Óváros tér (Prága)
| Óváros tér | |
 | |
| Közigazgatás | |
| Ország | Csehország |
| Település |
|
| Névadó | Óváros |
| Irányítószám | 110 00 |
| Földrajzi adatok | |
| Elhelyezkedése | |
 Óváros tér
Pozíció Prága térképén
| |
 é. sz. 50° 05′ 15″, k. h. 14° 25′ 17″Koordináták: é. sz. 50° 05′ 15″, k. h. 14° 25′ 17″ | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Óváros tér témájú médiaállományokat. | |
Az Óváros tér (csehül:
Staroměstské náměstí?*) Prága óvárosának központjában található. Prága legrégebbi és legfontosabb terét különféle építészeti stílusú történelmi épületek veszik körül, például az Óvárosi városháza a világhírű csillagászati órával, a gótikus Týn-templom, a barokk Szent Miklós-templom és a rokokó Kinský-palota. Középen emelkedik a Husz János-emlékmű. A királyi útvonal, a cseh királyok történelmi koronázási útvonala az Óváros téren vezet át.
Története
Az első kisebb kereskedelmi településeket a Moldva jobb partján, a mai prágai Óváros területén német és zsidó kereskedők, valamint helyi iparosok hozták létre a 10. és 11. században. Ennek egyik legfőbb oka az előnyös elhelyezkedés volt a fontos kereskedelmi útvonalak kereszteződésében. Egy gázló is létezett – a mai Károly híd közelében –, amelyen keresztül a folyón át lehetett kelni. A települések két vár védelme alatt alakultak ki - Vyšehrad a Moldva jobb oldalán és a Prágai vár a folyó bal partján. Ibrahim Ibn Jakob arab-zsidó kereskedő utazási beszámolót írt a 965-ös évről, amelyben Prágát olyan városnak nevezte, ahol kedvező áron lehet baromfit és gabonát vásárolni, valamint a teherhordó állatairól is megfelelően gondoskodtak. A város állítólag kőből és mészből épült, és a szláv nyelvű országok legnagyobb kereskedelmi központja volt. Szőrmék, nyergek, kantárok, pajzsok, de rabszolgák, arany, ezüst és lovak is cseréltek gazdát a városban.[1]
Prágai Kozmasz cseh történetíró már 1100-ban említi írásaiban a piac létezését. A 19. században itt épült meg a fejedelmi Zollhof (Ungelt), amelyben a külföldi kereskedők a cseh uralkodó oltalma alatt, hosszú vándorlásuk után jó szállásra és pihenésre találtak, és behozott áruik után vámot kellett fizetniük. A Zollhof mellett, a 12. században egy kórházat és egy templomot (a Týn-templom elődje) építettek.
A település első virágkorát a 12. és 13. században élte. Az új kőből készült Judit híd javította a kapcsolatot a Moldva két partja között, és 1230-ban, I. Vencel király uralkodása alatt megkezdődött a városfal építése is. Ugyanebben az évben I. Vencel az óvárost szabad királyi város rangra emelte, a későbbi négy önálló prágai város közül a legrégebbit. Prága ezen része virágzó középkori várossá fejlődött. Népessége megnőtt, és az élénk kereskedelem a lakosokat gazdagabbá tette és egyre újabb és újabb épületeket emeltek. Az új építkezések a nagy piactér, valamint a piactér és a Moldva híd közötti területre összpontosultak.
A román és a korai gótikus házak két-három méterrel a mai utcák szintje alatt voltak egy olyan területen, amelyet állandóan árvíz fenyegetett. Már a 13. század végén megkezdték a mesterséges feltöltéseket, így az utcaszint fokozatosan emelkedett. A román stílusú földszinteket a gótikus házak alagsorává alakították át. A legrégebbi építészeti emlékek maradványai tehát manapság a későbbi házak pincéiben találhatóak meg.
1338-ban az óváros polgárai János cseh királytól megkapták a jogot, hogy saját városházát építsenek. A városházát az Óváros téren építették fel több régebbi ház lebontásával, majd további szomszédos házak megvásárlásával bővítették. Megerősödött a város önkormányzata, és az Óváros tér az óváros politikai, gazdasági és kulturális központjává fejlődött. Az óváros jelentősége IV. Károly német-római császár idején jelentősen megnőtt, amikor Prága a Német-római Birodalom fővárosa lett. Erre emlékeztet a praga caput regni (Prága, a királyság fővárosa) felirat a Kříž-ház reneszánsz ablaka fölött, amely a 14. század óta a Városháza része.
