Anchiornis

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Wikipédia:TaxoboxInfobox info icon.svg
Anchiornis
Evolúciós időszak: középső jura
Az Anchiornis művészi rekonstrukciója
Az Anchiornis művészi rekonstrukciója
Természetvédelmi státusz
Fosszilis
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Gerinchúrosok (Chordata)
Altörzs: Gerincesek (Vertebrata)
Osztály: Hüllők (Reptilia)
Öregrend: Dinoszauruszok (Dinosauria)
Rend: Hüllőmedencéjűek (Saurischia)
Alrend: Theropoda
Család: Troodontidae
Nem: Anchiornis
Xu et al., 2009
Fajok
  • A. huxleyi Xu et al., 2009 (típus)
Hivatkozások
Wikispecies

A Wikifajok tartalmaz Anchiornis témájú rendszertani információt.

Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Anchiornis témájú kategóriát.

Az Anchiornis a kis termetű, tollas troodontida dinoszauruszok egyik neme. Az Anchiornis típusfaja, az Anchiornis huxleyi Thomas Henry Huxley, az evolúció egyik korai támogatója, valamint a dinoszauruszok és a madarak közötti kapcsolat felismerője tiszteletére kapta a nevét. Az Anchiornis név jelentése 'madárközeli', és a leírást készítő szerzők szerint ez a nem fontos láncszem a repülő madarak és a madarak közé nem tartozó theropodák között.[1]

Az Anchiornis fosszíliáit Kínában a Liaoning tartománybeli Tiaojishan-formációban fedezték fel, melynek kora nagyjából a középsőkéső jura korra (a callovi vagy oxfordi korszakokra), mintegy 160–155 millió évvel ezelőttre tehető.[2]

Anatómia[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az Anchiornis és az ember méretének összehasonlítása

Az Anchiornis egy kicsi, korai troodontida dinoszaurusz háromszögletű, a többi troodontidáéra több részletében is emlékeztető koponyával. Más troodontidákhoz hasonlóan az Anchiornis a jó futókra jellemző nagyon hosszú lábakkal rendelkezett (bár a lábtollak azt jelzik, hogy ez feltehetően csökevényes jelleg volt, mivel a futó állatok lábain a tollak vagy szőrszálak nem növekednek, hanem kisebbednek).[2] Az Anchiornis mellső lába hosszú volt, ami a (rövid karúnak számító) troodontidáknál szokatlan, inkább a dromaeosauridákra és az avialae-kra jellemző, kihangsúlyozza az állat rokonai között elfoglalt bazális (kezdetleges) helyzetét.

Az első fosszíliát Yaolugou (Jaolukou) területén találták meg, Jianchang (Csiencsang) megyében, a kínai Liaoning tartomány nyugati részén; a második pedig Daxishan (Tahszisan) térségében, ugyanazon a területen került elő. Ezek a lerakódások bizonytalan korú tavi üledékek. A radiológiai mérések azt jelzik, hogy a késő jura kor elején, 161–151 millió évvel ezelőtt keletkeztek.[2]

Tollak[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Bár az Anchiornis első példánya csak halvány test körüli tollenyomatokkal együtt őrződött meg, a jó állapotú második példánnyal együtt majdnem a teljes tolltakaró lenyomata megmaradt, lehetővé téve a kutatók számára a tollak szerkezetének és kiterjedésének meghatározását.

Más korai paravesekhez, például a Microraptorhoz hasonlóan az Anchiornis nagy szárnyakkal rendelkezett, karjaihoz és kezeihez (a modern madarakéhoz hasonlóan) repülőtollak kapcsolódtak, ahogyan a lábaihoz is, egy hátsó szárnyat képezve. Az Anchiornis elülső szárnyához 11 elsődleges és 10 másodlagos toll tartozott. A Microraptortól eltérően az Anchiornis elsődleges tollai körülbelül ugyanolyan hosszúak voltak, mint a másodlagosak, görbe, de szimmetrikus központi zászlói kerekebb szárnyakat alkottak, melyek későbbi rokonaiéhoz viszonyítva kisebbek és vékonyabbak, kerekebb hegyűek, gyengébb repülési képességre utalnak. A Microraptornál és az Archaeopteryxnél az elülső szárny leghosszabb tollai a szárny hegye közelében helyezkedtek el, amitől a szárny hosszúnak, keskenynek és hegyesnek tűnt. Az Anchiornisnál azonban a leghosszabb szárnytoll a csukló közelében volt, ami a szárny közepét szélesebbé, a végét pedig hirtelen elkeskenyedőbbé, kerekebbé tette, a repüléshez kevésbé alkalmas profilt kialakítva.[2]

