

Források, jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. A könyv adatlapja a szerző hivatalos honlapján. (Hozzáférés: 2012. március 30.)
  2. A könyv első részének adatlapja a szerző hivatalos honlapján. (Hozzáférés: 2012. március 30.)
  3. A film adatlapja a Port.hu-n. (Hozzáférés: 2012. március 30.)