1964-es cannes-i filmfesztivál

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

A 17. Cannes-i Nemzetközi Filmfesztivál 1964. április 29. és május 14. között került megrendezésre, Fritz Lang német filmrendező elnökletével. A versenyben 25 nagyjátékfilm és 22 rövidfilm vett részt. A Kritikusok Hete szekcióban 9 alkotást, míg versenyen kívül 3 filmet mutattak be.

1964. mérföldkő a fesztivál történetében, mivel Fritz Lang személyében első alkalommal tölthette be a zsűri elnöki tisztet nem francia művész. Az ez évben ismét Nagydíjra visszakeresztelt arany pálmaágat egy rendkívül népszerű „dalban elmesélt alkotás”, Jacques Demy Cherbourgi esernyők című zenés filmje kapta. A zsűri külön díját nyerte el az Abe Kóbó nagy sikerű regényéből készült japán versenyfilm, A homok asszonya, amelynek sikerült kivívnia mind a filmkritikusok, mind a közönség elismerését. François Truffaut A bársonyos bőr című filmje ugyanakkor elmaradt a várakozásoktól, ráadásul az alkotót azzal vádolták meg, hogy elárulta az új hullámot. Truffaut megsértődött és kijelentette: többé be nem teszi a lábát Cannes-ba.[1]

A fesztivált egyértelműen a női sztárok uralták. Az aktuális filmcsillag a Cherbourgi esernyők főszerepében felfedezett Catherine Deneuve. Nővére, Françoise Dorléac – A bársonyos bőr főszereplőjeként – ugyancsak ott volt Cannes-ban. E tényt a sajtó a két nővér egyfajta rivalizálásaként tálalta; a szembeállításban Catherine volt a csendes, szerény, elbűvölő, míg Françoise a szertelen, nagyhangú, utálatos személyiség. Mellettük olyan színésznők sorakoztak, mint Anouk Aimée, Anne Bancroft vagy Jayne Mansfield.

A már ismertebb sztárok közül kiemelkedett Lino Ventura és Jean-Paul Belmondo (Cent mille dollars au soleil), Ugo Tognazzi és Annie Girardot (Egy rendkívüli nő), Stefania Sandrelli és Saro Urzi (Elcsábítva és elhagyatva), Anthony Quinn és Ingrid Bergman (Az öreg hölgy látogatása) és Sophia Loren, aki A Római Birodalom bukása nyitógálán való vetítésére érkezve a nizzai repülőtérre, nem volt hajlandó felszállni az alkalomhoz illő négylovas harci szekérre.[2]

A Kritikusok Hete szekcióban két – később kiemelkedő pályát befutott – filmrendező is bemutatkozott: az olasz Bernardo Bertolucci és a csehszlovák Věra Chytilová.

A magyar filmművészetet a versenyben Ranódy László Pacsirta című filmje képviselte Törőcsik Marival, Páger Antallal, Tolnay Klárival és Latinovits Zoltánnal a főbb szerepekben.

Páger Antal színészi játékát a zsűri a legjobb férfi alakítás díjával ismerte el.

A kisfilmek versenyében két alkotás indult: Macskássy Gyula és Várnai György – UNESCO-rendelésre készített – 1,2,3…Számok története című színes animációs filmje, valamint Novák Márk filmetűdje, a Kedd.

Még egy apró magyar vonatkozás: az Egy krumpli, két krumpli című amerikai filmet a magyar származású Andrew László fotografálta.

