Ugrás a tartalomhoz

A dinoszauruszok mérete

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

A dinoszauruszok mérete a dinoszauruszkutatás egyik legérdekesebb szempontja a nagyközönség számára. Ez a szócikk a dinoszauruszok különféle csoportjainak legnagyobb és legkisebb tagjait sorolja fel, tömeg és hossz szerint rendezve.

Az ember és az öt legnagyobb ismert dinoszaurusz klád méretének összehasonlítása

A lista kizárólag nyilvánosságra hozott adatok alapján készült, és csak azokat a dinoszauruszokat tartalmazza, amelyeknek van hivatalos leírása. Megjegyzendő, hogy a dinoszauruszok feltételezett tömegei jóval pontatlanabbak lehetnek a becsült hosszuknál, mivel az utóbbi adathoz rendelkezésre állhat az állat teljes csontváza.

Általános rekordok

[szerkesztés]

Legnehezebb dinoszauruszok

[szerkesztés]

A tíz legnehezebb ismert dinoszaurusz, a megjelentetett tömegbecslések alapján. (Lásd még: A legnagyobb tömegű sauropodák)

  1. Maraapunisaurus: 70-120 tonna[1][2]
  2. Argentinosaurus: 50-100 tonna[3][4]
  3. Antarctosaurus: 9,5-100 tonna[1][4]
  4. Mamenchisaurus: 5-80 tonna[2][3]
  5. Patagotitan: 42,5–77,6 tonna[5][6]
  6. Notocolossus: 40-75,9 tonna[1][7]
  7. Apatosaurus: 16,4-72,6 tonna[8][9]
  8. Sauroposeidon: 40-60 tonna[3][10]
  9. Barosaurus: 12-60 tonna[1][3]
  10. Dreadnoughtus: 22,1-59,4 tonna[11][12]

Leghosszabb dinoszauruszok

[szerkesztés]

A tíz leghosszabb ismert dinoszaurusz, a megjelentetett hosszbecslések alapján. (Lásd még: A leghosszabb sauropodák)

  1. Barosaurus: 25-45 méter[1][13]
  2. Supersaurus: 21-45 méter[1][4]
  3. Maraapunisaurus: 30,3-40 méter[2][14]
  4. Argentinosaurus: 25-39,7 méter[15][16]
  5. Turiasaurus: 21-39 méter[1][17]
  6. Patagotitan: 31-37 méter[2][18]
  7. Ruyangosaurus: 24,8-35 méter[1][19]
  8. Diplodocus: 24-35 méter[3][20]
  9. Mamenchisaurus: 13-35 méter[3][21]
  10. Sauroposeidon: 27-34 méter[3][22]

Legkönnyebb dinoszauruszok

[szerkesztés]

A tíz legkönnyebb ismert nem madár dinoszaurusz, a megjelentetett tömegbecslések alapján.

  1. Eosinopteryx: 100 gramm[3]
  2. Anchiornis: 110-700 gramm[23][24]
  3. Parvicursor: 137-200 gramm[3][11]
  4. Epidexipteryx: 164-472 gramm[23][25]
  5. Microraptor: 0,2-1,5 kilogramm[23][26]
  6. Aurornis: 0,25 kilogramm[3]
  7. Ceratonykus: 0,26-1 kilogramm[3][11]
  8. Compsognathus: 0,26-3,5 kilogramm[27][28]
  9. Zhongjianosaurus: 0,31 kilogramm[26]
  10. Libagueino: 0,35-0,5 kilogramm[3][23]

Legrövidebb dinoszauruszok

[szerkesztés]

A tíz legrövidebb ismert nem madár dinoszaurusz, a megjelentetett hosszbecslések alapján.

  1. Epidexipteryx: 25-30 centiméter[3][25]
  2. Eosinopteryx: 30 centiméter[3]
  3. "Ornithomimus" minutus: 30 centiméter[29]
  4. Palaeopteryx: 30 centiméter[29]
  5. Parvicursor: 30-40 centiméter[3][29]
  6. Nqwebasaurus: 30-100 centiméter[3][29]
  7. Anchiornis: 34-40 centiméter[3][24]
  8. Archaeopteryx: 40-50 centiméter[3][29]
  9. Sapeornis: 40-120 centiméter[3][29]
  10. Mei: 45-70 centiméter[3][29]

Theropodák

[szerkesztés]
Bővebben: Theropoda

Az alábbi méretek lehetőség szerint határértékekkel lettek feltüntetve, a jelenleg rendelkezésre álló ismeretek alapján. Azokban az esetekben, ahol a határérték becslés alapján lett megállapítva, azok a források lettek megadva, amelyek a legszélsőbb értékeket tartalmazzák.

A leghosszabb theropodák

[szerkesztés]
Az ember és az óriás theropodák méretének összehasonlítása

12 méteres hosszúság vagy afelett (farokkal együtt):

  1. Spinosaurus: 15-16 méter[30][31]
  2. Giganotosaurus: 12-14 méter[3][32]
  3. Saurophaganax: 10,5-14 méter[3][33]
  4. Carcharodontosaurus: 10-13,3 méter[3][28]
  5. Tyrannosaurus : 12-13 méter[3][34]
  6. Tyrannotitan: 12-13 méter[29][31]
  7. Chilantaisaurus: 11-13 méter[3][29]
  8. Allosaurus: 8,5-13 méter[3][35]
  9. Mapusaurus: 10,2-12,7 méter[31][36]
  10. Bahariasaurus: 11-12,2 méter[1][3]
  11. Acrocanthosaurus: 11-12 méter[3][29]
  12. Deinocheirus: 11-12 méter[31][37]
  13. Cristatusaurus: 10-12 méter[29][31]
  14. Kelmayisaurus: 10-12 méter[38]
  15. Zhuchengtyrannus: 9,6-12 méter[31][39]
  16. Tarbosaurus: 9,5-12 méter[3][40]
  17. Torvosaurus: 9-12 méter[3][29]

