Tótpelsőc

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
A lap korábbi változatát látod, amilyen AtaBot (vitalap | szerkesztései) 2021. február 14., 03:53-kor történt szerkesztése után volt. Ez a változat jelentősen eltérhet az aktuális változattól. (→‎Jegyzetek: források --> jegyzetek AWB)
Tótpelsőc (Pliešovce)
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületBesztercebányai
JárásZólyomi
Rangközség
Első írásos említés1256
PolgármesterŠtefan Sýkora
Irányítószám962 63
Körzethívószám045
Forgalmi rendszámZV
Népesség
Teljes népesség2260 fő (2021. jan. 1.)[1]
Népsűrűség41 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság633 m
Terület56,28 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 48° 25′ 20″, k. h. 19° 09′ 10″Koordináták: é. sz. 48° 25′ 20″, k. h. 19° 09′ 10″
Tótpelsőc weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Tótpelsőc témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Tótpelsőc (szlovákul: Pliešovce, németül: Deutschpelsätz) község Szlovákiában, a Besztercebányai kerületben, a Zólyomi járásban.

Fekvése

Zólyomtól 20 km-re délre található.

Története

A régészeti leletek tanúsága szerint területén már a bronzkorban is éltek emberek, a leletek a turócszentmártoni múzeumba kerültek. A település első írásos említése 1256-ból származik, amikor IV. Béla király 1256. szeptember 7-én kelt adománylevelében Pelsőci Budimírnak a zólyomi erdőóvók kapitányának szolgálaiért a Lampna nevű patak közén fekvő földet adja. A dokumentum tartalmából következik, hogy a település már 1256 előtt létezett. Ezt követően a települést 1332-ben "Plesvic", 1336-ban "Pleseuch", 1424-ben "Tothpelsewch", 1469-ben "Plesowecz", 1489-ben "Plessewycze", 1773-ban "Plessowcze" alakban említik. 1347-ben a VI. Kelemen pápa által kiadott bulla Szent György templomának építésével kapcsolatban említi, ez a templom ma már nem létezik, csak az alapjai láthatók. 1419-ben Luxemburgi Zsigmond kiváltságlevelében Pelsőcnek ("opidi nostri Plesoutz alias Pliesovcze") mezővárosi jogokat és a következő kiváltságokat adja: szabad pap és bíróválasztás, saját ítélőszék, adó és vámmentesség, az idegenek letelepedésének szabad megválasztása, háború esetén felmentés a hadak elszállásolása és élelmezése alól, háború idején lakói a királyi városok jogait élvezik, kő és fakitermelési jog a település teljes határában. 1425-ben a településnek mészégetője volt, melyet Kalkofen néven említenek. 1445-ben V. László, majd 1465-ben Hunyadi Mátyás, 1492-ben II. Ulászló, 1523-ban II. Lajos, 1550-ben I. Ferdinánd is megerősítette mezővárosi kiváltságait. 1569-ben, majd 1578-ban és 1599-ben a török égette fel és rabolta ki a várost. 1784-ben felépült az evangélikus templom. 1832-ben I. Ferenc császár évi négy vásár tartását engedélyezte a városnak. Lakói mezőgazdasággal, mészégetéssel, szövéssel és kézművességgel foglalkoztak. 1880-ban létesült az első csendőrőrs a településen, önkéntes tűzoltóegylete 1893-ban alakult meg.

Fényes Elek szerint " Tót-Pelsőcz (Plesovicze), tót m.-város, Zólyom vgyében: 65 kath., 1596 evang. lak., kik némely kiváltságokkal most is élnek, ámbár ezekből már tetemest vesztének. Evang. anyatemplom. Határa nagy, de nehéz müvelésü, rajta több szállások látszanak. F. u. a kamara. Ut. p. N.-Szalatna."[2]

A trianoni békeszerződésig Zólyom vármegye Zólyomi járásához tartozott.

Népessége

1910-ben 3455 lakosából 3082 szlovák és 369 magyar volt.

2001-ben 2176 lakosából 2114 szlovák volt.

2011-ben 2320 lakosából 2125 szlovák volt.

Neves személyek

  • Itt született 1816-ban Cservenák Benjámin evangélikus teológushallgató.
  • Itt született 1934-ben Ján Solovič szlovák dramaturg. 1975-ben elnyerte a Csehszlovákia Érdemes Művésze díjat.
  • Állítólag itt született 1847-ben Mikszáth Kálmán magyar író, újságíró, szerkesztő, országgyűlési képviselő.

Nevezetességei

  • Evangélikus temploma 1927 – 1928-ban épült.
  • Római katolikus temploma 1998-ban épült.

Jegyzetek

További információk

A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Tótpelsőc&oldid=23580403”