Kúpcsőrűek
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
 |
||||||||||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
 Tűzcsíz (Carduelis cucullata) |
||||||||||||||||||||||
| Rendszertani besorolás | ||||||||||||||||||||||
|
||||||||||||||||||||||
| Nemek | ||||||||||||||||||||||
| Hivatkozások | ||||||||||||||||||||||
 A Wikifajok tartalmaz Pintyfélék témájú rendszertani információt.  A Wikimédia Commons tartalmaz Pintyfélék témájú médiaállományokat. |
||||||||||||||||||||||
.jpg)
.jpg)
.jpg)
A kúpcsőrűek (Carduelinae) a madarak osztályának verébalakúak (Passeriformes) rendjébe és a pintyfélék (Fringillidae) családjába tartozó alcsalád.
Rendszerezés[szerkesztés]
Az alcsaládba az alábbi 19 nem és fajok tartoznak:
- Eophona (Gould, 1760) – 2 faj
- vándormeggyvágó (Eophona migratoria)
- álarcos meggyvágó (Eophona personata)
- Mycerobas (Cabanis, 1847) – 4 faj
- aranymeggyvágó (Mycerobas icterioides)
- sárgacombú meggyvágó (Mycerobas affinis)
- foltos meggyvágó (Mycerobas melanozanthos)
- borókavágó (Mycerobas carnipes)
- Pinicola (Vieillot, 1807) – 2 faj
- nagy pirók (Pinicola enucleator)
- Pinicola subhimachalus
- Pyrrhula (Pyrrhula Brisson, 1760) – 7 faj
- pikkelyesfejű süvöltő (Pyrrhula nipalensis)
- fehérszárnyú süvöltő (Pyrrhula leucogenis)
- narancsszínű süvöltő (Pyrrhula aurantiaca)
- vörösfejű süvöltő (Pyrrhula erythrocephala)
- álarcos süvöltő (Pyrrhula erythaca)
- süvöltő (Pyrrhula pyrrhula)
- azori-szigeteki süvöltő (Pyrrhula murina)
- Leucosticte Swainson, 1832 – 7 faj
- erdei hópinty (Leucosticte nemoricola)
- gyékény hópinty (Leucosticte brandti)
- rózsáshasú hópinty (Leucosticte arctoa)
- Leucosticte tephrocotis
- sziklás-hegységi hópinty (Leucosticte atrata)
- Leucosticte australis
- Leucosticte sillemi
- Carpodacus Kaup, 1829 – 21 faj
- Blanford-pirók (Carpodacus rubescens)
- vékonycsőrű pirók (Carpodacus nipalensis)
- bíborpirok (Carpodacus purpureus)
- karmazsinpirók (Carpodacus erythrinus)
- Cassin-pirók (Carpodacus cassinii)
- házi pirók (Carpodacus mexicanus)
- pompás pirók (Carpodacus pulcherrimus)
- Auróra-pirók (Carpodacus eos)
- rózsáshasú pirók (Carpodacus rodochroa vagy Carpodacus rhodochrous)
- rubinpirók (Carpodacus vinaceus)
- Edwards-pirók (Carpodacus edwardsii)
- sivatagi pirók (Carpodacus synoicus)
- rózsás pirók (Carpodacus roseus)
- örvös pirók (Carpodacus trifasciatus)
- barnásfehér pirók (Carpodacus thura)
- foltos pirók (Carpodacus rhodopeplus) vagy (Carpodacus rodopeplus)
- hegyvidéki pirók (Carpodacus rubicilloides)
- kaukázusi pirók (Carpodacus rubicilla)
- sziklai pirók (Carpodacus puniceus)
- Roborowski-pirók (Carpodacus roborowskii) vagy (Kozlowia roborowskii)
- vörösköpenyes pirók (Carpodacus rhodochlamys)
- Haematospiza (Blyth, 1845) – 1 faj
- vérsüvöltő (Haematospiza sipahi)
- Uragus (Keyserling & Blasius, 1840) – 1 faj
- hosszúfarkú pirók (Uragus sibiricus)
- Serinus (Koch, 1816) – 45 faj
- vöröshomlokú csicsörke (Serinus pusillus)
- csicsörke (Serinus serinus)
- szír csicsörke (Serinus syriacus)
- kanárimadár (Serinus canaria)
- szürkenyakú csicsörke (Serinus canicollis)
- sárgakoronás kanári (Serinus flavivertex)
- feketefejű csicsörke (Serinus nigriceps)
- feketefejű kanári (Serinus alario)
- vékonycsőrű csicsörke (Serinus citrinelloides)
- kantáros csicsörke (Serinus capistratus)
- papirusz csicsörke (Serinus koliensis)
- erdei csicsörke (Serinus scotops)
- fehérhátú csicsörke vagy szürke csicsörke (Serinus leucopygius)
- jemeni csicsörke (Serinus menachensis)
- olajzöld csicsörke (Serinus rothschildi)
- sárgatorkú csicsörke (Serinus flavigula)
- Salvadori-csicsörke (Serinus xantholaemus)
- angolai csicsörke (Serinus atrogularis)
- Serinus xanthopygius
- Serinus citrinipectus
- mozambiki csicsörke (Serinus mozambicus)
