A rendcsinálók

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
A rendcsinálók
Szerző Stephen King (Richard Bachman)
Eredeti cím The Regulators
Ország  USA
Nyelv angol
Téma amerikai irodalom
Műfaj horror
Kiadás
Kiadás dátuma 1996
Magyar kiadó Európa Könyvkiadó
Magyar kiadás dátuma 1997
Fordító Bihari György
Média típusa könyv
Oldalak száma 384 (1997)
ISBN ISBN 9630762706 (1997)

A rendcsinálók (Regulators) Stephen King amerikai író 1996-ban, eredetileg Richard Bachman álnéven megjelent regénye, a Rémület a sivatagban című mű "párregény"-e.

Cselekmény[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Természetesen A rendcsinálókat a "párregény" nélkül is lehet élvezni, de sokkal érdekesebb, ha az ember mindkét művet elolvassa. Igaz, ha így tesz, sok kérdés is felvetődik.

A rendcsinálók, amely ez idáig az utolsó Bachman-regény, az Ohio állambeli Wentworth-ben játszódik. Ezt a helyet már a Rémület a sivatagban című alkotásból is ismerhetjük. Jó néhány jól ismert szereplővel találkozhatunk, köztük John Marinville-el, Collie Entragiannal, Audrey Wylerrel és másokkal, de néhányan nem azok, akik vagy amik a Rémület a sivatagban című regényben: például fiatalabbak vagy idősebbek, vagy más a foglalkozásuk.

Ismét csak találkozunk egy kisfiúval, akit azonban ezúttal nem David Carvernek, hanem Seth Garinnek hívnak. Seth-nek, aki autista, két kedvenc tévéműsora van, a MotoZsaruk 2200 és A rendcsinálók. Most úgy tűnik, hogy e két műsor néhány szereplője Wentworth-ben garázdálkodik. Wentworth pedig lassan egy másik jól ismert kisvárossá kezd átalakulni: Desperationné. Senki sem tudja igazán, mi is történik, de az emberek hamar rájönnek, hogy a titok nyitja nem más, mint Seth. És persze Tak, akinek ebben a regényben is fontos szerep jut.

A rendcsinálók című művet és a mögötte meghúzódó koncepciót nem könnyű megérteni. Nem elég, hogy néhány szereplő nem az, aki a "párregény"-ben, de Taknak is más a jellege, mint a Rémület a sivatagban című műben. Ha még hozzátesszük, hogy mindkét regény nagyjából ugyanakkor, 1996-ban játszódik, már-már teljesen összezavarodhatunk.

Gyakorlatilag két lehetséges válasz képzelhető el a felvetődő kérdésekre: egyrészt az, hogy a szerző két nagyon hasonló forgatókönyvet két különböző módon dolgozott ki regényként – ráadásul két különböző név alatt. Másrészt pedig, hogy mindkét regény párhuzamos világban játszódik. Ez utóbbi gondolatot látszik alátámasztani az a tény, hogy A rendcsinálók vége felé egy „a mienktől teljesen eltérő létsík”-ról van szó.