Neményi Lili

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Neményi Lili
Neményi Lili sírja.jpg
Neményi Lili sírja a Farkasréti temetőben
Születéskori neve Neményi Lili
Született 1902. november 28.
magyar 1867-1918 Igló
Elhunyt 1988. július 14. (85 évesen)
magyar Budapest
Házastársa Horváth Árpád (színházigazgató) (1933-1943)
Szülei Polgár Ilonka
Neményi László
Foglalkozása operaénekes, színész
Iskolái Kolozsvári Állami Magyar Színház (-1917)
Díjak Érdemes művész (1959)
Kiváló művész (1967)
Magyar Népköztársaság Zászlórendje (1982)

Neményi Lili (Igló, 1902. november 28.Budapest, 1988. július 14.) opera-énekesnő (szoprán), színésznő, érdemes művész (1959), kiváló művész (1967), Horváth Árpád (színházigazgató) (1899-1943) rendező felesége (1933-tól). Nagyanyja, Szelényi Emília nevelte.

Élete[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Neményi Lili 1902. november 28-án született Iglón Polgár Ilonka és Neményi László gyermekeként.

Zenei tanulmányait Hoór Tempis Erzsébet, Kelen Hugó valamint Hetényi Kálmán irányításával végezte el. Iskoláival egyidőben megtanult zongorázni – később maga tanulta énekes szerepeit, saját zongorakíséretével. Kolozsvári Állami Magyar Színházban vizsgázott 1917-ben, hogy megkaphassa működési engedélyét. 5 évet töltött Kolozsvárott, Janovics Jenő társulatánál, ez volt a "főiskolája". A következő években többek között Szegeden, Miskolcon, Nagyváradon, Kassán, Debrecenben, Budapesten, Egerben, Békéscsabán, Gyulán, Hódmezővásárhelyen lépett fel. 1928-ban a Fővárosi Operettszínházban és a Magyar Színházban kapott szerepeket. 1922-1931 között törzshelye újra Kolozsvár lett, innen indult vendégszereplésre más-más városokba. 1930-ban Miskolcon játszott. A torockói menyasszony főszerepét is alakitotta amikor (1931-ben) férje - Indig Ottó - szindarabja Kolozsváron és több erdélyi városban előadásra került. 1932-1933 között a Royal Orpheumban szerepelt. 1933-ban házasságot kötött Horváth Árpád (színházigazgató)val. 1933–1934 között ismét Miskolcon lépett színpadra. 1937-ben Mozart: Szöktetés a szerájból Blondéja, majd Császárné a Háry Jánosban. A Székelyfonó első vidéki színrevitelében a Lányt énekelte. 1939-ben egy Rádió-beli A vígözvegy-egyveleg élő adása után meghívták próbát énekelni a Budapesti Operaházba, s megbízták több szerep betanulásával. 1940-1945 között könnyű sanzonokat énekelt Ady Endre, Arany János, Babits Mihály, József Attila, Szép Ernő és Gábor Andor verseire. 1946-1970 között a Budapesti Operaház magánénekese volt. Emellett főszerepeket énekelt operettekben is. Ausztria, Belgium, Csehszlovákia, Franciaország, Jugoszlávia, Kína, Lengyelország, Mongólia, Nagy-Britannia, NDK, NSZK, Románia, Svájc és az USA nagyvárosaiban is fellépett.

86 éves korában, 1988. július 14-én hunyt el Budapesten.

Neményi Lili emléktáblája a VII. kerület Károly körút 13-15 szám alatt

Színházi szerepi[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Susanna (Mozart: Figaro házassága)
  • Rosina (Mozart: Cosi fan tutte)
  • Pamina (Mozart: Varázsfuvola)
  • Zerhina (Mozart: Don Giovanni)
  • Blonde (Mozart: Szöktetés a szerájból)
  • Margit (Gounod: Faust)
  • Violetta (Verdi: Traviata)
  • Mimi (Puccini: Bohémélet)
  • Cso-cso-szán (Puccini: Pillangókisasszony)
  • Liu (Puccini: Turandot)
  • Antónia (Offenbach: Hoffmann meséi)
  • Zilia (Heltai Jenő: A néma levente)
  • Szerény grófnő (Csiky Gergely: A nagymama)

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]