- fehérhasú csicsörke vagy fehérhasú kanáricsíz (Serinus dorsostriatus)
- északi magtörő csicsörke (Serinus donaldsoni)
- déli magtörő csicsörke (Serinus buchanani)
- sárgahasú kanáricsíz (Serinus flaviventris)
- Brimston-csicsörke vagy Brimston-kanáricsíz (Serinus sulphuratus)
- fehértorkú kanáricsíz (Serinus albogularis)
- feketevállú kanáricsíz (Serinus mennelli)
- Rüppell-csicsörke (Serinus tristriatus)
- barna kanáricsíz (Serinus gularis)
- Reichard-kanáricsíz (Serinus reichardi)
- hottentotta csicsörke (Serinus totta)
- sárkány-hegységi csicsörke (Serinus symonsi)
- fehérszárnyú csicsörke (Serinus leucopterus)
- Serinus striolatus
- vastagcsőrű csicsörke (Serinus burtoni)
- Principe-szigeti csicsörke (Serinus rufobrunneus)
- tibeti csicsörke (Serinus thibetanus)
- Ankober-csicsörke (Serinus ankoberensis)
- maláj csicsörke (Serinus estherae)
- Serinus frontalis
- Serinus hypostictus
- Serinus reichenowi
- barna csicsörke (Serinus canicapillus)
- Serinus whytii
- Serinus melanochrous
- Carduelis (Brisson, 1760) – 33 faj
- jünnani zöldike vagy feketefejű zöldike (Carduelis ambigua)
- zöldike (Carduelis chloris)
- szalagos zöldike (Carduelis sinica)
- vietnami zöldike (Carduelis monguilloti)
- himalájai zöldike (Carduelis spinoides)
- szürke zsezse (Carduelis hornemanni)
- zsezse (Carduelis flammea)
- Carduelis flammea cabaret alfaj
- tengelic (Carduelis carduelis)
- citromcsíz (Serinus citrinella) vagy (Carduelis citrinella)
- korzikai citromcsíz (Serinus corsicana) vagy (Carduelis corsicana)
- kenderike (Carduelis cannabina)
- szomáli kenderike (Carduelis johannis)
- jemeni kenderike (Carduelis yemenensis)
- sárgacsőrű kenderike (Carduelis flavirostris)
- aranycsíz (Carduelis tristis)
- kis aranypinty (Carduelis psaltria)
- álarcos csíz (Carduelis lawrencei)
- csíz (Carduelis spinus)
- fenyőcsíz (Carduelis pinus)
- andoki csíz (Carduelis spinescens)
- haiti csíz (Carduelis dominicensis)
- fekete csíz (Carduelis atrata)
- guatemalai csíz (Carduelis atriceps)
- bajszos csíz (Carduelis barbata)
- feketefejű csíz (Carduelis notata)
- Magellán-csíz (Carduelis magellanica)
- olajzöld csíz (Carduelis olivacea)
- tűzcsíz (Carduelis cucullata)
- Carduelis siemiradzkii
- vastagcsőrű csíz (Carduelis crassirostris)
- sárgahasú csíz (Carduelis xanthogastra)
- kordillerai csíz (Carduelis uropygialis)
- Yarrell-csíz (Carduelis yarrellii)
- Loxia (Linnaeus, 1858) – 5 faj
- nagy keresztcsőrű (Loxia pytyopsittacus)
- skót keresztcsőrű (Loxia scotica)
- keresztcsőrű (Loxia curvirostra)
- szalagos keresztcsőrű vagy fehérszárnyú keresztcsőrű (Loxia leucoptera)
- haiti keresztcsőrű (Loxia megaplaga)
- Rhodopechys (Cabanis, 1851) – 4 faj
- rózsásszárnyú sivatagipinty (Rhodopechys sanguinea)
- trombitás sivatagipinty (Rhodopechys githagineai) vagy (Bucanetes githagineus)
- feketecsőrű sivatagipinty (Rhodopechys obsoleta)
- mongol sivatagipinty (Rhodopechys mongolicus)
- Coccothraustes (Brisson, 1760) – 2 faj
- meggyvágó (Coccothraustes coccothraustes)
- kései meggyvágó (Coccothraustes vespertinus)
- nyugati meggyvágó (Coccothraustes abeillei) vagy (Hesperiphona abeillei)
- Pyrrhoplectes (Hodgson, 1844) – 1 faj
- szerecsen pinty (Pyrrhoplectes epauletta)
- Chaunoproctus (Bonaparte, 1850) – 1 faj
- Bonin-szigeteki meggyvágó (Chaunoproctus ferreorostris) – kihalt
- Callacanthis (Bonaparte, 1850) – 1 faj
- Burton-pinty (Callacanthis burtoni)
- Neospiza (Salvadori, 1903) – 1 faj
- vastagcsőrű pinty (Neospiza concolor)
- Linurgus (Reichenbach, 1850) – 1 faj
- rigópinty (Linurgus olivaceus)
- Rhynchostruthus (Sclater & Hartlaub, 1850) – 3 faj
- aranyszárnyú pinty vagy socotrai pinty (Rhynchostruthus socotranus)
- Rhynchostruthus louisae vagy Rhynchostruthus socotranus louisae néven alfaj
- Rhynchostruthus percivali vagy Rhynchostruthus socotranus percivali néven alfaj
