Lucas di Grassi

Lucas Di Grassi
Életrajzi adatai
Született	1984. augusztus 11. (39 éves) São Paulo, Brazília
Nemzetisége	brazil
Pályafutása
Kategória	Formula–E
Aktív évei	2014–
Csapata	Audi Sport ABT Schaeffler (Csapattárs: René Rast)
Rajtszáma	11
Nagydíjak száma	69
Világbajnoki címek	1
Győzelmek	10
Dobogós helyezések	32
Első rajtkockák	3
Leggyorsabb körök	6
VB-pontok	796
A Wikimédia Commons tartalmaz Lucas Di Grassi témájú médiaállományokat.

Lucas Di Grassi (São Paulo, 1984. augusztus 11. –) brazil autóversenyző. Sikeres gokartos korszakát követően második helyen végzett előbb hazája Formula-Renault sorozatában, majd a dél-amerikai Formula–3-as szériában. Európában előbb a Formula–3 Euroseriesben szerzett összetett 3. helyezést, majd 4 éven át a GP2-ben szerepelt, ez alatt három alkalommal is a legjobb 3 közt végzett a végelszámolásnál. 2008-tól két évig a Renault tesztpilótája. 2010-ben az újonc Virgin Racing istálló színeiben mutatkozott be a királykategóriában. 2011-re nem hosszabbítottak vele szerződést, jelenleg a Pirelli gumigyár tesztpilótája és a Formula–E-ben versenyez az Audi Sport ABT Schaffler pilótájaként. A sorozat 2016–2017-es szezonjának bajnoka.

Pályafutása

Gokart

Lucas di Grassi versenyzői karrierje is gokartban kezdődött, 13 éves korában indult először versenyeken, mégpedig a szülővárosától nem messze fekvő Itu menti farmjukon felállított pályán. 1997-ben megnyerte a Bandeirante Bajnokságot és a Săo Paulo Countryside Bajnokságot, utóbbit úgy, hogy valamennyi futamon ő diadalmaskodott. Következő évben első helyről indult a brazil nemzeti bajnokságon, emellett megnyerte a Dél-Amerika bajnoknak mondhatta magát. 1999-ben dobogóra állhatott a Săo Paulo Kupán. 2000-ben az 5. helyen végzett a világbajnokság Formula A géposztályában. Utolsó gokartban töltött évében két-két 2. (brazil bajnokság és Săo Paulo Kupa) és 3. helyezést (Páneurópai Bajnokság és Dél-Amerikai Kupa) tudott felmutatni. A gokarttól formulaautós időszakában sem szakadt el teljesen, háromszor is rajthoz állt a Desafio das Estrelas (Sztárok Kihívása) elnevezésű jótékonysági rendezvényen. 2006-ban mindkét futamban, így összetettben is a 3. helyen végzett, 2007-ben az 5. hellyel zárult első futamot követően a másodikon nyerni tudott, így Michael Schumacher mögött kiérdemelte az ezüstérmes pozíciót, amit a következő évben megismételt (pole, 2. és 3. helyezés). 2009-ben di Grassi látta vendégül a résztvevőket Florianópolisban, a pályát maga állította össze. A verseny pikantériáját az adta, hogy a Hungaroringen súlyos balesetet szenvedő Felipe Massa itt ült először versenygépbe. (Di Grassi 4. helyezése, majd kiesése együtt a 7. helyre volt elegendő.)

Formula Renault

2002-ben hazája 2 literes Formula Renault bajnokságában debütált formulaautóban. Nem vallott szégyent, hiszen a bajnok Sérgio Jimeneztől 7 ponttal elmaradva a bajnokság 2. helyén végzett. 2 futamot nyert, összesen 6 alkalommal állhatott fel a dobogóra, s egyszer indult az első rajtkockából a G Force Motorsport pilótája.

Formula–3

A következő idényben feljebblépett a Formula–3-ba, az Avallone Motorsport színeiben egy Mugen-Honda hajtotta Dallara F301-essel indult az F3 dél-amerikai szériájában. Egy győzelemmel és 11 dobogós helyezésével úgy végzett a tabella 2. helyén (164 pont, 3 pole) Danilo Dirani mögött, hogy a curitibai versenypályán súlyos balesetet szenvedett, ami miatt ki kényszerült hagyni az utolsó hat futamot. Európában is bemutatkozott, a Formula–3 Euroseries négy versenyen állt rajthoz a Prema Powerteam csapatában, a legjobb eredménye egy 4. hely volt, az így szerzett 5 ponttal végzett a tabella 21. helyén.

2004-ben leigazolta HiTech Racing, a nemzeti F3-as bajnokságok legpatinásabbikában, a Brit Formula–3-as bajnokságban folytatta pályafutását. A Thruxton Circuiten kétszer is nyerni tudott, emellett dobogón ünnepelt a Croft Circuiten, Snettertonban, az Oulton Parkban valamint Brands Hatchen. Továbbá 3 első rajtkocka színesíti még statisztikáját. 130 pontjával a lista 8. helyét foglalta el, csapattársait mind megelőzte. Ugyanebben az évben újoncként Alexandre Prémat és Robert Kubica mögött a dobogós helyen ért célba a nevezetes Macau Grand Prix-n. A Masters of Formula–3-on az 5., az F1 Európa Kupán a 6., a Bahrein F3 Superprix-n pedig a 19. helyen intették le.