A legnagyobb tömegű theropodák

[szerkesztés]

5 tonnás vagy annál nagyobb testtömegű állatok:

  1. Tyrannosaurus: 4,5-18,5 tonna[41][42]
  2. Carcharodontosaurus: 3-15,1 tonna[23][28]
  3. Giganotosaurus: 4,2-13,8 tonna[28][32]
  4. Mapusaurus: 3-7,6 tonna[1][36]
  5. Spinosaurus: 6,4-7,5 tonna[31][43]
  6. Deinocheirus: 5-7,3 tonna[3][11]
  7. Acrocanthosaurus: 2,4-7,3 tonna[44][45]
  8. Tyrannotitan: 3,6-7 tonna[3][46]
  9. Chilantaisaurus: 2,5-6 tonna[47][48]
  10. Suchomimus: 2,5-5,2 tonna[3][28]
  11. Therizinosaurus: 3-5 tonna[3][49]
  12. Tarbosaurus: 1,7-5 tonna[50][51]

A legrövidebb nem madár theropodák

[szerkesztés]
A legkisebb nem madár theropodák méretének összehasonlítása

Az eddig ismertté vált 50 centiméter vagy az alatti felnőttkori hosszúságú nem madár theropodák (nem számítva a lágy szöveteket és a tollas farkat):

  1. Epidexipteryx: 25-30 centiméter[3][25]
  2. Eosinopteryx: 30 centiméter[3]
  3. "Ornithomimus" minutus: 30 centiméter[29]
  4. Palaeopteryx: 30 centiméter[29]
  5. Parvicursor: 30-40 centiméter[3][29]
  6. Nqwebasaurus: 30-100 centiméter[3][29]
  7. Yi: 33 centiméter[31]
  8. Anchiornis: 34-50 centiméter[24][31]
  9. Aurornis: 40-50 centiméter[3][31]
  10. Archaeopteryx: 40-53 centiméter[29][31]
  11. Xiaotingia:40-60 centiméter[3][29]
  12. Sapeornis: 40-120 centiméter[3][29]
  13. Mei: 45-70 centiméter[3][29]
  14. Xixianykus: 50 centiméter[29]
  15. Jinfengopteryx: 50-55 centiméter[3][52]
  16. Linhenykus: 50-60 centiméter[3][29]
  17. Pamparaptor: 50-70 centiméter[53]
  18. Mahakala: 50-77 centiméter[31][54]
  19. Alwalkeria: 50-150 centiméter[3][29]

A legkönnyebb nem madár theropodák

[szerkesztés]

Az eddig ismertté vált 0,5 kilogramm vagy annál kisebb felnőttkori tömegű nem madár theropodák:

  1. Eosinopteryx: 100 gramm[3]
  2. Anchiornis: 110-700 gramm[23][24]
  3. Parvicursor: 137-200 gramm[3][23]
  4. Epidexipteryx: 164-472 gramm[11][25]
  5. Microraptor: 0,2-1,5 kilogramm[23][26]
  6. Aurornis: 0,25-0,26 kilogramm[3][31]
  7. Ceratonykus: 0,26-1 kilogramm[3][11]
  8. Compsognathus: 0,26-3,5 kilogramm[27][28]
  9. Zhongjianosaurus: 0,31 kilogramm[26]
  10. Libagueino: 0,35-0,5 kilogramm[3][23]
  11. Jinfengopteryx: 0,37-1,5 kilogramm[1][23]
  12. Yi: 0,38-0,52 kilogramm[31][55]
  13. Mahakala: 0,4-0,79 kilogramm[3][56]
  14. Mei: 0,4-0,85 kilogramm[3][23]
  15. Archaeopteryx: 0,42-1 kilogramm[31][57]
  16. Caihong: 0,48 kilogramm[58]
  17. Linhenykus: 0,5 kilogramm[3]
  18. Fruitadens: 0,5-0,8 kilogramm[3][59]

Sauropodák

[szerkesztés]
Bővebben: Sauropoda

A sauropodák mérete nehezen becsülhető meg, mivel maradványaik rendszerint töredékesek. Gyakran hiányzik a farkuk, ami hibás becsléshez vezethet. A tömeg megbecsléséhez a hossz négyzetét használják fel, így amennyiben a hossz téves, úgy a tömeg még inkább az lehet. A legbizonytalanabb (töredékes vagy hiányos leletek elemzése alapján történt) becslések kérdőjellel vannak megjelölve. Minden érték az adott forrásban szereplő legnagyobb becsült tömeg.

Megjegyzendő, hogy az óriás sauropodák két kategóriára oszthatók fel — a rövidebb, zömökebb és jóval nehezebb (főként titanosaurusok és brachiosauridák), valamint a hosszabb, de karcsúbb és könnyebb testfelépítésűekre (főként diplodocidák).

A leghosszabb sauropodák

[szerkesztés]
Az ember és az óriás sauropodák méretének összehasonlítása

A leghosszabb sauropodák (30 méteres hosszúság vagy afelett, nyakkal és farokkal együtt):

  1. Barosaurus: 25-45 méter[1][13]
  2. Supersaurus: 21-45 méter[1][4]
  3. Maraapunisaurus: 30,3-40 méter[2][14]
  4. Argentinosaurus: 25-39,7 méter[15][16]
  5. Turiasaurus: 21-39 méter[1][17]
  6. Patagotitan: 31-37 méter[2][18]
  7. Ruyangosaurus: 24,8-35 méter[1][19]
  8. Diplodocus: 24-35 méter[3][20]
  9. Mamenchisaurus: 13-35 méter[3][21]
  10. Sauroposeidon: 27-34 méter[3][22]
  11. Antarctosaurus: 12,5-33 méter[1][29]
  12. Xinjiangtitan: 27-32 méter[1][60]
  13. Paralititan: 20-32 méter[3][29]
  14. Asiatosaurus: 31 méter[1]
  15. Hudiesaurus: 20-30,5 méter[1][29]
  16. Puertasaurus: 28-30 méter[1][3]
  17. Alamosaurus: 26-30 méter[1][29]
  18. Futalognkosaurus: 24-30 méter[1][3]
  19. Daxiatitan: 23-30 méter[29][61]