.jpeg)
Miután a négy független prágai város 1784-ben egy közigazgatási egységgé egyesült, a prágai városvezetés az Óvárosházára koncentrálódott. Az Óváros tér így az egész város központjává vált. A 19. és 20. század fordulóján a radikális modernizáció (az úgynevezett pražská asanace) nagy hatással volt a város arculatára. A tér északi részén található történelmi házakat lebontották, helyükre modern házak kerültek, és kialakították az új Pařížská utcát, ahonnan közvetlen kilátás nyílt a Moldva túloldalán lévő Letná-hegyre.
Az 1960-as évek óta nem közlekednek villamosok és buszjáratok a téren. 1962 óta a terület nemzeti kulturális emlék.[2] Az Óváros tér ma már sétálóövezet és a turisták számára nagy vonzerővel bír. Az elmúlt években újjáéledt a karácsonyi és húsvéti vásárok hagyománya.
Az Óváros tér a középkor óta a cseh történelem jelentős eseményeinek színtere:
- A 14. században cseh reformprédikátorok és a husziták elődjei, Jan Milíč z Kroměříže, Konrad von Waldhausen és Matthias von Janov az Óváros téri Szent Miklós-templomban működtek.
- A 15. században az Óváros a huszita mozgalom központja volt Prágában. A huszita rendek fontos tanácskozásaira az óvárosházán került sor. A Týn-templom volt a cseh kelyhesek fő temploma. Jan Rokycana prágai huszita érsek munkálkodott itt.
- 1422. március 9-én az Óváros téren végezték ki Jan Želivskýt, a radikális husziták vezetőjét.
- 1458. február 27-én választották meg I. György cseh királyt.
- 1621. június 21-én a Habsburgok elleni cseh felkelés 27 vezetőjét nyilvánosan kivégezték az óvárosháza előtt. Erre emlékeztet a földben található emlékmű 27 kereszttel.[3]
- 1918 októberében tüntetésekre került sor a független Csehszlovákia érdekében.
- 1945 májusában az Óváros tér volt a német megszállás elleni prágai felkelés központja. A városháza súlyosan megsérült a harcokban.[4]
Nevezetes épületek
Óvárosi városháza a csillagászati órával
Az Óváros tér délnyugati sarkán található az Óvárosi városháza (Staroměstská radnice) a 70 méter magas tornyával. Az 1410-ből származó csillagászati óra (Staroměstský orloj) mellett, amely Prága egyik legnagyobb turisztikai látványossága, a gótikus kápolna is figyelemre méltó. Az északi oldalon található neogótikus szárnyat a súlyos tűzkárok miatt a második világháború után le kellett bontani. Helyén ma egy kis park található, az 1945-ös prágai felkelésben elesettek számára állított emlékművel.
A városháza tornyában található kilátóból csodálatos kilátás nyílik az óvárosra.
Ház a Fehér Orrszarvúhoz
,_Starom%C4%9Bstsk%C3%A9_N%C3%A1m%C4%9Bst%C3%AD.jpg)
A déli oldalon, a Celetná utca torkolatánál található a Fehér Orrszarvúhoz (U Bílého jednorožce) nevet viselő ház, korábban a Kőbárány háznak (U Kamenného beránka) is hívták. Állítólag Prága egyik legrégebbi háza; az alagsorban még mindig megtalálhatók az eredeti román stílusú épület falmaradványai és egy gótikus boltozat. A 19. században itt volt a Fehér Orrszarvúhoz gyógyszertár, amely nevét a 16. századból származó domborműről kapta - bárány egy szarvval.
A 20. század elején a ház a Berta és Max Fanta házaspáré volt. Max Fanta gyógyszerész itt találta fel a róla elnevezett mozsarat. Berta irodalmi szalont vezetett az első emeleten, ahol számos ismert prágai értelmiségi megfordult. A látogatók között volt Franz Kafka, Samuel Hugo Bergmann, Franz Werfel és Max Brod. Egy alkalommal Rudolf Steiner, az antropozófia megalkotója is látogatást tett. A vendégek között volt Albert Einstein is, aki 1911-ben és 1912-ben elméleti fizikát tanított a Prágai Egyetemen. A ház bejárata melletti mellszobor ő rá emlékeztet.[5][6]
Týn-templom
A Týn előtti Boldogasszony gótikus templom (Kostel Panny Marie před Týnem) egy háromhajós gótikus templom. Két 80 méter magas tornyával a főváros egyik nevezetessége. A 15. században a Týn-templom a huszita mozgalom fő temploma volt, ahol Jan Rokycana huszita érsek prédikált. Ma a római katolikus egyházhoz tartozik.
