Szabadság-barlang

Szabadság-barlang
A Szabadság-barlang bejárata
Hossz	3030 m
Mélység	30,4 m
Magasság	18,1 m
Függőleges kiterjedés	48,5 m
Tengerszint feletti magasság	322 m
Ország	Magyarország
Település	Égerszög
Földrajzi táj	Aggteleki-karszt
Típus	korróziós karsztbarlang
Barlangkataszteri szám	5430-4
Elhelyezkedése
Szabadság-barlang Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 48° 27′ 16″, k. h. 20° 34′ 22″48.454344444444, 20.572811111111
A Wikimédia Commons tartalmaz Szabadság-barlang témájú médiaállományokat.

A Szabadság-barlang az Aggteleki-karszt harmadik leghosszabb barlangja. A bejárata Égerszög szélén, 322 méter tengerszint feletti magasságban nyílik. 1982 óta fokozottan védett barlang. Az Aggteleki-karszt és a Szlovák-karszt többi barlangjával együtt a Világörökség része.

Az 1954-ben felfedezett, földtani szempontból jelentős barlangban sok a cseppkő. 1961-ben kezdték el az idegenforgalmi kiépítését, de a nagyközönség számára végül nem lett megnyitva. 1991-ben egy új, körülbelül 500 méter hosszú szakaszát tárták fel.

Leírás

Az Égerszögről Jósvafőre vezető piros sáv jelzésű turistaút mellett van a bejárata.

A barlang érdekessége, hogy változatos, barlangképződésre különbözőképp hajlamos kőzetrétegeken halad keresztül, így a járatoknak a mérete és a formája nagyon változatos. A víznyelő és a bejárati rész középső triász, wettersteini mészkőben képződött, ennek megfelelően a barlang első, nagyjából 1100 méteres szakasza, a Megvalósult álmok-ág jól járható méretű és különféle képződményekben, például borsókövekben, cseppkövekben és néhány helyen tufagátakban nagyon gazdag. Ezután a barlang legnehezebben járható része következik, a mindössze 64 méter hosszú Kuszoda, amely egy dolomitrétegben vezet, így itt a belmagasság több helyen 30 centiméter alá csökken. Ez azt jelenti, hogy még egy bakancs sem fér el függőlegesen kúszás közben.

A Kuszoda folyamatosan vált át a már két–három méteres magasságot is elérő Csőfolyosóba, ahogy a dolomit helyett ismét a mészkő kezd dominálni a befoglaló kőzetben. Az érdekes, sokszor kulcslyukhoz hasonló keresztmetszetű járat végén már gyűrt agyagpala figyelhető meg és ezután következik a barlang legnagyobb terme, a 32 méter hosszú Óriás-terem. A terem alját törmelék borítja és a törmelék alatt folyik a Kecske-kút vize. A víznyelőn és a főágon csak a tavaszi hóolvadások, vagy a nagy esőzések alkalmával folyik víz. A termet a nagyjából 400 méter hosszú Pokol nevű rész követi, amely több egymástól álfenékkel elválasztott barlangszintre tagolódik.

Itt csak a felső szinten találhatók cseppkövek. A régi végponton, amelynek a neve Pokol két ágra oszlik a barlang, innen jutottak tovább 1991-ben a kutatók az új részbe, egy újabb nagy termet, amelynek a neve Félix-terem és egy egészen a +13 méteres szintig felnyúló kürtőt felfedezve, majd elérve a jelenlegi végpontot az Agyag-kanyonban.

A lezárt barlang barlangjáró alapfelszereléssel és az Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóság engedélyével látogatható.

Előfordul irodalmában Égerszögi Szabadság-cseppkőbarlang (Szunyogh 2003), Égerszögi-víznyelő (Kordos 1984), Kecskekút-rendszer (Kordos 1984) és Kecskéskút-rendszer (Szunyogh 2003) neveken is.

Kutatástörténet

Az Égerszög szélén lévő Pitics-hegy oldalában található Dász-töbör, illetve az alján lévő víznyelő kibontásával már Jakucs László is próbálkozott 1952-ben, de az állandóan beomló munkahelyen nem ért el eredményt. 1954-ben a Balázs Dénes által vezetett Élelmiszeripari Minisztérium Kinizsi Sportkörének Barlangkutató Csoportja kezdett kutatási munkához. Eredetileg a Teresztenyei-forrásbarlang feltárásával próbálkoztak és több víznyelő sikertelen megbontása után a Dász-töbörben kezdtek dolgozni, így jutottak be a Szabadság-barlangba.