Az Anchiornis hátsó szárnyai a Microraptorénál rövidebbek voltak, a sípcsonti részükhöz 12–13, a lábfejük felső részéhez (a metatarsushoz) pedig 10–11 repülőtoll tartozott. A Microraptortól való további eltérésként a hátsó szárny tollai a törzs közelében voltak a leghosszabbak, a lábfej tollai pedig rövidek voltak és a lábközépcsontokra majdnem merőlegesen álltak.[2]

A többi ismert mezozoikumi dinoszaurusztól eltérően az Anchiornis lábait (a karmokat leszámítva) teljesen tollak borították (melyek sokkal rövidebbek voltak a hátsó szárnyat alkotóknál).[2]

A test további részét a Sinornithosaurusra is jellemzően két egyszerűbb típusú pehelytoll borította. A fej nagy részét és a nyakat, továbbá a törzset, a felső lábszárakat és a farok első felét hosszú pehelytollak fedték. A farok további részén merev faroktollak helyezkedtek el.[2]

Színezet[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az Anchiornis művészi rekonstrukciója, amely bemutatja a tollak elrendezését és azok színét az élő állaton

2010-ben egy kutatócsapat több pontot is megvizsgált egy rendkívül jó állapotban megőrződött Anchiornis példány tollai között, a tollak színét adó pigment sejtek, a melanoszómák elterjedését tanulmányozva. A melanoszómák típusait meghatározva és a modern madarakéval összevetve a tudósoknak sikerült leképeznie az Anchiornis eredeti színezetét és mintázatát. Bár ezt a technikát más dinoszauruszok különálló tollaival és részleteivel (például a Sinosauropteryx farktollaival) kapcsolatban is felhasználták és leírták, az Anchiornis lett az első dinoszaurusz, melynek majdnem teljes színezete ismertté vált (megjegyzendő, hogy a példány farka nem őrződött meg).[3]

Az Anchiornis testén levő tollak nagy része szürke és fekete volt. A fejtetőn levő tollak főként rozsdabarnák, az alul és elöl levők pedig szürkék voltak, míg az arcon levő főként fekete végű tollak között rozsdaszínűek helyezkedtek el. Az elülső és a hátsó szárnytollakat fehér alapon fekete pettyek díszítették. A szürke fedőtollak (a hosszú szárnytollak tövét borító kisebb tollak) a főként fehér főtollakkal szemben kontrasztot képeztek. A szárny nagyobb fedőtollai szintén fehérek voltak, mintázatként szürke vagy fekete pettyekkel ellátva, melyek sorokat alkottak a szárny közepe mentén. E mintázat a szárny külső részén (az elsődleges fedőtollaknál) fekete sávként vagy pontsorként, a szárny belső részén (a másodlagos fedőtollaknál) pedig rendezetlen pontokként jelent meg. A lábszárakat a hosszú hátsó szárnytollak mellett szürke tollak borították, a lábfejeken és a lábujjakon levő tollak pedig feketék voltak.[3]

Ősbiológia[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az Anchiornis egyedi, aránylag hosszú mellső lábakkal rendelkezett, melyek hossza elérte a hátsó lábak 80%-át. Ez a korai madarakra, például az Archaeopteryxre emlékeztet, és a szerzők rámutattak, hogy a hosszú mellső lábak a repüléshez szükségesek. Az Anchiornisnak emellett a többi madarak közé nem tartozó theropodánál madárszerűbb csuklói is voltak. A szerzők kezdetben úgy vélték, hogy az Anchiornis képes lehetett az evezőszárnyú repülésre vagy a siklórepülésre. Azonban a későbbi leletek megmutatták, hogy az Anchiornis szárnyai bár fejlettek voltak, túl rövidek voltak az olyan nemekéhez képest, mint a Microraptor, emellett pedig rövid elsődleges tollaik hegye lekerekített és szimmetrikus volt, a Microraptor hegyes, aerodinamikusan arányos tollaitól eltérően.[2]