Teynschule
Az egykori Týnská škola épülete a Týn-templom főbejárata előtt áll. Az eredetileg a 14. században épült gótikus épületet a 16. században reneszánsz stílusban átépítették. A ház homlokzatát barokk freskó díszíti, amely Mária mennybemenetelét ábrázolja. A 19. századig egy latin iskola működött be, amelyben Matthias Rejsek cseh építőmester rektorként és tanárként is dolgozott.[7][6]
Kinský-palota
A tér keleti oldalán található a rokokó stílusban épült Kinský-palota (Palác Goltz-Kinských vagy Palác Kinských), amely Kilian Ignaz Dientzenhofer tervei alapján készült és Anselmo Lurago építette 1755–1765-ben. A 19. században német nyelvű gimnázium működött benne, amelynek tanulója volt többek között Franz Kafka és Max Brod is. A ház ma a Prágai Nemzeti Galéria (Národní galerie v Praze) tulajdona és művészeti kiállításokat tartanak benne. Itt található az értékes Kinský Könyvtár és a Nemzeti Galéria igazgatása is.
Ház a kőharanghoz
A Kinský-palotától jobbra található a Ház a kőharanghoz (Dům U kamenného zvonu). A 18. században épült, fényűző városi rezidenciaként. Valószínűleg ideiglenes székhelyként szolgált Přemysl Erzsébet cseh királyné és János cseh király számára, akik a leendő császár, IV. Károly német-római császár szülei voltak, s aki feltehetőleg itt született. Az eredetileg gótikus házat a 17. században barokk stílusává alakították. Az 1975–1988 közötti átfogó rekonstrukció során nagyrészt helyreállították eredeti gótikus formáját.[8][9] Ma a ház Prága egyik legértékesebb gótikus műemléke. 1988 óta a Prágai Nemzeti Galériához tartozik, művészeti kiállításoknak és koncerteknek ad otthont.
A volt pálos kolostor
A Szent Szalvátor-templom mellett található egykori pálos kolostorból (Klášter paulánů ) csak egy ház maradt az Óváros tér északkeleti sarkán, a Dlouhá utcában, a 930/7 házszám alatt. A megmaradt épületeket a város radikális modernizációjának részeként lebontották a 19. és 20. század fordulóján. A német evangélikusok által épített Szent Szalvátor-templomot a fehérhegyi csatában a katolikusoktól elszenvedett vereség után lefoglalták, és 1626-ban átadták a pálosoknak. Megvásároltak a szomszédos házakat is, és a templom mellett egy nagy kolostorépületet emeltek, amelynek homlokzata a tér felé néz. A ma is őrzött ház attikáját Mathias Wenzel Jäckel szobrászművész 1696-ban készült szobrai díszítik. A tetején áll Szalvátor szobra, alul egy fülkében pedig az olasz rend alapítójának, Paolai Szent Ferenc szobra.[6]
A jozefinista egyházi reformok részeként az egyházat és a kolostort 1784-ben szekularizálták és átadták a városnak. Ma a Szent Szalvátor-templom a Cseh Testvérek Evangélikus Egyházához tartozik.
Szent Miklós-templom
Az Óváros téren található barokk Szent Miklós-templom (Kostel svatého Mikuláše) művészettörténeti szempontból kevésbé fontos, mint a Kisoldal azonos nevű temploma. Azonban meghatározza az óváros képét. Az eseménydús története során többször cserélt gazdát és rendeltetési helyet. Az óváros plébániatemploma volt, a huszita reformáció központja, illetve evangélikus templom, bencés kolostortemplom, de használták időnként raktárként és koncertteremként is. Az orosz ortodox egyházé volt közvetlenül az első világháború előtt. Ma a csehszlovák huszita egyházhoz tartozik.
Emlékművek
Husz János-emlékmű
Husz János cseh reformátor (Pomník mistra Jana Husa) bronz emlékműve a tér közepén áll. 1915-ben, Husz János megégetésének 500. évfordulója alkalmából leplezték le. Ladislav Šaloun műve a cseh szobrászművészet egyik legfontosabb szecessziós alkotása.