A legnagyobb tömegű sauropodák

[szerkesztés]

50 tonnás vagy azt meghaladó tömegű sauropodák:

  1. Maraapunisaurus: 70-120 tonna[1][2]
  2. Argentinosaurus: 50-100 tonna[3][4]
  3. Antarctosaurus: 9,5-100 tonna[1][4]
  4. Mamenchisaurus: 5-80 tonna[2][3]
  5. Patagotitan: 42,5–77,6 tonna[5][6]
  6. Notocolossus: 40-75,9 tonna[1][7]
  7. Apatosaurus: 16,4-72,6 tonna[8][9]
  8. Sauroposeidon: 40-60 tonna[3][10]
  9. Barosaurus: 12-60 tonna[1][3]
  10. Dreadnoughtus: 22,1-59,4 tonna[11][12]
  11. Paralititan: 20-59 tonna[3][62]
  12. Brachiosaurus: 28,3-57,7 tonna[11][27]
  13. Puertasaurus: 45-55 tonna[2]
  14. Ruyangosaurus 34-54 tonna[1][11]
  15. Turiasaurus: 30-50,9 tonna[1][23]
  16. Futalognkosaurus: 29-50 tonna[2][3]
  17. Supersaurus: 8,8-50 tonna[1][4]
  18. Pellegrinisaurus: 8,1-50 tonna[1][3]

A legkisebb sauropodák

[szerkesztés]

9 méteres vagy annál kisebb sauropodák:

  1. Ohmdenosaurus: 4 méter[29]
  2. Blikanasaurus: 4-5 méter[3][29]
  3. Lirainosaurus: 4-7 méter[3][63]
  4. Magyarosaurus: 5,3-6 méter[3][29]
  5. Europasaurus: 5,7-6,2 méter[3][29]
  6. Vulcanodon: 6,5-11 méter[3][29]
  7. Isanosaurus: 6,5-17 méter[29][64]
  8. Saltasaurus: 7-12,8 méter[13][15]
  9. Neuquensaurus: 7-15 méter[29][65]
  10. Antetonitrus: 7,8-12,2 méter[1][29]
  11. Shunosaurus: 8,7-12,5 méter[1][29]
  12. Zizhongosaurus 9 méter[29]
  13. Algosaurus: 9 méter[66]
  14. Kotasaurus: 9 méter[29]
  15. Volkheimeria: 9 méter[29]
  16. Zapalasaurus: 9 méter[3]
  17. Tazoudasaurus: 9-10 méter[29][67]
  18. Amargasaurus: 9-13,5 méter[1][68]
  19. Nigersaurus: 9-15 méter[3][29]

Ornithopodák

[szerkesztés]
Bővebben: Ornithopoda

A leghosszabb ornithopodák

[szerkesztés]
Az ember és az óriás ornithopodák méretének összehasonlítása
  1. Shantungosaurus: 14,7-18,7 méter[69][70]
  2. Edmontosaurus: 9-15,2 méter[71][72]
  3. Hypsibema: 15 méter[29]
  4. Iguanodon: 10-13 méter[73]
  5. Charonosaurus: 10-13 méter[29][74]
  6. Saurolophus: 9,8-13 méter[3][75]
  7. Magnapaulia: 12,5 méter[76]
  8. Olorotitan: 8-12 méter[3][77]
  9. Kritosaurus: 9-11 méter[3][78]
  10. Brachylophosaurus: 8,5-11 méter[3][29]

A legnagyobb tömegű ornithopodák

[szerkesztés]
  1. Shantungosaurus: 9,9-22,5 tonna[27][79]
  2. Iguanodon: 3,08-15,3 tonna[23][80]
  3. Edmontosaurus: 3-13,2 tonna[72][81]
  4. Saurolophus: 1,9-11 tonna[3][82]
  5. Magnapaulia: 8,6 tonna[11]
  6. Brachylophosaurus: 4,5-7 tonna[3][23]
  7. Lanzhousaurus: 6 tonna[3]
  8. Parasaurolophus: 2,5-5,1 tonna[23][83]
  9. Charonosaurus: 5 tonna[3]
  10. Barsboldia: 5 tonna[3]

Ceratopsiák

[szerkesztés]
Bővebben: Ceratopsia

A leghosszabb ceratopsiák

[szerkesztés]

A leghosszabb ceratopsiák (7 méteres hosszúság vagy afelett, farokkal együtt):

  1. Eotriceratops: 8,5-9 méter[3][29]
  2. Triceratops: 8-9 méter[3][29]
  3. Torosaurus: 8-9 méter[3][29]
  4. Titanoceratops: 6,5-9 méter[3][29]
  5. Ojoceratops: 8 méter[29]
  6. Pentaceratops: 5,5-8 méter[3][29]
  7. Pachyrhinosaurus: 5-8 méter[3][29]
  8. Coahuilaceratops: 4-8 méter[3][29]
  9. Nedoceratops: 7,6 méter[29]
  10. Sinoceratops: 7 méter[29]
  11. Utahceratops: 5-7 méter[3][84]
  12. Mojoceratops: 4,5-7 méter[3][29]
  13. Vagaceratops: 4,5-7 méter[3][29]
  14. Arrhinoceratops: 4,5-7 méter[3][29]
  15. Agujaceratops: 4,3-7 méter[3][29]
  16. Chasmosaurus: 4,3-7 méter[3][29]

A legkisebb ceratopsiák

[szerkesztés]

1 méteres vagy annál kisebb hosszúságú állatok:

