Tengelic (madár)

Tengelic
Természetvédelmi státusz
Nem fenyegetett
Magyarországon védett Eszmei érték: 25 000 Ft
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia) Törzs: Gerinchúrosok (Chordata) Altörzs: Gerincesek (Vertebrata) Osztály: Madarak (Aves) Rend: Verébalakúak (Passeriformes) Alrend: Verébalkatúak (Passeri) Család: Pintyfélék (Fringillidae) Nem: Carduelis Faj: C. carduelis
Tudományos név
Carduelis carduelis Linnaeus, 1758
Elterjedés
Az elterjedési területe Carduelis carduelis carduelis 1. nyáron 2. egész évben Carduelis carduelis caniceps 3. nyáron 4. egész évben
Hivatkozások
A Wikifajok tartalmaz Tengelic témájú rendszertani információt. A Wikimédia Commons tartalmaz Tengelic témájú médiaállományokat.

Ez a lap egy madárfajról szól. Ha a Tengelic nevű települést keresed, itt találod.

A tengelic (Carduelis carduelis) a madarak osztályának verébalakúak (Passeriformes) rendjébe és a pintyfélék (Fringillidae) családjába tartozó faj. Tápláléka félérett magvakból és bogyókból áll. A faj jelenleg nem veszélyeztetett. Népi elnevezése: stiglinc, ami a madár német nevéből ered.

Régebben a tengelic a kitartás és a termékenység szimbóluma volt.

Előfordulása

Egész Európában, Nyugat- és Közép-Ázsiában és Észak-Afrikában elterjedt. A Kárpát-medencében rendszeres fészkelő. Parkokban, útszéli fasorokban, gyümölcsösökben találjuk meg. Észak-Amerikába az emberek vitték be, de később elvadult. Ezen kívül betelepítették még a következő országokba: Zöld-foki-szigetek, Bermuda-szigetek, Uruguay (onnan később átterjedt Argentína és Brazília területére is), Ausztrália és Új-Zéland.

Alfajai

• európai tengelic (Carduelis carduelis carduelis) – Európa nagy része és Skandinávia
• angol tengelic (Carduelis carduelis brittanica) – Brit-szigetek
• ibériai tengelic (Carduelis carduelis parva) – Spanyolország és Észak-Afrika
• korzikai tengelic (Carduelis carduelis tschusii) – Korzika, Szardínia és Szicília
• dél-európai tengelic (Carduelis carduelis balcanica) – Délkelet-Európa
• kaukázusi tengelic (Carduelis carduelis brevirostris) – Krím-félsziget és a Kaukázus északi része
• iráni tengelic (Carduelis carduelis loudoni) – Irán
• közel-keleti tengelic (Carduelis carduelis niediecki) – Délnyugat-Ázsia, Északkelet-Afrika
• szibériai tengelic (Carduelis carduelis major) – Nyugat-Szibéria
• közép-ázsiai tengelic (Carduelis carduelis caniceps) Közép-Ázsia
• himalájai tengelic (Carduelis carduelis paropanisi) – Afganisztán és a Himalája
• dél-szibériai tengelic (Carduelis carduelis subulata) – Szibéria középső és déli része

Megjelenése

A tengelicnek is, mint minden más tagnak a nemzetségből, rövid nyaka és vékony lábai vannak. Hossza 12 centiméter, szárnyfesztávolsága 21-26 centiméter, testtömege 14–19 gramm. Jellemző rá a feltűnően piros-fehér-fekete sávos fej, ez a fiatalokról még hiányzik. Nyaktöve, válla és háta sárgás, begye, melle oldalai élénk vörhenyesbarnák. Torka, farcsíkja és a hasi oldal többi, eddig meg nem említett része fehér. Szárnya világosbarna, fekete és fehér mintázattal. Csőre hosszú és hegyes. A párzási időszakban viszont fehér. A nemek nem igazán különböznek egymástól. A hím kicsivel nagyobb, mint a tojó, arca sötétebb piros. Hasának alsó része sárgás. A szárnyon lévő kis fedőtollak feketék. A tojó feje kerekebb, hasa zöldes sárga színű. A szárnyon lévő kis fedőtollak barnák vagy szürkék.

A tengelic ügyetlenül ugrál a földön. A repülése hullámzó, stabil és sárga szárnya figyelemre méltó.

Életmódja

Magokkal, hernyókkal és bogarakkal táplálkozik. Rövidtávú vonuló.

Szaporodása

Parkok, gyümölcsösök fáira rakja növényi anyagokból készített fészkét. Fészekalja 5 tojásból áll, melyen 12-13 napig kotlik, a kirepülési idő még 14-15 nap. Tojásai barna alapon kék színűek.

Fészkén ülő madár

tojásai

fiókái

és egy fiatal példány

Védettsége

Magyarországon védettséget élvez, eszmei értéke 25 000 forint.

Források

• A faj szerepel a Természetvédelmi Világszövetség Vörös Listáján. IUCN. (Hozzáférés: 2010. február 27.)
• Az MME Monitoring Központ adatlapja
• Csodálatos állatvilág, Wild life fact file (magyar nyelven) ford.: Mester K.: (2000). ISBN 963-86092-0-6 

További információk

• Képek az interneten a fajról
• Ibc.lynxeds.com - videók a fajról
• Xeno-canto.org - a faj hangja