Mária-oszlop
1918-ig a Týn-templom előtt egy 14 méter magas Mária-oszlop (Mariánský sloup) állt. III. Ferdinánd császár utasítására emelték nem sokkal a harmincéves háború befejezése után köszönetképpen, hogy megmentették Prága óvárosát a protestáns svéd csapatoktól. 1918. november 3-án, néhány nappal a független Csehszlovákia kikiáltása után, a tüntetők lerombolták a fehér-hegyi vereség és a Habsburg-fennhatóság jelképének tartott szobrot. 2020. január 23-án a prágai városi tanács megszavazta a Mária-oszlop újjáépítését.[10] 2020 júniusában a Mária-oszlop másolatát ismét felállították az Óváros téren[11]
Prágai meridián
A prágai meridián (pražský poledník) az Óváros téren húzódik, a díszburkolat kövei között egy bronz csík és plakett jelzi a nyomvonalát. Greenwich-től keletre a 14° 25'17″ koordinátákon fekszik, a Husz János-emlékmű közelében. A meridiánt 1652 óta használják arra, hogy megbízhatóan jelezzék, mikor van a Nap a zenitjén, azaz mikor van dél. Ehhez elég megfigyelni, hogy mikor esik egybe a meridián a Mária-oszlop árnyékával. A prágai meridián és a prágai Klementinum által használt pontosabb napórák összehasonlítása csupán 1 másodperces eltérést mutatott.[12][13]
A meridián menetének jelzésére az 1990-es években latin és cseh feliratokkal ellátott bronz csíkot illesztettek a járdába. A felirat így hangzik: "POLEDNÍK, NODHOŽ BYL V MINULOSTI ŘÍZEN PRAŽSKÝ ČAS / MERIDIANUS QUO OLIM TEMPUS PRAGENSE DIRIGEBATUR".
Az 1621. évi kivégzések emlékműve
Az Óvárosi városháza előtti földben 27 kereszt található, illetve keresztezett kardok töviskoszorúval és az 1621. június 21. dátummal. Ez az emlékmű azon a helyen található, ahol évszázadokkal ezelőtt a Habsburgok elleni felkelés 27 cseh vezetőjét nyilvánosan kivégezték. A mellette lévő városháza falán bronz táblán olvashatóak az áldozatok nevei. A kivégzések a lakosság elrettentésére szolgálták. Több ezer néző előtt zajlottak 4 óra hosszan. II. Ferdinánd király utasítására a levágott fejek közül tizenkettőt felakasztottak a Károly híd gótikus tornyára, a kivégzettek holttestének egy részét feldarabolták és megfélemlítés céljából nyilvánosan kiállították Prága különböző pontjain.[14]
Jegyzetek
- ↑ Friedrich Wigger: Bericht des Ibrahîm ibn Jakûb über die Slawen aus dem Jahre 973 Abgerufen am 15. November 2019.
- ↑ Staroměstské náměstí, Národní památkový ústav, abgerufen am 11. November 2019.
- ↑ Jan Herben. [online Poprava českých pánů na Staroměstském náměstí v Praze 21. června 1621]. Mladé proudy (1921. május 14.) Abgerufen am 11. November 2019.
- ↑ Pražské povstání 5.–9. května 1945, Archiv hl. města Prahy (tschechisch), abgerufen am 15. November 2019.
- ↑ Der Salon der Berta Fanta, Portal Franz Kafka & Prag, abgerufen am 15. November 2019.
- ↑ a b c altstadter-ring-staromestske-namesti, Tourismusportal der Stadt Prag, abgerufen am 15. November 2019.
- ↑ tyn-school, kralovskacesta.cz (englisch), abgerufen am 15. November 2019.
- ↑ at-the-stone-bell, kralovskacesta.cz (englisch), abgerufen am 15. November 2019.
- ↑ galerie-der-hauptstadt-prag-haus-zur-steinernen-glocke, Tourismusportal der Stadt Prag, abgerufen am 15. November 2019.
- ↑ radio.cz
- ↑ Kopie der Mariensäule in Prag aufgestellt
- ↑ old-town-square, PragueCityLine.com (englisch), abgerufen am 15. November 2019.
- ↑ astronomisches-prag, Tourismusportal der Stadt Prag, abgerufen am 15. November 2019.
- ↑ execution-place-from-1621 kralovskacesta.cz (englisch), abgerufen am 15. November 2019.
Fordítás
- Ez a szócikk részben vagy egészben az Altstädter Ring című német Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
Források
- Das historische Prag. V Ráji (1991). ISBN 80-900875-0-7
- Helmut Zeller, Eva Gruberová. CityTrip-plus Prag. Reise Know-How (2016). ISBN 978-3-8317-2633-2
- František Ruth. [online Kronika královské Prahy a obcí sousedních], Chronik der Königsstadt Prag und der Nachbarorte. Pavel Körber (1904)
- Jan Herain, Josef Teige. [online Staroměstský rynk v Praze]. Společnost přátel starožitností českých (1908)
További információk
- Óváros tér térkép a mapy.cz oldalon
- altstadter-ring-staromestske-namesti, Prága város turisztikai portálja, hozzáférés: 2019 november 15.
- old-town-square kralovskacesta.cz (angolul), hozzáférés: 2019. november 15.