A szűk felfedező járat nem könnyítette meg a kutatók dolgát, többször beomlott, időnként a barlangba zárva az épp bent tartózkodó kutatókat, ezért 1955-ben Állami Geofizikai Intézet munkatársai meghatározták a barlang első termének felszíni vetületét és még ebben az évben mesterséges bejáratot alakítottak ki. A termet az elektromágneses mérések után Mágnes-teremnek nevezték el. A barlangot 2717 méter hosszúságban járták be, az akkori végpontról, a Pokoltól csak 1991-ben sikerült továbbjutni egy nagyjából 500 méter hosszú, új szakasz felfedezésével, a hosszát 3219 méterre növelve.

A Vidics Zoltánné és Frecska József irányításával dolgozó kutatók által feltárt járat körülbelül 650 méterre közelíti meg a barlang forrását, a Kecske-kutat. 1976-ban vált országos jelentőségű barlanggá az 5400-as (Aggteleki-karszt) barlangkataszteri területen lévő, égerszögi Szabadság-cseppkőbarlang. Az 1976-ban összeállított országos jelentőségű barlangok listájában lévő barlangnevek pontosítása után, 1977. május 30-án összeállított országos jelentőségű barlangok listáján rajta van az Aggteleki-karszton, Égerszögön található barlang Szabadság-barlang néven.

A barlang bejáratának környéke

Az 1977. december 31-i állapot szerint (MKBT Meghívó 1978. május) az Aggteleki-karszton lévő és 2717 m hosszú Szabadság-barlang az ország 5. leghosszabb barlangja. Az 1977. évi Karszt és Barlangban megjelent és Bajomi Dániel által írt tanulmány szerint Mesoniscus graniger (ászkarák), Plusiocampa spelaea (lábaspotrohú rovar), Atheta spelaea (bogár), Eukoenenia austriaca vagvoelgyii (pókszabású), Soldanellonyx chappuisi (vízi atka), Folsomia antricola, Oncopodura égerszögensis, Pseudosinella aggtelekiensis és Arrhopalites bifidus (ugróvillás rovarok) előfordulnak a Szabadság-barlangban. A tanulmányban van egy térkép, amelyen a biológiailag kutatott magyarországi barlangok földrajzi elhelyezkedése figyelhető meg. A térképen látható a biológiailag részlegesen feldolgozott Szabadság-barlang földrajzi elhelyezkedése. 23 állatfaj lett meghatározva belőle.

A folyóirat 1977. évi különszámába bekerült a tanulmány angol nyelvű változata. Ebben a tanulmányban is közölve lett a térkép, amelyen Szabadság a barlang neve. Az 1977. évi Karszt és Barlangban megjelent és az 1978. májusi MKBT Meghívóban publikált listánál frissebb összeállítás alapján Magyarország 6. leghosszabb barlangja az Aggteleki-karszton elhelyezkedő és 1977-ben 2717 m hosszú, 1976-ban 2717 m hosszú, 1975-ben 2717 m hosszú Szabadság-barlang. Az 1980. évi Karszt és Barlang 1. félévi számában publikálva lett, hogy a kiemelt jelentőségű Szabadság-barlangnak 5430/4. a barlangkataszteri száma. 1982-ben a Ferencvárosi Természetbarát Sportkör Barlangkutató Szakosztályának volt kutatási engedélye a barlang kutatásához. 1982. július 1-től az Országos Környezet- és Természetvédelmi Hivatal elnökének 1/1982. (III. 15.) OKTH számú rendelkezése értelmében az Aggteleki-karsztvidéken lévő Szabadság-barlang fokozottan védett barlang.

Az 1984-ben napvilágot látott Magyarország barlangjai című könyv országos barlanglistájában szerepel a barlang Szabadság-barlang néven Égerszögi-víznyelő és Kecskekút-rendszer névváltozatokkal, valamint térképen van jelölve helye. Az 1986. évi Karszt és Barlangban megjelent bibliográfia regionális bibliográfia részében szerepel a barlang Szabadság-barlang néven. Az összeállítás szerint a Karszt és Barlangban publikált írások közül 4 foglalkozik a barlanggal. Az 1987. december 31-i állapot alapján Magyarország 9. leghosszabb barlangja az 5430/4 barlangkataszteri számú, 2717 m hosszú Szabadság-barlang és az összeállítás szerint az 1977. évi Karszt és Barlangban közölt hosszúsági listában a barlang 2717 m hosszú.