  1. Micropachycephalosaurus: 50-100 centiméter[29][85]
  2. Yamaceratops: 50-150 centiméter[3][29]
  3. Archaeoceratops: 55-150 centiméter[29][86]
  4. Microceratus: 60 centiméter[29]
  5. Aquilops: 60 centiméter[87]
  6. Chaoyangsaurus: 60-100 centiméter[3][29]
  7. Xuanhuaceratops: 60-100 centiméter[3][29]
  8. Graciliceratops: 60-200 centiméter[29][88]
  9. Bagaceratops: 80-90 centiméter[3][29]
  10. Psittacosaurus: 90-200 centiméter[3][89]
  11. Ajkaceratops: 1 méter[90]

Pachycephalosaurusok

[szerkesztés]
Bővebben: Pachycephalosauria

A leghosszabb pachycephalosaurusok

[szerkesztés]
  1. Pachycephalosaurus: 4,5-7 méter[3][29]

A legkisebb pachycephalosaurusok

[szerkesztés]
  1. Wannanosaurus: 60 centiméter[29]
  2. Colepiocephale: 1,8 méter[29]

Thyreophorák

[szerkesztés]
Bővebben: Thyreophora

A leghosszabb thyreophorák

[szerkesztés]
  1. Stegosaurus: 6,5-9 méter[3][29]
  2. Ankylosaurus: 6,25-9 méter[29][91]
  3. Cedarpelta: 5-9 méter[29][92]
  4. Dacentrurus: 7-8 méter[29][93]
  5. Tarchia: 4,5-8 méter[3][29]
  6. Sauropelta: 5-7,6 méter[29][92]
  7. Tuojiangosaurus: 6,5-7 méter[3][29]
  8. Edmontonia: 6-7 méter[3][29]
  9. Jiangjunosaurus: 6-7 méter[3][29]
  10. Saichania: 5,2-7 méter[3][29]
  11. Euoplocephalus: 5-7 méter[29][94]
  12. Wuerhosaurus: 5-7 méter[3]
  13. Panoplosaurus: 5-7 méter[3][29]
  14. Shamosaurus: 5-7 méter[3][29]
  15. Gigantspinosaurus: 4,2-7 méter[3][29]
  16. Dyoplosaurus: 4-7 méter[29][94]
  17. Tsagantegia: 3,5-7 méter[3][29]

A legkisebb thyreophorák

[szerkesztés]
  1. Tatisaurus:1,2 méter[29]
  2. Scutellosaurus: 1,2-1,3 méter[3][29]
  3. Dracopelta: 2-3 méter[3][29]
  4. Minmi: 2-3 méter[3][29]

