Edmontonia

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Wikipédia:TaxoboxInfobox info icon.svg
Edmontonia
Evolúciós időszak: Késő kréta
Edmontonia rugosidens
Edmontonia rugosidens
Természetvédelmi státusz
Fosszilis
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Alország: Valódi szövetes állatok (Eumetazoa)
Alországág: Kétoldali szimmetriájúak (Bilateria)
Főtörzs: Újszájúak (Deuterostomia)
Törzs: Gerinchúrosok (Chordata)
Altörzs: Gerincesek (Vertebrata)
Altörzság: Állkapcsosok (Gnathostomata)
Főosztály: Négylábúak (Tetrapoda)
Csoport: Magzatburkosok (Amniota)
Osztály: Hüllők (Reptilia)
Öregrend: Dinoszauruszok (Dinosauria)
Rend: Madármedencéjűek (Ornithischia)
Alrend: Páncélos dinoszauruszok (Thyreophora)
Alrendág: Ankylosauria
Család: Nodosauridae
Nem: Edmontonia
(Sternberg, 1928)
Szinonimák
  • Denversaurus
Hivatkozások
Wikispecies

A Wikifajok tartalmaz Edmontonia témájú rendszertani információt.

Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Edmontonia témájú kategóriát.

Az Edmontonia a hüllők (Reptilia) osztályának a dinoszauruszok öregrendjébe, ezen belül a madármedencéjűek (Ornithischia) rendjének a Nodosauridae családjába tartozó fosszilis nem.

Rendszerezés[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A nembe az alábbi fajok tartoznak:

Előfordulása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az Edmontonia a kréta kor végén, körülbelül 70 millió évvel ezelőtt élt a mai Észak-Amerika területén.

Onnan kapta a nevét, hogy első maradványait Edmontonban fedezték fel, a kanadai Alberta tartományban. Később hasonló fosszíliák kerültek napvilágra Montanában és Texasban, ami azt bizonyítja, hogy elterjedési területe délebbre is húzódott.

Megjelenése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az Edmontonia hossza 6,6 méter,[1] magassága 2 méter és testtömege 3 tonna lehetett. A viszonylag kis méretű koponya tetején járulékos csontlemezek voltak, amelyek a felszínükön összecsontosodtak. Ezáltal az állat profilja a juhéhoz hasonlított, és nagyobb szilárdságot, védelmet biztosított. Fogai kanál alakúak voltak, szélük egyenetlen, a fogakat csak egyetlen foggyökér rögzítette a fogmederben. A puha növényi táplálék aprítására voltak alkalmasak. Medencecsontjai különösen erősek voltak, hiszen ezeken tapadtak combizmai, amelyek segítségével az Edmontonia védekező tartásban képes volt erősen megvetni a lábát. Az Edmontonia mellső lába rövid volt, így csak az alacsony növésű növényeket érte el. „Guggoló” tartása megóvta ellenségeitől is, amelyek valószínűleg megpróbálták feldönteni. Az állat tüskéi a bőrből kiálló hegyes, csontos kinövések voltak, amelyek páncélként hatottak. Farka hosszú volt, bunkószerű megvastagodás nélkül. Ez utóbbi rokonára, az Ankylosaurus volt jellemző.

Életmódja[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az Edmontonia békés, lassú mozgású, növényevő dinoszaurusz volt. Tápláléka levelek és alacsony növésű növények.

Rokon fajok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az Edmontonia legközelebbi rokona valószínűleg a Panoplosaurus mirus volt, mindkettő Észak-Amerikában élt és nodosaurida volt.

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. "Edmontonia." In: Dodson, Peter & Britt, Brooks & Carpenter, Kenneth & Forster, Catherine A. & Gillette, David D. & Norell, Mark A. & Olshevsky, George & Parrish, J. Michael & Weishampel, David B. The Age of Dinosaurs. Publications International, LTD. p. 141. ISBN 0-7853-0443-6.

Forrás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Csodálatos állatvilág, (Wildlife Fact-File). Budapest: Mester kiadó (2000). ISBN 963-86092-0-6