Emléktábla a barlang bejáratánál

1998. május 14-től a környezetvédelmi és területfejlesztési miniszter 13/1998. (V. 6.) KTM rendelete szerint az Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóság illetékességi területén található Szabadság-barlang az igazgatóság engedélyével látogatható. 2001. május 17-től a környezetvédelmi miniszter 13/2001. (V. 9.) KöM rendeletének értelmében az Aggteleki-karsztvidék területén lévő Szabadság-barlang fokozottan védett barlang. Egyidejűleg a fokozottan védett barlangok körének megállapításáról szóló 1/1982. (III. 15.) OKTH rendelkezés hatályát veszti.

A 2003-ban napvilágot látott Magyarország fokozottan védett barlangjai című könyvben található barlangismertetésben az olvasható, hogy 3219 m hosszú, 35,4 m függőleges kiterjedésű és 1030 m vízszintes kiterjedésű. A könyvben lévő Egri Csaba és Nyerges Attila által készített hosszúsági lista szerint az Aggteleki-karszton lévő és 5430-4 barlangkataszteri számú Szabadság-barlang Magyarország 13. leghosszabb barlangja 2002-ben. A 2002-ben 3219 m hosszú barlang 1977-ben 2717 m és 1987-ben 2717 m hosszú volt. 2005. szeptember 1-től a környezetvédelmi és vízügyi miniszter 22/2005. (VIII. 31.) KvVM rendelete szerint az Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóság működési területén található Szabadság-barlang a felügyelőség engedélyével látogatható. 2005. szeptember 1-től a környezetvédelmi és vízügyi miniszter 23/2005. (VIII. 31.) KvVM rendelete szerint az Aggteleki-karsztvidéken lévő Szabadság-barlang fokozottan védett barlang.

A 2005-ben kiadott Magyar hegyisport és turista enciklopédia című kiadványban önálló szócikke van a barlangnak. A szócikk szerint a Szabadság-barlang az Aggteleki-karszton található és fokozottan védett természeti érték. Égerszög határában, 322 m tengerszint feletti magasságban van a bejárata. A hegység harmadik leghosszabb barlangja. A Balázs Dénes által vezetett Élelmiszeripari Minisztérium Kinizsi Barlangkutató Csoport tagjai tárták fel a Dász-töbör legmélyebb pontján lévő fő víznyelőjének megbontásával 1954-ben. Újabb jelentős, 500 m hosszú rész 1991-ben, Vidics Zoltánné és Frecska József által vezetve, az FTSK barlangkutatóinak részvételével lett feltárva. A Jósva-patak vízrendszeréhez tartozó Kecske-kútban jelenik meg a 3219 m hosszú és 35,4 m függőleges kiterjedésű barlang vize. A befoglaló kőzettípusok szerint változik a triász mészkőben és dolomitban elhelyezkedő járatok jellege. A meanderező, szűk, változatos formájú és színű cseppkövekkel gazdagon díszített szakaszt nagyon feltöltött kuszoda, majd szűk, kulcslyukszelvényű szorítókból és szépen díszített tág termekből álló szakasz váltja fel. Engedéllyel és alapfelszereléssel járható a lezárt barlang.

A Szabadság-barlang mellett lett felépítve a Szabadság Turistaszálló. A Balázs Dénesről szóló szócikkben meg van említve, hogy Balázs Dénes nevéhez fűződik a Szabadság-barlang feltárása. A BEAC Barlangkutató Csoport tevékenységében jelenleg meghatározók a magyarországi barlangtérképezési munkák, pl. Szabadság-barlang. Az FTSK Barlangkutató Csoport az Élelmiszeripari Minisztérium Sportkörének Barlangkutató Csoportjaként, leginkább a Szabadság-barlang feltárása miatt, 1954-ben létrehozott szervezet. A csoport egyik jelentősebb feltárása a Szabadság-barlang (1954). Lukács László szócikkében meg van említve, hogy Lukács László sok barlangban végzett eredményes feltáró munkát, melyek közül kiemelkedik pl. a Szabadság-barlang új szakaszának felderítése. Windhoffer Gábor szócikkében meg van említve, hogy Windhoffer Gábor a 2001-től 2004-ig terjedő időszakban aktív munkát végzett a Szabadság-barlang felmérése során.

