Lutherstadt Wittenberg
 |
Ezt a szócikket át kellene olvasni, ellenőrizni a szöveg helyesírását és nyelvhelyességét, a tulajdonnevek átírását. Esetleges további megjegyzések a vitalapon. |
| Lutherstadt Wittenberg | |||
 | |||
| Wittenberg, Piactér (Marktplatz) | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Németország | ||
| Tartomány | Szász-Anhalt | ||
| Kerület | Wittenberg | ||
| Járás |
| ||
| Alapítás éve | 1174 | ||
| Polgármester | Torsten Zugehör (2015–) | ||
| Irányítószám | 06886, 06888, 06889, 06895 | ||
| Körzethívószám | 03491 | ||
| Rendszám | WB | ||
| Testvérvárosok | Lista
| ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 45 535 fő (2022. dec. 31.)[1] | ||
| Népsűrűség | 204 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Tszf. magasság | 75 m | ||
| Terület | 240,32 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
 | |||
 é. sz. 51° 52′ 02″, k. h. 12° 38′ 54″51.867100°N 12.648400°EKoordináták: é. sz. 51° 52′ 02″, k. h. 12° 38′ 54″51.867100°N 12.648400°E | |||
 Lutherstadt Wittenberg
Pozíció Szász-Anhalt térképén
| |||
 | |||
| Elhelyezkedése Wittenbergi járás térképén | |||
| Lutherstadt Wittenberg weboldala | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Lutherstadt Wittenberg témájú médiaállományokat. | |||
| Sablon • Wikidata • Segítség | |||
Lutherstadt Wittenberg (eredeti nevén: Wittenberg, latinosan Wittenberga, régi magyaros neve: Vittenberga) város Németországban Szász-Anhalt tartományban. Elsősorban Luther Mártonról híres, aki itt töltötte életének nagy részét, itt indította el a reformációt, és írta meg számos művét. Mai nevét (a Lutherstadt előtagot, mely „Luthervárost” jelent) hivatalosan 1938-ban kapta.
Története
A város területén már 10 ezer éve élnek.
1212-ben meghalt III. Bernát szász herceg. Az ő fiai kerültek hatalomra. I. Albert lett a város ura. 1260-ban II. Albert kiépítette a saját rezidenciáját a városban. 1261-ben a ferences rend megépítette itt kolostorát. 1293. június 27-én II. Albert herceg városi jogot adott a településnek.
1304-ben I. Rudolf szász herceg megtiltotta a zsidók letelepedését a városban.
1354-ben kereskedelmi jogokat kap. 1356-ban az aranybullában IV. Károly német-római császár I. Rudolf hercegnek választófejedelmi címet adományozott.
1422-ben III. Alberttel kihalt a Wittenberg-ház. 1423-ban a szász Frigyes herceg lett a város feje. 1428-ban Frigyes választófejedelem egy fahidat építtetett az Elbán. 1429-ben a husziták megtámadták a várost, és az elővárost felégették. 1487-ben egy új hidat építettek.
1502. október 18-án Bölcs Frigyes választófejedelem megalapította a Leucorea egyetemet, amely néhány évtized múltán nagy tekintélyű és népszerű intézménnyé vált. 1508-ban először járt a városban Luther Márton, majd itt is élt, 1512-ben itt doktorált teológiából. Az egyetemen kapott professzori állást, emellett pedig gyülekezeti prédikátorként is szolgált. 1517. október 31-én a hagyomány szerint Luther a vártemplom kapujára kitűzte 95 tételét, ezzel kezdődött a reformáció. 1523–1540 között megépítették az új városházát.
1524-ben Frigyes választófejedelem Luthernek ajándékozta az addigra kiürült Ágoston-rendi kolostort. 1525-ben meghalt a fejedelem. 1527-ben felbomlott a ferences rend a városban.
1626-ban katonai központ volt. 1636/37-ben pestisjárvány ütötte fel a fejét, melynek a lakosság fele áldozatául esett.
1707-ben a svédek foglalták el a várost. 1756-ban a hétéves háborúban a poroszoké lett.
1806-ban I. Napóleon foglalta el a várost. 1814-ben a francia csapatok távozásával a poroszok szállták meg. 1815-ben a Poroszországnak ítélte a bécsi kongresszus. 1821-ben Luther Mártonnak emlékművet állítottak.
1841-ben a vasút is megérkezett a városba. 1857-ben felépítették a katolikus templomot.
1944-ben a brit légierő bombázta a várost, majd 1945. április 26-án a Vörös Hadsereg megszállta. 1949-ben a Német Demokratikus Köztársaság része lett, majd 1990-től a Német Szövetségi Köztársaságé.
