Savnik
Savnik (Spišský Štiavnik) | |||
| |||
Közigazgatás | |||
Ország | ![]() | ||
Kerület | Eperjesi | ||
Járás | Poprádi | ||
Rang | falu | ||
Első írásos említés | 1246 | ||
Polgármester | Mária Kleinová | ||
Irányítószám | 059 14 | ||
Körzethívószám | 052 | ||
Forgalmi rendszám | PP | ||
Népesség | |||
Teljes népesség | 2698 fő (2021. jan. 1.)[1] | ||
Népsűrűség | 145 fő/km² | ||
Földrajzi adatok | |||
Tszf. magasság | 563 m | ||
Terület | 18,22 km² | ||
Időzóna | CET, UTC+1 | ||
Elhelyezkedése | |||
![]() | |||
![]() | |||
Savnik weboldala | |||
![]() A Wikimédia Commons tartalmaz Savnik témájú médiaállományokat. | |||
Sablon • Wikidata • Segítség | |||
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info |
Savnik (szlovákul Spišský Štiavnik, németül Schawnik, Schafing) egy falu Szlovákiában az Eperjesi kerület Poprádi járásában.
Fekvése
A Hernád bal partján fekszik, Poprádtól 9 km-re délkeletre.
Nevének eredete
A szláv ščavník (= sóska) főnévből. Neve sóskával benőtt helyet jelöl.
Története
Területén már a 10. században bencés kolostor állott, a település ekörül alakult ki. 1223-ban a bencések után ciszterciek érkeztek, akik a falu mellett felépítették apátságukat. Először 1246-ben említi oklevél "Scinik" alakban. 1265-ben "Schewnik", 1294-ben "Sceunuk", 1347-ben "Cheunyk", 1425-ben "Chonyk" alakban említik a korabeli források. A falu gyorsan fejlődött, malom és halastavak épültek. Az apátságot 1530-ban Basó Máté a hírhedt murányi rablólovag fosztotta ki. 1528-ban már állt többtornyos várkastélya a Hernád bal partján, melyet ekkor Serédy Gáspár égetett fel. A falu 1539-ben Lasky Menyhérté, majd rövid ideig a Thurzóké, később Rueber Jánosé. 1579 és 1674 között a Thökölyek az urai. 1673-ban kastélytól egy mérföldre egy másik udvarházat is említenek. 1674 és 1773 között a jezsuiták a birtokosai, majd 1776-tól a szepesi püspükségé. 1787-ben 111 házában 736 lakos élt. 1828-ban 129 háza volt 934 lakossal, akik főként mezőgazdasággal foglalkoztak. A település mai arculata az 1906. évi nagy tűzvész után alakult ki. A trianoni békeszerződésig Szepes vármegye Szepesszombati járásához tartozott.
Fényes Elek szerint "Schavnik, tót falu, Szepes vmegyében, a Hernád mellett: 934 kath. lak., kath. parochiával, jó szántóföldekkel, derék erdővel, a faluhoz 1/4 órányira fekszik Schavnik vára, 95 kath. lak. F. u. a szepesi püspök, s a helység feje egy uradalomnak. Lőcséhez 4 óra."[2]
Népessége
1910-ben 903, többségben szlovák lakosa volt, jelentős magyar kisebbséggel.
2011-ben 2648 lakosából 2284 szlovák volt.
Neves személyek
- Itt született 1902-ben Medveczky Jenő Munkácsy Mihály-díjas festő (1969), grafikus.
- Itt hunyt el 1806-ban Révay János Antal szepesi püspök, valóságos belső titkos tanácsos, Turócz vármegye örökös főispánja.
- Itt hunyt el 1870-ben Zábojszky László teológiai doktor, szepesi püspök.
- Itt tanított Akai János jezsuita pap, tanár.
Nevezetességei
- Várkastélyát valószínűleg a Thurzók építtették, 1619-ben Thököly István újjáépítette. 1695-ben rossz állapotban volt, de a 19. században kétszer is átépítették. Mai formáját az 1925-ös tűzvész utáni bővítéssel és átalakítással kapta. Egykor szepesi püspökök nyaralója volt, amely ma is áll.
- Szűz Máriának szentelt római katolikus temploma a 14. században épült gótikus stílusban a 18. században barokk stílusban építették át.
Jegyzetek
- Kvasnicová, M. - Šeregi, M. 2018 (zost.): Architektúra kláštorov a rehoľných domov na Slovensku.
- Jakubčin, P. 2017: Kláštor cistercitov v Spišskom Štiavniku.
- Bardoly István - Cs. Plank Ibolya 1999 (szerk.): A „szentek fuvarosa” Divald Kornél felső-magyarországi topográfiája és fényképei 1900-1919. Budapest.
- ↑ The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.