2007. március 8-tól a környezetvédelmi és vízügyi miniszter 3/2007. (I. 22.) KvVM rendelete szerint az Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóság működési területén lévő Szabadság-barlang az igazgatóság engedélyével tekinthető meg. 2013. július 19-től a vidékfejlesztési miniszter 58/2013. (VII. 11.) VM rendelete szerint a Szabadság-barlang (Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóság működési területe) az igazgatóság hozzájárulásával látogatható. 2015. november 3-tól a földművelésügyi miniszter 66/2015. (X. 26.) FM rendelete szerint a Szabadság-barlang (Aggteleki-karsztvidék) fokozottan védett barlang. A 2017-ben rendezett 61. Barlangnapon az egyik túracélpont volt. 2021. május 10-től az agrárminiszter 17/2021. (IV. 9.) AM rendelete szerint a Szabadság-barlang (Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóság működési területe) az igazgatóság engedélyével látogatható. A 13/1998. (V. 6.) KTM rendelet egyidejűleg hatályát veszti.

Irodalom

• Adamkó Péter: Csekő Árpád. 1936 Jászberény – 2020 Budapest. MKBT Tájékoztató, 2020. május–június. 14. old.
• Baja Ferenc: A környezetvédelmi és területfejlesztési miniszter 13/1998. (V. 6.) KTM rendelete. Magyar Közlöny, 1998. május 6. (37. sz.) 2977. old.
• Bajomi Dániel: Áttekintés a magyarországi barlangok faunájáról. Karszt és Barlang, 1977. 1–2. félév. 24., 25., 26. old.
• Bajomi Dániel: A review of the fauna of Hungarian caves. Karszt és Barlang, 1977. Special Issue. 36., 37., 38. old.
• Balázs Dénes: A csepegő kövek igézetében. Szerzői kiadás. Érd, 1994.
• Bertalan Károly – Kordos László – Országh György: Országos jelentőségű barlangok. MKBT Meghívó, 1976. július–szeptember. 16. old.
• Boldogh Sándor: Földalatti denevérszállások az Aggteleki-karszt és a Galyaság területén. ANP füzetek, 2007. 3. sz. 173. old.
• Dányi László – Traser György: Magyarország ugróvillásai. In: Forró László szerk.: A Kárpát-medence állatvilágának kialakulása. Budapest, 2007. 27. old.
• Dányi László: Cave dwelling springtails (Collembola) of Hungary: a review. Soil Organisms, 2011. (83. köt.) 420., 421. old.
• Egri Csaba – Nyerges Attila: 200 méternél hosszabb barlangjaink. In: Székely Kinga szerk.: Magyarország fokozottan védett barlangjai. Mezőgazda Kiadó, 2003. 15. old. ISBN 963-9358-96-7
• Fazekas Sándor: A vidékfejlesztési miniszter 58/2013. (VII. 11.) VM rendelete a barlangok nyilvántartásáról, a barlangok látogatásának és kutatásának egyes feltételeiről, valamint a barlangok kiépítéséről szóló 13/1998. (V. 6.) KTM rendelet módosításáról. Magyar Közlöny, 2013. július 11. (119. sz.) 64206. old.
• Fazekas Sándor: A földművelésügyi miniszter 66/2015. (X. 26.) FM rendelete. Magyar Közlöny, 2015. október 26. (158. sz.) 20920. old.
• Fleck Nóra – Vid Ödön: A Magyar Karszt- és Barlangkutató Társulatban 1982. december 31-én nyilvántartott csoportok. Karszt és Barlang, 1982. 2. félév. 127. old.
• Fleck Nóra – Csépe-Muladi Beáta – Köblös Gabriella – Kosztra Barbara: 61. Barlangnap. MKBT Tájékoztató, 2017. május–június. 3. old.
• Gazdag László – Vidics Zoltánné: Elvesztettük őket! Karszt és Barlang, 1982. 2. félév. 134. old.
• Gombos András: A környezetvédelmi és vízügyi miniszter 22/2005. (VIII. 31.) KvVM rendelete a barlangok nyilvántartásáról, a barlangok látogatásának és kutatásának egyes feltételeiről, valamint a barlangok kiépítéséről szóló 13/1998. (V. 6.) KTM rendelet módosításáról. Magyar Közlöny, 2005. augusztus 31. (117. sz.) 6368. old.
• Gombos András: A környezetvédelmi és vízügyi miniszter 23/2005. (VIII. 31.) KvVM rendelete a védett és a fokozottan védett növény- és állatfajokról, a fokozottan védett barlangok köréről... Magyar Közlöny, 2005. augusztus 31. (117. sz.) 6374. old.