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. ↑ a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z aa ab ac ad ae af ag Molina-Pérez & Larramendi. Dinosaur Facts and Figures: The Sauropods and Other Sauropodomorphs. New Jersey: Princeton University Press (2020) 
  2. ↑ a b c d e f g h i j Paul, Gregory S. (2019. november 3.). „Determining the largest known land animal: A critical comparison of differing methods for restoring the volume and mass of extinct animals”. Annals of the Carnegie Museum 85 (4), 335–358. o. DOI:10.2992/007.085.0403.  
  3. ↑ a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z aa ab ac ad ae af ag ah ai aj ak al am an ao ap aq ar as at au av aw ax ay az ba bb bc bd be bf bg bh bi bj bk bl bm bn bo bp bq br bs bt bu bv bw bx by bz ca cb cc cd ce cf cg ch ci cj ck cl cm cn co cp cq cr cs ct cu cv cw cx cy cz da db dc dd de df dg dh di dj dk dl Paul, G.S., 2016, The Princeton Field Guide to Dinosaurs 2nd edition, Princeton University Press.
  4. ↑ a b c d e f g Paul, Gregory S.. The Dinosaur Report - Big Sauropods - Really, Really Big Sauropods (PDF), The Dinosaur Society, 12–13. o. (1994. ősz). Hozzáférés ideje: 2011. november 14. 
  5. ↑ a b (2020. szeptember 18.) „The appendicular osteology of Patagotitan mayorum (Dinosauria, Sauropoda)”. Journal of Vertebrate Paleontology 40 (4), e1793158. o. DOI:10.1080/02724634.2020.1793158.  
  6. ↑ a b José L. Carballido; Diego Pol; Alejandro Otero; Ignacio A. Cerda; Leonardo Salgado ; Alberto C. Garrido ; Jahandar Ramezani ; Néstor R. Cúneo ; Javier M. Krause (2017). "A new giant titanosaur sheds light on body mass evolution among sauropod dinosaurs". Proceedings of the Royal Society B: Biological Sciences. 284 (1860): 20171219. doi:10.1098/rspb.2017.1219.
  7. ↑ a b (2016) „A gigantic new dinosaur from Argentina and the evolution of the sauropod hind foot”. Scientific Reports 6, 19165. o. DOI:10.1038/srep19165.  
  8. ↑ a b Henderson, D.M. (2006). „Burly Gaits: Centers of mass, stability, and the trackways of sauropod dinosaurs”. Journal of Vertebrae Paleontology 26 (4), 907–921. o. DOI:[907:BGCOMS2.0.CO;2 10.1671/0272-4634(2006)26[907:BGCOMS]2.0.CO;2]. JSTOR 4524642.  
  9. ↑ a b Wedel, M. 2013. A giant, skeletally immature individual of Apatosaurus from the Morrison Formation of Oklahoma. The Annual Symposium of Vertebrate Palaeontology and Comparative Anatomy 2013:45.
  10. ↑ a b Wedel, Mathew J., Cifelli, Richard L.; Sanders, R. Kent (2000). „Osteology, paleobiology, and relationships of the sauropod dinosaur Sauroposeidon” (PDF). Acta Palaeontologica Polonica 45, 343–3888. o. [2007. szeptember 28-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. szeptember 29.)  
  11. ↑ a b c d e f g h i j (2018) „Cope's rule and the adaptive landscape of dinosaur body size evolution”. Palaeontology 61 (1), 13–48. o. DOI:10.1111/pala.12329.  
  12. ↑ a b Bates, Karl T.; Falkingham, Peter L.; Macaulay, Sophie; Brassey, Charlotte; Maidment, Susannah C.R. (2015. június 10.). „Downsizing a giant: re-evaluating Dreadnoughtus body mass”. Biology Letters 11 (6), 20150215. o. DOI:10.1098/rsbl.2015.0215. ISSN 1744-9561. PMID 26063751.  
  13. ↑ a b c Henderson, Donald (2013). „Sauropod Necks: Are They Really for Heat Loss?”. PLoS ONE 8 (10), e77108. o. DOI:10.1371/journal.pone.0077108. PMID 24204747. PMC 3812985.  
  14. ↑ a b Carpenter, Kenneth (2018). „Maraapunisaurus fragillimus, N.G. (formerly Amphicoelias fragillimus), a basal Rebbachisaurid from the Morrison Formation (Upper Jurassic) of Colorado”. Geology of the Intermountain West 5, 227–244. o. [2018. október 22-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2018. november 22.)  
  15. ↑ a b c (1999) „The smallest of the largest: a new look at possible dwarfing in sauropod dinosaurs.”. Geologie en Mijinbouw 78.  
  16. ↑ a b (2013) „March of the Titans: The Locomotor Capabilities of Sauropod Dinosaurs”. PLoS ONE 8 (10), e78733. o. DOI:10.1371/journal.pone.0078733. PMID 24348896. PMC 3864407.  
  17. ↑ a b (2006) „A Giant European Dinosaur and a New Sauropod Clade”. Science 314 (5807), 1925–1927. o. DOI:10.1126/science.1132885. PMID 17185599.  
  18. ↑ a b Giant dinosaur slims down a bit. BBC News Science & Environment
  19. ↑ a b Jinyou Mo, Jincheng Li, Yunchuan Ling, Eric Buffetaut, Suravech Suteethorn Varavud, Suteethorne Haiyan Tong, Gilles Cuny, Romain Amiot & Xing Xu (2020). New fossil remain of Fusuisaurus zhaoi (Sauropoda: Titanosauriformes) from the Lower Cretaceous of Guangxi, southern China. Cretaceous Research: 104379 (advance online publication). doi: https://doi.org/10.1016/j.cretres.2020.104379
  20. ↑ a b Herne, Matthew C.; Lucas, Spencer G. (2006). „Seismosaurus hallorum: Osteological reconstruction from the holotype”. New Mexico Museum of Natural History and Science Bulletin 36.  
  21. ↑ a b Young, C.C. (1954), On a new sauropod from Yiping, Szechuan, China. sinica, III(4), 481-514.
  22. ↑ a b Carpenter, Kenneth (2006). „Paleontology and Geology of the Upper Jurassic Morrison Formation”, Albuquerque, 131–138. o, Kiadó: New Mexico Museum of Natural History and Science.  
  23. ↑ a b c d e f g h i j k l m n o (2014) „Rates of Dinosaur Body Mass Evolution Indicate 170 Million Years of Sustained Ecological Innovation on the Avian Stem Lineage”. PLoS Biol 12 (5), e1001853. o. DOI:10.1371/journal.pbio.1001853.  
