Seget Donji
| Seget Donji | |
 | |
| A Rózsafüzér királynője plébániatemplom. | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Horvátország |
| Megye | Split-Dalmácia |
| Község | Seget |
| Jogállás | falu |
| Irányítószám | 21 218 |
| Körzethívószám | (+385) 22 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 2530 fő (2021. aug. 31.)[1] |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 10 m |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 43° 31′ 01″, k. h. 16° 13′ 59″Koordináták: é. sz. 43° 31′ 01″, k. h. 16° 13′ 59″ | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Seget Donji témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Seget Donji (olaszul: Seghetto) község Horvátországban Split-Dalmácia megyében. Seget község központi települése.
Fekvése
Split központjától légvonalban 17, közúton 30 km-re nyugatra, Trogir központjától 2 km-re nyugatra, Dalmácia középső részén fekszik. Seget Donji a község legnagyobb települése. Lényegében Trogir nyugati elővárosának számít.
Története
Segetet 1564. január 13-án alapította a velencei Agostino Bembo trogiri kapitány, egyúttal engedélyezte Giacopo Rotondo trogiri városi kincstárnoknak, hogy itt várat építsen abból a célból, hogy háborús veszély esetén menedéket nyújtson neki és jobbágyainak.[2] Seget ezzel része lett a Trogirt övező 16. századi erődrendszernek. A régi település magja kis halászfaluként is a négyszögletes alaprajzú váron belül alakult ki. A 16. és 17. században török támadás és a velencei hatóságok rendelkezése alkalmával a környező falvak népe a várjobbágyokkal együtt betelepültek a várba. 1570-ben háromszáz, a török által megszállt poljicai területről menekült család érkezett Janko Marjanović vezetésével, melyet részben a spliti, részben a trogiri területre telepítettek le. Ekkor poljicaiak telepedtek meg Segeten is.[2] A kandiai háború után 1699-ben a török kézen maradt területekről újra tömegesen érkeztek a velenceiek által ellenőrzött, újonnan visszafoglalt területekre. Segetet a 17. századig Kaštel Rotundonak nevezték. Ez a régi név azóta teljesen feledésbe merült. A török veszély megszűnésével a település már a falakon kívül is terjeszkedett, lakossága többszörösére nőtt. 1797-ben a Velencei Köztársaság megszűnésével a település Habsburg Birodalom része lett. 1806-ban Napóleon csapatai foglalták el és 1813-ig francia uralom alatt állt. Napóleon bukása után ismét Habsburg uralom következett, mely az I. világháború végéig tartott. A településnek 1910-ben 104 lakosa volt. Az I. világháború után rövid ideig az Olasz Királyság, ezután a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság, majd Jugoszlávia része lett. A község lakossága 2011-ben 2681 fő volt, akik mezőgazdaságból, turizmusból, halászatból és hajóépítésből élnek.
Lakosság
| Lakosság változása[3][4] | |||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| 1857 | 1869 | 1880 | 1890 | 1900 | 1910 | 1921 | 1931 | 1948 | 1953 | 1961 | 1971 | 1981 | 1991 | 2001 | 2011 |
| 0 | 0 | 0 | 0 | 0 | 104 | 0 | 0 | 754 | 795 | 987 | 1.277 | 1.654 | 2.334 | 2.466 | 2.681 |
(Csak 1948 óta számít önálló településnek. 1981-ig Donji Seget volt a hivatalos neve. Az 1910-es adat még településrészként értendő. 1921-ben és 1931-ben lakosságát Seget Gornjihoz számították.)
Nevezetességei
- A barokk Rózsafüzér királynője templomot a korábbi és kisebb Rózsafüzér királynője és Páduai Szent Antal templom alapjain építették, melyet valószínűleg ekkor bontottak le. Az építés 1750-ben kezdődött és 1758-ban fejeződött be. A harangtorony 1761-ben készült el. A templomot miután egy villámcsapás következtében súlyosan megrongálódott 1796-ban helyreállították bővítették. Az ezt megörökítő tábla a templom homlokzatán látható. Az újjáépített templomot 1800. július 14-én szentelte fel Pineli trogiri püspök. Három oltára van. A templomban őriznek egy festett 14. századi gótikus keresztet és egy fából faragott triptichont, melyek a gótikus festőművész Magister Blasius (Blaž Jurjev Trogiranin) munkái.[2] Anyakönyveit 1699 óta vezetik.
- A segeti mezőn található a gazdag trogiri Statilić család 1516-ban a török veszély ellen épített reneszánsz tornya.
- Seget környékén több kis templomocska található, melyek közül a legrégebbiek a kora középkori Szent Dániel templom romjai.
- A Szent Illés-hegy alatti kőbányában már az ókorban is bányásztak követ. Ezt bizonyítja két itt talált, Héraklésznek szentelt áldozati kő.
Turizmus
A lakosság fő bevételi forrását a turizmus adja. Seget büszke változatos gasztronómiai kínálatára. Számos kisebb-nagyobb étterem és vendéglő nyújt széles választékot. A település kiváló kiindulási pont a gyalogtúrázóknak, kerékpározóknak, hegymászóknak is. Rendezett sétányok vezetnek Trogir felé, part menti bárokkal és éttermekkel. A Seget fölötti Szent Illés templomocskához gyógy túra ösvény vezet. Seget Donji egész parti részén rendezett kavicsos strandok sorakoznak kiszolgáló létesítményekkel. Szépen kiépített sétány vezet a Medena szállodakomplexumhoz, ahol számos sportolási lehetőség adódik. A község területén több kis üzlet található, elfogadható élelmiszer kínálattal. Seget Donji központjában orvosi rendelő, fogászat és gyógyszertár is található. Szintén igénybe vehetők postai és banki szolgáltatások. Minden félórában hajójárat indul a szomszédos Trogriba, de gyakoriak a buszjáratok is.
Kultúra
A település kulturális és művészeti egyesülete a KUD „Seget 1564”, melyet 2014. november 30-án alapítottak. Célja a település kulturális, történeti és természeti örökségének megőrzése és ápolása.
Jegyzetek
- ↑ Popis stanovništva, kućanstava i stanova 2021. – stanovništvo prema starosti i spolu po naseljima. Horvát Statisztikai Hivatal, 2022. szeptember 22.
- ↑ a b c Opcinaseget.hr:Općina Seget(horvátul)
- ↑ - Republika Hrvatska - Državni zavod za statistiku: Naselja i stanovništvo Republike Hrvatske 1857.-2001.
- ↑ http://www.dzs.hr/Hrv_Eng/publication/2011/SI-1441.pdf
További információk
- Seget község hivatalos oldala (horvátul)
- Seget turisztikai irodájának honlapja (horvátul)
- Az alapiskola honlapja (horvátul)
- Hrvatska enciklopedija – Seget Donji (horvátul)
- Seget kulturális egyesületének honlapja (horvátul)