Városrészek
| Városrész neve | Terület (km²) | Lakosság |
|---|---|---|
| Altstadt | 0,836 | 2.244 |
| Schlossvorstadt | 3,474 | 4.355 |
| Lindenfeld | 1,240 | 6.411 |
| Elbtor | 1,196 | 0 |
| Innenstadt | 6,746 | 13.010 |
| Apollensdorf | 6,246 | 1.367 |
| Apollensdorf Nord | 4,907 | 657 |
| Piesteritz | 5,573 | 4.058 |
| Rothemark | 1,050 | 864 |
| Wittenberg-West | 0,722 | 2.783 |
| Kleinwittenberg | 1,152 | 923 |
| Griebo | 10,600 | 624 |
| West | 30,250 | 11.276 |
| Reinsdorf | 4,209 | 917 |
| Braunsdorf | 5,761 | 431 |
| Dobien | 4,983 | 1.410 |
| Nudersdorf | 4,966 | 945 |
| Schmilkendorf | 6,154 | 204 |
| Straach | 5,394 | 604 |
| Berkau | 8.823 | 109 |
| Grabo | 8,587 | 103 |
| Boßdorf | 8,562 | 314 |
| Kerzendorf | 7,342 | 111 |
| Assau | 8,530 | 38 |
| Weddin | 8,260 | 100 |
| Kropstädt | 12,951 | 829 |
| Jahmo | 8,290 | 141 |
| Köpnick | 6,346 | 86 |
| Wüstemark | 9,718 | 166 |
| Nord | 106,596 | 6.508 |
| Tonmark | 2,602 | 220 |
| Teuchel | 5,824 | 1.006 |
| Stadtrandsiedlung | 1,131 | 1.063 |
| Trajuhn | 4,635 | 350 |
| Lerchenbergsiedlung | 1,553 | 1.952 |
| Friedrichstadt | 1,904 | 7.713 |
| Mochau | 6,631 | 396 |
| Thießen | 4,332 | 144 |
| Nordost | 28,612 | 12.844 |
| Elstervorstadt | 3,415 | 912 |
| Labetz | 4,440 | 447 |
| Wiesigk | 3,087 | 71 |
| Luthersbrunnen | 2,046 | 321 |
| Abtsdorf | 3,350 | 1.067 |
| Euper | 3,912 | 132 |
| Karlsfeld | 2,436 | 40 |
| Ost | 22,686 | 2.990 |
| Seegrehna | 27,451 | 857 |
| Pratau | 17,119 | 1.855 |
| Wachsdorf | 1,214 | 52 |
| Süd | 45,784 | 2.764 |
| Összeg 2011 | 240,674 | 49.392 |
Lakosság
|
|
|
Látnivalók
- Wittenbergi kastély
- Vártemplom (Schlosskirche)
- Városi templom
- Luther-ház
- Melanchthon-ház
- Cranachhöfe
- Hundertwasser iskola
- Hamlet-ház
- Városháza és a Marktplatz
Múzeumok
- Reformationsgeschichtliches Museum der Stiftung Luthergedenkstätten
- Melanchthonhaus
- Stadtgeschichtliche Sammlung – Várostörténeti gyűjtemény
- Julius-Riemer-Museum
- Haus der Geschichte – A történelem háza (NDK retró lakberendezés)
- Stiftung Christliche Kunst Wittenberg
- Dauerausstellung zur Geschichte des Ortstteiles Piesteritz
Polgármesterek
- 1703–1714 Johann Ludolph Quenstedt
- 1917–1918 Dr. Friedrich Schirmer
- 1918–1922 Dr. Thelemann
- 1922–1933 Fr. Arnold Wurm
- 1933–1934 Werner Faber
- 1934–1936 Dr.Otto Emil Rasch
- 1936–1937 Landrat Otto Holtz
- 1937–1939 Theodor Habicht
- 1939–1945 Fritz Hofmeister
- 1945–1947 Oskar Gehrischer
- 1947–1950 Friedrich von Basse
- 1982–1989 Klaus Lippert
- 1989–1990 Hans-Joachim Schmidt
- 1990–2015 Eckhard Naumann (SPD)
- 2015– Torsten Zugehör (független)
Média
- Offener Kanal Lutherstadt Wittenberg
- Wittenberger Wochenspiegel
- Super Sonntag
- Regionalbeilage Mitteldeutsche Zeitung
- INGO
- OnlineMagazin Stadtnetz Wittenberg
Testvértelepülések
Németország, Göttingen 1988- Németország, Bretten 1990
USA, Springfield (Ohio) 1995
Magyarország, Békéscsaba 1999
Dánia, Haderslev 2004
Híres emberek
- Itt született Augustin Friedrich Walther német botanikus, orvos, sebész és anatómus (1688–1746)
Jegyzetek
- ↑ Alle politisch selbständigen Gemeinden mit ausgewählten Merkmalen am 31.12.2022 (német nyelven). Szövetségi Statisztikai Hivatal, 2023. szeptember 21. (Hozzáférés: 2023. október 7.)
