Nyugat-magyarországi peremvidék
| Nyugat-magyarországi peremvidék | |
 | |
| Az osztrák-magyar határ az Írott-kői kilátóból | |
| Elhelyezkedés | Kárpát-medence |
| Legmagasabb pont | Írott-kő (883 m) |
 | |
| A Nyugat-magyarországi-peremvidék fekvése Magyarországon | |
A Nyugat-magyarországi peremvidék földrajzi nagytáj Magyarországon, a Dunántúl legnyugatibb részén.
Két nagy részre osztható: az Alpokaljára és a Zalai-dombságra. Bár a két táj sok mindenben eltér egymástól, közös jellemzőik a hűvösebb csapadékosabb éghajlat és a smaragdzöld erdőségek. Mindez az erőteljes óceáni hatásnak köszönhető. A Soproni- és a Kőszegi-hegység az Alpok keleti nyúlványai. Az előterükben levő dombvidéket az Alpokból érkező folyók hordaléka töltötte fel. Az erdőkben, rétekben gazdag Zalai-dombság agyagos lejtőin gyakoriak a csuszamlások. A táj történelmi városai Sopron és Kőszeg, híres néprajzi tája az Őrség.
Részei
A nagytáj négy középtájra oszlik:Két nagy részre osztható: az Alpokaljára és a Zalai-dombságra. Bár a két táj sok mindenben eltér egymástól, közös jellemzőik a hűvösebb csapadékosabb éghajlat és a smaragdzöld erdőségek. Mindez az erőteljes óceáni hatásnak köszönhető. A Soproni- és a Kőszegi-hegység az Alpok keleti nyúlványai. Az előterükben levő dombvidéket az Alpokból érkező folyók hordaléka töltötte fel. Az erdőkben, rétekben gazdag Zalai-dombság agyagos lejtőin gyakoriak a csuszamlások. A táj történelmi városai Sopron és Kőszeg, híres néprajzi tája az Őrség.
|
Ez a földrajzi objektumról, alakzatról, jelenségről szóló lap egyelőre csonk (erősen hiányos). Segíts te is, hogy igazi szócikk lehessen belőle! |