  24. ↑ a b c d Xu, X., Zhao, Q., Norell, M., Sullivan, C., Hone, D., Erickson, G., Wang, X., Han, F. and Guo, Y. (2008. november 15.). „A new feathered maniraptoran dinosaur fossil that fills a morphological gap in avian origin”. Chinese Science Bulletin, 6. o.  
  25. ↑ a b c d Zhang, F., Zhou, Z., Xu, X., Wang, X. and Sullivan, C. (2008). „A bizarre Jurassic maniraptoran from China with elongate ribbon-like feathers Supplementary Information.”. Nature 455, 46. o. DOI:10.1038/nature07447.  
  26. ↑ a b c d (2017) „A new tiny dromaeosaurid dinosaur from the Lower Cretaceous Jehol Group of western Liaoning and niche differentiation among the Jehol dromaeosaurids”. Vertebrata PalAsiatica In press. [2017. április 13-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2017. április 13.)  
  27. ↑ a b c d Seebacher, Frank. (2001). „A new method to calculate allometric length-mass relationships of dinosaurs”. Journal of Vertebrate Paleontology 21 (1), 51–60. o. DOI:[0051:ANMTCA2.0.CO;2 10.1671/0272-4634(2001)021[0051:ANMTCA]2.0.CO;2].  
  28. ↑ a b c d e f François Therrien, Donald M. Henderson (2007). „My theropod is bigger than yours…or not: estimating body size from skull length in theropods”. Journal of Vertebrate Paleontology 27 (1), 108–115. o. DOI:[108:MTIBTY2.0.CO;2 10.1671/0272-4634(2007)27[108:MTIBTY]2.0.CO;2]. (Hozzáférés: 2010. szeptember 29.)  
  29. ↑ a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z aa ab ac ad ae af ag ah ai aj ak al am an ao ap aq ar as at au av aw ax ay az ba bb bc bd be bf bg bh bi bj bk bl bm bn bo bp bq br bs bt bu bv bw bx by bz ca cb cc cd ce cf cg ch ci cj ck cl cm Holtz, Thomas R. Jr. (2012) Dinosaurs: The Most Complete, Up-to-Date Encyclopedia for Dinosaur Lovers of All Ages, Winter 2011 Appendix.
  30. ↑ (2014) „Semiaquatic adaptations in a giant predatory dinosaur”. Science 345 (6204), 1613–6. o. DOI:10.1126/science.1258750. PMID 25213375.   Supplementary Information
  31. ↑ a b c d e f g h i j k l m n o Molina-Pérez & Larramendi 2016. Récords y curiosidades de los dinosaurios Terópodos y otros dinosauromorfos, Larousse. Barcelona, Spain
  32. ↑ a b (2002) „The braincase of Giganotosaurus carolinii (Dinosauria: Theropoda) from the Upper Cretaceous of Argentina”. Journal of Vertebrate Paleontology 22 (4), 802–811. o. DOI:[0802:TBOGCD2.0.CO;2 10.1671/0272-4634(2002)022[0802:TBOGCD]2.0.CO;2].  
  33. ↑ Chure, Daniel J..szerk.: A. Sun and Y. Wang (eds.): A reassessment of the gigantic theropod Saurophagus maximus from the Morrison Formation (Upper Jurassic) of Oklahoma, USA, Sixth Symposium on Mesozoic Terrestrial Ecosystems and Biota, Short Papers. Beijing: China Ocean Press, 103–106. o. (1995) 
  34. ↑ Brochu, Christopher R. (2003). „Osteology of Tyrannosaurus rex: insights from a nearly complete skeleton and high-resolution computed tomographic analysis of the skull”. Society of Vertebrate Paleontology Memoirs 7, 1–138. o. DOI:10.2307/3889334.  
  35. ↑ Madsen, James H., Jr.. Allosaurus fragilis: A Revised Osteology, 2nd ed., Utah Geological Survey Bulletin 109, Salt Lake City: Utah Geological Survey [1976] (1993) 
  36. ↑ a b Rodolfo A. Coria, Philip J. Currie (2006). „A new carcharodontosaurid (Dinosauria, Theropoda) from the Upper Cretaceous of Argentina” (PDF). Geodiversitas 28 (1), 71–118. o. (Hozzáférés: 2010. szeptember 29.)  
  37. ↑ Lee, Yuong-Nam; Barsbold, Rinchen; Currie, Philip J.; Kobayashi, Yoshitsugu; Lee, Hang-Jae; Godefroit, Pascal; Escuillié, François; Chinzorig, Tsogtbaatar (2014. november 3.). „Resolving the long-standing enigmas of a giant ornithomimosaur Deinocheirus mirificus”. Nature 515, 257–260. o. DOI:10.1038/nature13874.  
  38. ↑ Stephen L. Brusatte, Roger B. J. Benson and Xing Xu (2011). "A reassessment of Kelmayisaurus petrolicus, a large theropod dinosaur from the Early Cretaceous of China" Archiválva 2011. december 18-i dátummal a Wayback Machine-ben Acta Palaeontologica Polonica. in press: 65. doi:10.4202/app.2010.0125
  39. ↑ (2011. november 3.) „A new, large tyrannosaurine theropod from the Upper Cretaceous of China”. Cretaceous Research 32 (4), 495–503. o. DOI:10.1016/j.cretres.2011.03.005.  
  40. ↑ Maleev, Evgeny A. (1955). „New carnivorous dinosaurs from the Upper Cretaceous of Mongolia.” (orosz nyelven). Doklady Akademii Nauk SSSR 104 (5), 779–783. o.  
  41. ↑ (1985) „Long bone circumference and weight in mammals, birds and dinosaurs”. Journal of Zoology 207 (1), 53–61. o. DOI:10.1111/j.1469-7998.1985.tb04915.x.  
  42. ↑ Hutchinson J.R., Bates K.T., Molnar J., Allen V, Makovicky P.J. (2011). „A Computational Analysis of Limb and Body Dimensions in Tyrannosaurus rex with Implications for Locomotion, Ontogeny, and Growth”. PLoS ONE 6 (10), e26037. o. DOI:10.1371/journal.pone.0026037.  
  43. ↑ (2018) „A buoyancy, balance and stability challenge to the hypothesis of a semi-aquatic Spinosaurus Stromer, 1915 (Dinosauria: Theropoda)”. PeerJ 6, e5409. o. DOI:10.7717/peerj.5409. PMID 30128195. PMC 6098948.  
  44. ↑ Currie, Philip J.; Carpenter, Kenneth (2000). „A new specimen of Acrocanthosaurus atokensis (Theropoda, Dinosauria) from the Lower Cretaceous Antlers Formation (Lower Cretaceous, Aptian) of Oklahoma, USA”. Geodiversitas 22 (2), 207–246. o. [2007. november 14-i dátummal az eredetiből archiválva].  