Zsűri[szerkesztés]

Elnök: Fritz Lang, filmrendező –  NSZK

Versenyprogram[szerkesztés]

Rövidfilmek[szerkesztés]

Hivatalos válogatás[szerkesztés]

Nagyjátékfilmek versenye[szerkesztés]

Nagyjátékfilmek versenyen kívül[szerkesztés]

Rövidfilmek versenye[szerkesztés]

  • 1,2,3…Számok története – rendező: Macskássy Gyula és Várnai György
  • Age of the Buffalo – rendező: Austin Campbell
  • Clair obscur – rendező: George Sluizer
  • Dawn of the Capricorne – rendező: Ahmad Faroughy-Kadjar
  • Flora nese smrt – rendező: Jiří Papousek
  • Help! My Snowman's Burning Down – rendező: Carson Davidson
  • Himalayan Lakes – rendező: Dr. Gopal Datt
  • Kedd – rendező: Novák Márk
  • La crimae rerum – rendező: Nicolas Nicolaides
  • La douceur du village – rendező: François Reichenbach
  • La fuite en Égypte – rendező: Wali Eddine Sameh
  • Lamb – rendező: Paulin Soumanou Vieyra
  • Las murallas de Cartagena – rendező: Francisco Norden
  • Le prix de la victoire – rendező: Sibuja Nobuko
  • Li mali mestieri – rendező: Gianfranco Mingozzi
  • Madju oblacima – rendező: Dragan Mitrovic
  • Marines flamandes – rendező: Lucien Deroisy
  • Max Ernst – Entdeckungfahrten ins Unbewusste – rendező: Peter Schamoni és Carl Lamb
  • Memoria trandafirului (Memoria trandafirului)[3] – rendező: Sergiu Nicolaescu
  • Sillages – rendező: Serge Roullet
  • The Peaches (Barackok) – rendező: Michael Gill
  • The Raisin Salesman – rendező: William Melendez

Párhuzamos rendezvény[szerkesztés]

Kritikusok Hete[szerkesztés]

  • Die parallelstrasse – rendező: Ferdinand Khittl
  • Goldstein – rendező: Philip Kaufman és Benjamin Manaster
  • La herencia – rendező: Ricardo Alventosa
  • La vie à l’envers – rendező: Alain Jessua
  • O něčem jiném (Éva és Vera)[3] – rendező: Věra Chytilová
  • Point of Order – rendező: Emile de Antonio
  • Postava k podrírání (Postava k podpírání) – rendező: Pavel Jurácek és Jan Schmidt
  • Prima della rivulozione (Forradalom előtt) – rendező: Bernardo Bertolucci
  • Shabe ghuzi – rendező: Farrogh Gaffary

Díjak[szerkesztés]

Nagyjátékfilmek[szerkesztés]

Rövidfilmek[szerkesztés]

  • Nagydíj (rövidfilm):
    • La douceur du village – rendező: François Reichenbach
    • Le prix de la victoire – rendező: Sibuja Nobuko
  • A zsűri különdíja (rövidfilm):
    • Help! My Snowman's Burning Down – rendező: Carson Davidson
    • Sillages – rendező: Serge Roullet
  • Technikai nagydíj:[5] Dawn of the Capricorne – rendező: Ahmad Faroughy-Kadjar

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. ↑ V. C. Thomas: 1964 – Les Parasols de Cannes. Festival de Cannes. Ecran Noir. (Hozzáférés: 2008. augusztus 19.) (franciául)
  2. ↑ Petites histoires de Cannes. Cannes 2001. Arte TV. (Hozzáférés: 2008. augusztus 19.)[halott link] (franciául)
  3. ↑ a b c d e Zárójelben a magyarországi filmbemutató (forrás: PORT.hu), illetve DVD-forgalmazás címe (forrás: Interaktív filmkatalógus), kiegészítve a kritikus tömeg, a Cinematrix Archiválva 2008. augusztus 6-i dátummal a Wayback Machine-ben, valamint a Filmvilág adatbázisában található magyar címekkel.
  4. ↑ ISzDb.hu
  5. ↑ a b A Cannes-i Fesztivál hivatalos honlapja szerint. Ugyanakkor az elismerésről a Kép- és Hangtechnikai Főbizottság (CST) listája nem tesz említést.

További információk[szerkesztés]

A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=1964-es_cannes-i_filmfesztivál&oldid=26080956”