Smithsonit

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Smithsonit fürtös kifejlődésben

A smithsonit (névváltozatai: cinkpát, cinküveg: régies elnevezése: galma) a borátok, karbonátok, nitrátok ásványosztályban az önálló kalcitcsoport tagja. A trigonális rendszerben kristályosodik. Csak romboéderes kristályokban található, rosszul kristályosodik. Kristályának lapjai gyakran görbültek, kristályosan finomszemcsézettségű gömbös, cseppkőszerű és fürtös tömegekben található, vesés és földszerű előfordulásai is ismertek. Az ókorban már ismerték és a réz hasznosíthatóságának növelése érdekében olvasztásnál használva az első ötvöztet, a bronzot állították elő felhasználásával. Tudományosan először 1832-ben különítették el és az 1765 és 1829 között élt angol minerologusról James Smitsonról nevezték el. Fontos és a legjobb minőségű cinkérc.

Kémiai és fizikai tulajdonságai[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Képlete: ZnCO3.
  • Szimmetriája: a trigonális kristályrendszerben, lapszimmetriát, síkszimmetriát és tengelyszimmetriát mutatnak kristályai.
  • Sűrűsége: 4,4-4,5 g/cm3.
  • Keménysége: 4,5 (a Mohs-féle keménységi skála szerint).
  • Hasadása: kitűnően hasad.
  • Törése: egyenetlen törésű, rideg ásvány.
  • Színe: fehér, sárga,szürkésfehér, zöldes, kék, barna. Színe a szennyezettség függvényében változik. Leggyakoribb szennyezői a kadmium, a kobalt és a réz.
  • Fénye: üvegfényű.
  • Átlátszósága: áttetsző vagy átlátszatlan.
  • Pora: fehér.
  • Különleges tulajdonsága: UV fényben zöldesen vagy kékesen fluoreszkál.
  • Elméleti tartalma:
    • Cink (Zn)= 52,1%
    • Szén: (C)= 9,6%
    • Oxigén (O)= 38,3%
Smithsonit kadmium szennyezéssel

Keletkezése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Szubvulkáni, hidrotermális folyamatokban keletkezik, telérekben és tömzsökben. Leggyakrabban más cinkércek (pl: szfalerit) oxidációja útján jön létre. Áthalmozott másodlagos üledékekben is előfordul keletkezése.

Hasonló ásvány: az azurit és a malachit.

Előfordulásai[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Románia területén Szászkabánya (Sasca Montana) és Dognácska (Dognacea) közelében. Szlovákia területén Rozsnyó (Roznava) és Selmecbánya (Banska Stievnica) térségében. Ausztriában Karintia területén Bleibergben és Steinmarkban. Lengyelország területén Bytom és Tarnowitc városok közelében.Németországban a Harz-hegységben Goslar területén, Badenben és Nesler közelében. Franciaország területén a Rajna vidéken és Lyon környékén. Nevezetes előfordulása van Belgiumban Altenbergben. Olaszországban Szardínia-szigetén. Oroszországban az Ural-hegységben és Szibériában Nyecsinszk térségében. Az Egyesült Államokban Arizonai Silver Hillben valamint Arkansas, Utah, Új-Mexikó szövetségi államokban. Megtalálható Mexikóban Chihuahua vidékén. Ausztráliában Új-Dél-Walesben. Jelentős előfordulások vannak Vietnam északi területein.

Kísérő ásványok: cerusszit, azurit, kalcit, kvarc.

Előfordulásai Magyarországon[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Bükk-hegységben Nagyvisnyó közelében ismeretes jelentős ércesedés oxidációs zónáiban találtak smithsonitot. Előfordul Szabadbattyánban, Parádsasváron, Recsken és Rudabánya területén is.

Smithsonit

Külső források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Bognár László: Ásványhatározó. Gondolat Kiadó. 1987.
  • Koch Sándor: Magyarország ásványai. Akadémiai Kiadó, Budapest. 1985.
  • Simon and Schuster's: Rock and Minerals. Milano. 1978.
  • Walter Schumann: Minerals of the World. Sterling Publishing Co. Inc: New York. 1998.
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Smithsonit témájú médiaállományokat.