  45. ↑ Bates, K.T., Manning, P.L., Hodgetts, D. and Sellers, W.I. (2009). „Estimating Mass Properties of Dinosaurs Using Laser Imaging and 3D Computer Modelling”. PLoS ONE 4 (2), e4532. o. DOI:10.1371/journal.pone.0004532. (Hozzáférés: 2010. szeptember 29.)  
  46. ↑ Campione, Nicolás E. (2020. december 1.). „The accuracy and precision of body mass estimation in non‐avian dinosaurs” (angol nyelven). Biological Reviews 95 (6), 1759–1797. o. DOI:10.1111/brv.12638. ISSN 1464-7931.  
  47. ↑ Benson R.B.J., Carrano M.T, Brusatte S.L. (2010). „A new clade of archaic large-bodied predatory dinosaurs (Theropoda: Allosauroidea) that survived to the latest Mesozoic”. Naturwissenschaften 97 (1), 71–78. o. DOI:10.1007/s00114-009-0614-x. PMID 19826771.  
  48. ↑ Brusatte, S.L.; Chure, D.J.; Benson, R.B.J.; Xu, X. (2010). „The osteology of Shaochilong maortuensis, a carcharodontosaurid (Dinosauria: Theropoda) from the Late Cretaceous of Asia”. Zootaxa 2334, 1–46. o.  
  49. ↑ Paul, Gregory S..szerk.: Wolberg, D. L.; Stump, E.; Rosenberg, G. D.: DinoFest International Proceedings - Dinosaur models: the good, the bad, and using them to estimate the mass of dinosaurs. The Academy of Natural Sciences, 129–154. o. (1997) 
  50. ↑ (2004) „Mass prediction in theropod dinosaurs”. Historical Biology 16, 85–92. o.  
  51. ↑ Valkenburgh, B. and Molnar, R.E. (2002). „Dinosaurian and mammalian predators compared”. Paleobiology 28 (4), 527–543. o.  
  52. ↑ Q. Ji, S. Ji, J. Lu, H. You, W. Chen, Y. Liu (2005). „First avialan bird from China (Jinfengopteryx elegans gen. et sp. nov.)”. Geological Bulletin of China 24 (3), 197–205. o.  
  53. ↑ Porfiri, Juan D. (2011). „A new small deinonychosaur (Dinosauria: Theropoda) from the Late Cretaceous of Patagonia, Argentina”. Anais da Academia Brasileira de Ciências 83 (1), 109–116. o. DOI:10.1590/S0001-37652011000100007.  
  54. ↑ Alan H. Turner, Diego Pol, Julia A. Clarke, Gregory M. Erickson, Mark A. Norell (2007. szeptember 7.). „A basal dromaeosaurid and size evolution preceding avian flight” (PDF). Science 317 (5843), 1378–1381. o. DOI:10.1126/science.1144066. PMID 17823350. (Hozzáférés: 2010. szeptember 29.)  
  55. ↑ (2015) „A bizarre Jurassic maniraptoran theropod with preserved evidence of membranous wings”. Nature 521, 70–3. o. DOI:10.1038/nature14423. PMID 25924069.  
  56. ↑ Nicolás E. Campione, David C. Evans, Caleb M. Brown, Matthew T. Carrano (2014). Body mass estimation in non-avian bipeds using a theoretical conversion to quadruped stylopodial proportions. Methods in Ecology and Evolution. doi:10.1111/2041-210X.12226
  57. ↑ Erickson, Gregory M. (2009). „Was Dinosaurian Physiology Inherited by Birds? Reconciling Slow Growth in Archaeopteryx”. PLoS ONE 4 (10), e7390. o. DOI:10.1371/journal.pone.0007390. PMID 19816582. PMC 2756958.  
  58. ↑ (2018) „A bony-crested Jurassic dinosaur with evidence of iridescent plumage highlights complexity in early paravian evolution”. Nature Communications 9, Article number 217. o. DOI:10.1038/s41467-017-02515-y.  
  59. ↑ Butler, R.J., P.M. Galton, L.B. Porro, L.M. Chiappe, D.M. Henderson, and G.M. Erickson (2009). „Lower limits of ornithischian dinosaur body size inferred from a new Upper Jurassic heterodontosaurid from North America”. Proceedings of the Royal Society B. DOI:10.1098/rspb.2009.1494.  
  60. ↑ (2013) „A new gigantic sauropod dinosaur from the Middle Jurassic of Shanshan, Xinjiang” (PDF). Global Geology 32 (3), 437–446. o. DOI:10.3969/j.issn.1004-5589.2013.03.002.  
  61. ↑ You, H.-L., Li, D.-Q.; Zhou, L.-Q.; and Ji, Q (2008). „Daxiatitan binglingi: a giant sauropod dinosaur from the Early Cretaceous of China”. Gansu Geology 17 (4), 1–10. o.  
  62. ↑ Burness, G.P., Flannery, T. (2001). „Dinosaurs, dragons, and dwarfs: The evolution of maximal body size”. Proceedings of the National Academy of Sciences 98 (25), 14518–14523. o.  
  63. ↑ V. D. Diaz, X. P. Suberpiola, and J. L. Sanz. 2013. Appendicular skeleton and dermal armour of the Late Cretaceous titanosaur Lirainosaurus astibia (Dinosauria: Sauropoda) from Spain. Palaeontologia Electronica 16(2):19A
  64. ↑ Buffetaut, E. (2000). „The earliest known sauropod dinosaur”. Nature 407 (6800), 72–74. o. DOI:10.1038/35024060. PMID 10993074.  
  65. ↑ Wilson. J. A. (2006): An Overview of Titanosaur Evolution and Phylogeny. En (Colectivo Arqueológico-Paleontológico Salense, Ed.): Actas de las III Jornadas sobre Dinosaurios y su Entorno. 169-190. Salas de los Infantes, Burgos, España. 169
  66. ↑ Lessem, Don. The Dinosaur Society's dinosaur encyclopedia, illust. by Tracy Ford, New York: Random House, 16. o. (1993). ISBN 0-679-41770-2 
  67. ↑ Peyer, Karin, and Ronan Allain. "A reconstruction of Tazoudasaurus naimi (Dinosauria, Sauropoda) from the late Early Jurassic of Morocco." Historical Biology 22.1-3 (2010): 134-141.
  68. ↑ Novas, Fernando E.. The age of dinosaurs in South America. Bloomington: Indiana University Press (2009). ISBN 978-0-253-35289-7 
  69. ↑ Glut, Donald F.. Shantungosaurus, Dinosaurs: The Encyclopedia. Jefferson, North Carolina: McFarland & Co, 816–817. o. (1997). ISBN 0-89950-917-7 
  70. ↑ Zhao Xijin, Wang Kebai, & Li Dunjing (2011). „Huaxiaosaurus aigahtens”. Geological Bulletin of China 30 (11), 1671–1688. o.  
  71. ↑ Donald F. Glut. Dinosaurs: The Encyclopedia. Jefferson, North Carolina: McFarland & Co, 389–396. o. (1997). ISBN 0-89950-917-7 
  72. ↑ a b Archivált másolat. [2016. március 4-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2017. május 31.)
