Smithsonit

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Smithsonit
Smithsonite-135104.jpg
Általános adatok
Névváltozatok cinkpát, cinküveg, galma
Kémiai név cink-karbonát
Képlet ZnCO3
Kristályrendszer trigonális
Ásványrendszertani besorolás
Osztály Karbonát- és rokon ásványok
Alosztály Pótanion nélküli vízmentes karbonátok
Csoport Kalcitcsoport
Azonosítás
Megjelenés jelemző a tömeges vagy gömbös-vesés megjelenés, saját kristályalakban ritka
Szín fehér, sárga, szürkésfehér, zöldes, kék, barna
Porszín fehér
Fény üvegfényű
Átlátszóság áttetsző vagy átlátszatlan
Keménység 4,5
Hasadás kitűnő
Törés egyenetlen
Sűrűség 4,4-4,5 g/cm³
Különleges tulajdonság UV-fényben zöldesen vagy kékesen fluoreszkál
Barna smithsonit kadmium szennyezéssel

A smithsonit egy karbonátásvány, a cink-karbonát trigonális kristályrendszerű ásványa. Csak romboéderes kristályokban található, rosszul kristályosodik. Kristályának lapjai gyakran görbültek, kristályosan finomszemcsézettségű gömbös, cseppkőszerű és fürtös tömegekben található, vesés és földszerű előfordulásai is ismertek. Az ókorban már ismerték és a réz hasznosíthatóságának növelése érdekében olvasztásnál használva az első ötvöztet, a bronzot állították elő felhasználásával. Tudományosan először 1832-ben különítették el és az 1765 és 1829 között élt angol minerologusról James Smitsonról nevezték el. Fontos és a legjobb minőségű cinkérc.

Kémiai összetétele[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Színe a szennyezettség függvényében változik. Leggyakoribb szennyezői a kadmium, a kobalt és a réz.

Keletkezése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Szubvulkáni, hidrotermális folyamatokban keletkezik, telérekben és tömzsökben. Leggyakrabban más cinkércek (pl: szfalerit) oxidációja útján jön létre. Áthalmozott másodlagos üledékekben is előfordul keletkezése.

Kísérő ásványok: cerusszit, azurit, kalcit, kvarc.
Hasonló ásvány: azurit, malachit.

Előfordulása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Románia területén Szászkabánya (Sasca Montana) és Dognácska (Dognacea) közelében. Szlovákia területén Rozsnyó (Roznava) és Selmecbánya (Banska Stievnica) térségében. Ausztriában Karintia területén Bleibergben és Steinmarkban. Lengyelország területén Bytom és Tarnowitc városok közelében.Németországban a Harz-hegységben Goslar területén, Badenben és Nesler közelében. Franciaország területén a Rajna vidéken és Lyon környékén. Nevezetes előfordulása van Belgiumban Altenbergben. Olaszországban Szardínia-szigetén. Oroszországban az Ural-hegységben és Szibériában Nyecsinszk térségében. Az Egyesült Államokban Arizonai Silver Hillben valamint Arkansas, Utah, Új-Mexikó szövetségi államokban. Megtalálható Mexikóban Chihuahua vidékén. Ausztráliában Új-Dél-Walesben. Jelentős előfordulások vannak Vietnam északi területein.

Magyarországi előfordulása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Bükk-hegységben Nagyvisnyó közelében ismeretes jelentős ércesedés oxidációs zónáiban találtak smithsonitot. Előfordul Szabadbattyánban, Parádsasváron, Recsken és Rudabánya területén is.

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Bognár László: Ásványhatározó. Gondolat Kiadó. 1987.
  • Koch Sándor: Magyarország ásványai. Akadémiai Kiadó, Budapest. 1985.
  • Simon and Schuster's Guide to Rocks and Minerals. Milano. 1978.
  • Walter Schumann: Minerals of the World. Sterling Publishing Co. Inc: New York. 1998.
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Smithsonit témájú médiaállományokat.