• Gonda György: Az Országos Környezet- és Természetvédelmi Hivatal elnökének 1/1982. (III. 15.) OKTH számú rendelkezése. Magyar Közlöny, 1982. március 15. (14. sz.) 198. old.
• Hazslinszky Tamás: Legújabb barlangbiológiai dolgozatok. Karszt- és Barlangkutatási Tájékoztató, 1960. január–február. 52. old.
• Horváth János: A Ferencvárosi Természetbarát Sportkör Barlangkutató Csoportjának 1971. és 1972. évi jelentése. Kézirat. Budapest, 1972. december 19. (A kézirat megtalálható a KvVM Barlang- és Földtani Osztályon.)
• Horváth János: A Ferencvárosi Természetbarát Sportkör Barlangkutató Csoportjának 1972. évi jelentése. Karszt- és Barlangkutatási Tájékoztató, 1972. 7. füz. 26. old.
• Jakucs László: Aggtelek és környéke. Budapest, Sport, 1961. (Második, átdolgozott és bővített kiadás.) 27., 201–212., 252., 256., 261., 262., 291., 293., 298., 307., 308., 351. oldalak és egy fénykép a 224. és a 225. oldalak között
• Jakucs László – Kessler Hubert: A barlangok világa. Budapest, Sport Lap- és Könyvkiadó, 1962. 169–173. old.
• Kordos László: Magyarország leghosszabb és legmélyebb barlangjai 1975. december 31. és 1977. december 31. között. Karszt és Barlang, 1977. 1–2. félév. 47., 54. old.
• Kordos László: Magyarország legmélyebb és leghosszabb barlangjai. MKBT Meghívó, 1978. május. 21. old.
• Kordos László: Barlangkataszteri hírek. Karszt és Barlang, 1980. 1. félév. 46. old.
• Kordos László: Magyarország barlangjai. Gondolat Könyvkiadó, Budapest. 1984. 118–121., 276., 283. oldalak és egy fénykép a 112. és a 113., valamint a 272. és 273. oldalak között
• Loksa Imre: Das Vorkommen einer neuen Höhlencollembola (Folsomia antricola n. sp.) und von Folsomia multiseta Stach in Ungarn. Opuscula Zoologica, 1959. (3. köt.) 1. füz. 37–42. old.
• Loksa Imre: Ökologisch-faunistische Untersuchungen in der Freiheitshöhle bei Égerszög. Acta Zoologica Academiae Scientiarum Hungaricae, 1961. (7. köt.) 1–2. füz. 219–230. old.
• Nagy István: Az agrárminiszter 17/2021. (IV. 9.) AM rendelete a barlangok látogatásának és kutatásának egyes feltételeiről, valamint a barlangok kiépítéséről és hasznosításáról. Magyar Közlöny, 2021. április 9. (61. sz.) 2337. old.
• Neidenbach Ákos – Pusztay Sándor: Magyar hegyisport és turista enciklopédia. Budapest, 2005. 29., 42., 153., 288., 405., 473. old.
• Nyerges Attila: Az Aggteleki-karszt zsombolyai. Karsztfejlődés, 2001. (6. köt.) 277. old.
• Persányi Miklós: A környezetvédelmi és vízügyi miniszter 3/2007. (I. 22.) KvVM rendelete a barlangok nyilvántartásáról, a barlangok látogatásának és kutatásának egyes feltételeiről, valamint a barlangok kiépítéséről szóló 13/1998. (V. 6.) KTM rendelet módosításáról. Magyar Közlöny, 2007. január 22. (6. sz.) 212. old.
• Rendezőség: Nemzetközi barlangászverseny. Új Lukács Kupa. MKBT Tájékoztató, 2002. január–február. 7. old.
• Székely Kinga: A Karszt és Barlangban 1961-től 1985-ig megjelent cikkek bibliográfiája. Karszt és Barlang, 1986. 1. félév. 81. old.
• Szunyogh Gábor: Szabadság-barlang. In: Székely Kinga szerk.: Magyarország fokozottan védett barlangjai. Mezőgazda Kiadó, 2003. 51–53. old. ISBN 963-9358-96-7
• Takácsné Bolner Katalin: Barlangkutató csoportjaink életéből. Karszt és Barlang, 1986. 2. félév. 151. old.
• Takácsné Bolner Katalin: Magyarország leghosszabb és legmélyebb barlangjai az 1987. december 31-i állapot szerint. Karszt és Barlang, 1987. 1–2. félév. 51. old.
• Turi-Kovács Béla: A környezetvédelmi miniszter 13/2001. (V. 9.) KöM rendelete. Magyar Közlöny, 2001. május 9. (53. sz.) 3486. old.
• –: Országos jelentőségű barlangok. MKBT Meghívó, 1977. november. 20. old.
• –: Felhívjuk a tagság figyelmét, hogy 1982. július 1-jével új természetvédelmi jogszabályok léptek életbe. MKBT Műsorfüzet, 1982. szeptember–október. 16. old.

További információk

• Országos Barlangnyilvántartás