  73. ↑ Darren Naish, David M. Martill. Ornithopod dinosaurs, Dinosaurs of the Isle of Wight. London: The Palaeontological Association, 60–132. o. (2001). ISBN 0-901702-72-2 
  74. ↑ Dixon, Dougal. The Complete Book of Dinosaurs. London: Anness Publishing Ltd., 216. o. (2006). ISBN 0-681-37578-7 
  75. ↑ Lull, Richard Swann, Wright, Nelda E.. Hadrosaurian Dinosaurs of North America, Geological Society of America Special Paper 40. Geological Society of America, 226. o. (1942) 
  76. ↑ Prieto-Márquez, A.; Chiappe, L. M.; Joshi, S. H. Dodson, Peter, ed. (2012). „The lambeosaurine dinosaur Magnapaulia laticaudus from the Late Cretaceous of Baja California, Northwestern Mexico”. PLoS ONE 7 (6), e38207. o. DOI:10.1371/journal.pone.0038207. PMID 22719869. PMC 3373519.  
  77. ↑ Dixon Dougal. The Complete Book of Dinosaurs. London: Anness Publishing Ltd., 219. o. (2006). ISBN 0-681-37578-7 
  78. ↑ James I. Kirkland, René Hernández-Rivera, Terry Gates, Gregory S. Paul; Sterling Nesbitt, Claudia Inés Serrano-Brañas, Juan Pablo Garcia-de la Garza.szerk.: S. G. Lucas, Robert M. Sullivan: Large hadrosaurine dinosaurs from the latest Campanian of Coahuila, Mexico, Late Cretaceous Vertebrates from the Western Interior, New Mexico Museum of Natural History and Science Bulletin, 35. Albuquerque, New Mexico: New Mexico Museum of Natural History and Science, 299–315. o. (2006) 
  79. ↑ John R. Horner, David B. Weishampel, Catherine A. Forster.szerk.: David B. Weishampel; Peter Dodson, Halszka Osmólska: Hadrosauridae, The Dinosauria, 2nd, Berkeley: University of California Press, 438–463. o. (2004). ISBN 0-520-24209-2 
  80. ↑ Glut, Donald F.. Iguanodon, Dinosaurs: The Encyclopedia.. Jefferson, North Carolina: McFarland & Co, 490–500. o. (1997). ISBN 0-89950-917-7 
  81. ↑ Glut, Donald F.. Anatotitan, Dinosaurs: The Encyclopedia. Jefferson, North Carolina: McFarland & Co, 132–134. o. (1997). ISBN 0-89950-917-7 
  82. ↑ Glut, Donald F.. Saurolophus, Dinosaurs: The Encyclopedia. Jefferson, North Carolina: McFarland & Co, 788–789. o. (1997). ISBN 0-89950-917-7 
  83. ↑ Glut, Donald F.. Parasaurolophus, Dinosaurs: The Encyclopedia. Jefferson, North Carolina: McFarland & Co, 678–684. o. (1997). ISBN 0-89950-917-7 
  84. ↑ „Descubren nuevos dinosaurios con cuernos”, La Nación , 2010. szeptember 26.. [2013. június 12-i dátummal az eredetiből archiválva] (Hozzáférés: 2014. december 22.) (spanyol nyelvű) 
  85. ↑ Butler, R.J. and Zhao, Q. (2009). „The small-bodied ornithischian dinosaurs Micropachycephalosaurus hongtuyanensis and Wannanosaurus yansiensis from the Late Cretaceous of China”. Cretaceous Research 30 (1), 63–77. o. DOI:10.1016/j.cretres.2008.03.002.  
  86. ↑ You, Hai-Lu. A new species of Archaeoceratops (Dinosauria: Neoceratopsia) from the Early Cretaceous of the Mazongshan area, northwestern China, New Perspectives on Horned Dinosaurs: The Royal Tyrrell Museum Ceratopsian Symposium. Bloomington and Indianapolis: Indiana University Press, 59–67. o. (2010). ISBN 978-0-253-35358-0 
  87. ↑ Andrew A., Farke; Maxwell, W. Desmond; Cifelli, Richard L.; Wedel, Mathew J. (2014. december 10.). „A Ceratopsian Dinosaur from the Lower Cretaceous of Western North America, and the Biogeography of Neoceratopsia”. PLoS ONE 9 (12). DOI:10.1371/journal.pone.0112055.  
  88. ↑ Sereno, P.C.2000.. „"The fossil record, systematics and evolution of pachycephalosaurs and ceratopsians from Asia." The age of dinosaurs in Russia and Mongolia:480–516.”.  
  89. ↑ Sereno, Paul C. (1997). Psittacosauridae. In: Currie, Philip J. & Padian, Kevin P. (Eds.). The Encyclopedia of Dinosaurs. San Diego: Academic Press. Pp. 611–613.
  90. ↑ Ősi, Attila (2010. május 27.). „A Late Cretaceous ceratopsian dinosaur from Europe with Asian affinities”. Nature 465 (7297), 466–468. o. DOI:10.1038/nature09019. PMID 20505726.  
  91. ↑ Carpenter, K. (2004). „Redescription of Ankylosaurus magniventris Brown 1908 (Ankylosauridae) from the Upper Cretaceous of the Western Interior of North America”. Canadian Journal of Earth Sciences 41, 961–986. o. DOI:10.1139/e04-043. (Hozzáférés: 2010. szeptember 29.)  [halott link]
  92. ↑ a b Carpenter, Kenneth (2008). „Ankylosaurs from the Price River Quarries, Cedar Mountain Formation (Lower Cretaceous), east-central Utah”. Journal of Vertebrate Paleontology 28 (4), 1089–1101. o. DOI:10.1671/0272-4634-28.4.1089.  
  93. ↑ Galton, Peter M.; Upchurch, Paul, 2004, "Stegosauria" In: Weishampel, David B.; Dodson, Peter; and Osmólska, Halszka (eds.): The Dinosauria, 2nd edition, Berkeley: University of California Press. Pp. 344-345
  94. ↑ a b (2017) „Unusual cranial and postcranial anatomy in the archetypal ankylosaur Ankylosaurus magniventris”. FACETS 2, 764–794. o. DOI:10.1139/facets-2017-0063.  

Fordítás

[szerkesztés]
  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Dinosaur size című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

Források

[szerkesztés]
  • Gregory S. Paul (1997). „Dinosaur models: the good, the bad, and using them to estimate the mass of dinosaurs”. Dinofest International 1997, 129–154. o.  

További információk

[szerkesztés]
Commons:Category:Dinosauria size comparisons
A Wikimédia Commons tartalmaz A dinoszauruszok mérete témájú médiaállományokat.
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=A_dinoszauruszok_mérete&oldid=25210095”