Ugrás a tartalomhoz

Prisoje (Dicmo)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
A lap korábbi változatát látod, amilyen Rakás (vitalap | szerkesztései) 2018. október 14., 11:52-kor történt szerkesztése után volt. Ez a változat jelentősen eltérhet az aktuális változattól. (Horvátország települései kategória eltávolítva; Split-Dalmácia megye települései kategória hozzáadva (a HotCattel))
Prisoje
Közigazgatás
Ország Horvátország
MegyeSplit-Dalmácia
KözségDicmo
Jogállásfalu
Irányítószám21232
Körzethívószám(+385) 21
Népesség
Teljes népesség610 fő (2021. aug. 31.)[1]
Földrajzi adatok
Tszf. magasság369 m
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 43° 37′ 48″, k. h. 16° 36′ 25″Koordináták: é. sz. 43° 37′ 48″, k. h. 16° 36′ 25″
SablonWikidataSegítség

Prisoje falu Horvátországban Split-Dalmácia megyében. Közigazgatásilag Dicmóhoz tartozik.

Fekvése

Splittől légvonalban 19, közúton 25 km-re északkeletre, Sinjtől 12 km-re délre, községközpontjától 1 km-re keletre, a dalmát Zagora területén, a Zágrábot Splittel összekötő 1-es számú főúttól keletre fekszik.

Története

A moreiai háború után az 1699-es karlócai béke a területet a Velencei Köztársaságnak adta, mely néhány évvel korábban már elfoglalta azt. A háború után egy csekély népesség kivételével az egész terület pusztasággá vált. A 18. század elején a hercegovinai duvnoi mező vidékéről új lakosságot telepítettek be. A velencei uralomnak 1797-ben vége szakadt és osztrák csapatok vonultak be a Dalmáciába. 1806-ban az osztrákokat legyőző franciák uralma alá került, de Napóleon lipcsei veresége után 1813-ban újra az osztrákoké lett. 1857-ben 413, 1910-ben 738 lakosa volt. 1918-ban az új szerb-horvát-szlovén állam, majd később Jugoszlávia része lett. A II. világháború idején a Független Horvát Állam része lett, de lakói a partizánok oldalán harcoltak. 1991 óta a független Horvátországhoz tartozik. 2011-ben a településnek 643 lakosa volt.

Lakosság

Lakosság változása[2][3]
1857 1869 1880 1890 1900 1910 1921 1931 1948 1953 1961 1971 1981 1991 2001 2011
413 475 506 619 456 738 759 720 734 763 752 746 742 739 649 643

Nevezetességei

A Gyógyító Boldogasszony tiszteletére szentelt kápolnája 1730-ban épült faragott kövekből. Hosszúsága 12, szélessége 7 méter. Homlokzata fölé később épített pengefalú harangtornyában három harang található. A négyszögletes apszisban található a kőből épített oltár a Boldogasszony szobrával. A falfülkében Szent Antal szobra látható.

Jegyzetek

Források