Az Anchiornis hátsó lábainak aránya jobban hasonlít a kezdetlegesebb theropodákéra, mint az avialae-kéra; a hosszabb lábak gyors, futó életmódú állatra utalnak. Noha a hosszú lábak rendszerint gyors futást jeleznek, a lábakat, a lábfejet és a lábujjakat az Anchiornis esetében tollak borították, részben azokhoz hasonlók, amelyek a Microraptor hátsó szárnyait alkották, ami valószínűtlenné teszi, hogy az Anchiornis képes volt a talajon való gyors futásra.[2]

Sok modern madárhoz hasonlóan az Anchiornis is összetett színes mintázattal rendelkezett, melynek részeként a testen és a szárnyakon különféle színű pettyek helyezkedtek el. A modern madaraknál az ilyen színes mintázat a fajtársakkal való kommunikációra (a terület megvédésére vagy a párzás közbeni pózolásra), illetve a rivális vagy ragadozó fajok fenyegetésére, elriasztására szolgál.[3]

Felfedezés[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A típuspéldányról (a Gerinces Őslénytani és Ősantropológiai Intézet IVPP V14378 katalógusszámú példányáról) a kínai őslénykutató Xu Xing (Hszü Hszing) és kollégái készítettek leírást, amely a Chinese Science Bulletin című folyóiratban jelent meg, 2009-ben. Xu és szerzőtársai a cikkben az Anchiornist az Avialae csoporthoz kapcsolták. A példány egy összefüggő csontvázból állt, melynek hiányzott a koponyája, a farka egy része és a jobb mellső lába. A szerzők a teljes példány hosszát 34 centiméterre, a tömegét pedig 110 grammra becsülték, miáltal ez vált a legkisebb nem madarak közé tartozó dinoszaurusszá. (Lásd még A legrövidebb nem madár theropodák és A legkönnyebb nem madár theropodák).

A második példányról a Nature című folyóirat számolt be 2009. szeptember 24-én. Az LPM - B00 169 katalógusszámú példányt a Liaoningi Őslénytani Múzeumban (Liaoning Paleontological Museum) helyezték el. Ez a fosszília az előzőnél nagyobb és jóval teljesebb, emellett pedig a kezein, a karjain, a lábszárain és a lábfejein a Microraptor tollaiétól eltérő, hosszú tollak lenyomataival együtt őrződött meg. Az állat emellett egy tollas fejdísszel is rendelkezett. A második példány nagyobb tolltakarója miatt az Anchiornist Hu Dongyu (Hu Tung-jü) és kollégái átsorolták a Troodontidae családba.[2] A 2010-ben bejelentett harmadik példány egy majdnem teljes csontváz, melynek farka és koponyájának egy része hiányzik, szintén kiterjedt tollenyomatokkal rendelkezik. Ezt a fosszíliát használták fel arra, hogy meghatározzák az állat eredeti színezetét. A Pekingi Természetrajzi Múzeum gyűjteményében található, a katalógusszáma BMNHC PH828.[3]

Források és jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Ez a szócikk részben vagy egészben az Anchiornis című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel.

  1. Xu, X. (2009.). „A new feathered maniraptoran dinosaur fossil that fills a morphological gap in avian origin” (kivonat). Chinese Science Bulletin 54, 430–435. o. DOI:10.1007/s11434-009-0009-6. Hozzáférés ideje: 2010. szeptember 6.  
  2. ^ a b c d e f g h i j Hu, D., Hou, L., Zhang, L., Xu, X., Hu D. (2009.). „A pre-Archaeopteryx troodontid theropod from China with long feathers on the metatarsus”. Nature 461 (7264), 640–643. o. DOI:10.1038/nature08322. PMID 19794491.  
  3. ^ a b c d Li, Q.. „Plumage color patterns of an extinct dinosaur”. Science 327 (5971), 1369–1372. o. DOI:10.1126/science.1186290. PMID 20133521.  

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Magyar nyelven[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Angol nyelven[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]