2005-ben karrierje újabb lépcsőfokához érkezett, amikor a Manor Grand Prix-hez szerződött, ez a szezon minden bizonnyal jelentőséggel bírt későbbi F1-es szerződtetésében. A Formula–3 Euroseries-ben 68 pontjával Lewis Hamilton és Adrian Sutil mögött az összetett 3. helyén végzett. Oscherlebenben első helyen intették le, majd az ugyanott rendezett sprintfutamon a 2. helyen ért célba. Ezen kívül Spaban, a Nürburgringen, a Lausitzringen és Hockenheimben is dobogóra állt. Két pole pozíció és egy leggyorsabb kör szerepelt még adatlapján. Pályafutása eddigi legnagyobb sikere is 2005-höz köthető. A Dallara 305-ös volánja mögött - a 3. rajtkockából indulva - győzött az 53. alkalommal megrendezett makaói versenyen, megelőzve többek közt az F1-es futamgyőztes Kubicát és Sebastian Vettelt. Makaón azonban két legnagyobb riválisa nem indult, nem úgy Zandvoortban, ahol újfent Hamilton és Sutil mögött ért a célba.

Sikereivel felkeltette a Renault F1-es csapatának érdeklődését, s csatlakozott az istálló utánpótlásprogramjához.

GP2

2006-os szezon

2006-ban karrierjének újabb állomásához érkezett di Grassi, amikor a Formula–1 előszobájaként számon tartott GP2-be szerződött. A Team Durango csapatban a spanyol Sergio Hernández oldalán vágott neki debütáló szezonjának. Pontot szerzett Magny-Cours-ban mindkét futamon, valamint az isztambuli főversenyen. A tabella 17. helyén zárt, 8 pontja mellé begyűjtött egy leggyorsabb kört is. Egyetlen egységgel szerénykedő csapattársán mindenesetre felülkerekedett.

2007-es szezon

A szakemberek elégedettek voltak az ifjú brazil bemutatkozásával, a következő esztendőben az előző két szezon bajnokcsapatához, a Nico Rosberget és Lewis Hamiltont is sikerre vezető ART Grand Prix-hez igazolt. A nevesebb istálló és a szerzett rutin meg is látszott eredményein: összesen hétszer állhatott fel a dobogóra, az isztambuli főversenyen pedig megszerezte pályafutása első GP2-es futamgyőzelmét. Egészen a véghajráig vezette a tabellát, akkor azonban több hibát is vétett, a balesetek miatt vesztett pontok hiányozták a végelszámolásnál, 77 ponttal Timo Glock mögött a második pozíció jutott neki. Gyakran változó csapattársait biztos fölénnyel verte, köztük volt a két év múlva az F–1-ben is bemutatkozó Sébastien Buemi is.

2008-as szezon

A Renault tesztpilótájaként elfoglaltságai miatt kihagyta a 2008-as bajnokság első három fordulóját, Magny-Cours-tól viszont egészen a szezon végéig versenyzett a Campos Grand Prix csapatánál, a brit Ben Hanley-t váltotta. Három kivételével valamennyi futamon a pontszerzők közt végzett, hatszor állhatott fel a dobogó valamelyik fokára, a hungaroringi és a monzai főversenyeken, valamint a valenciai sprintfutamon nem talált legyőzőre. Erős hajrával felkapaszkodott az összetett dobogójára, 63 pontjával 3. helyen végzett Giorgio Pantano és Bruno Senna mögött. Bajnoki címről szőtt álmait spai balesete foszlatta szét, amiért Pantanót diszkvalifikálták. Három leggyorsabb kör szerepelt még neve mellett. Az egész szezont végigversenyző Vitalij Petrov csupán a 7. helyen zárt.

2009-es szezon

Negyedik GP2-es idényében a negyedik különböző csapatban kellett bizonyítania, a Racing Engineering a spanyol Dani Clos oldalán ezúttal sem vallott szégyent. Újra elsősorban a szezon végére lendült bele, rendszeres vendége volt a leintést követő pezsgőzéseknek, összesen nyolcszor volt ebben része, az isztambuli sprintfutamon a legfelső fokán ünnepelt. Ismét a tabella 3. helyét foglalta el a szezon végén, 63 pontjával Nico Hülkenberg és Vitalij Petrov mellett kiemelkedett a mezőnyből. A magyar nagydíjon az első rajtkockából rajtolhatott, emellett kétszer megfutotta a verseny leggyorsabb körét. Csapattársa az utolsó versenyen gyűjtött 4 pontján túl nem tudott többet hozzátenni csapata sikeréhez.

Formula–1

Renault F1 (2005–2009)

2005-től a Renault alkalmazásában állt, mint tesztpilóta. 2008-ban ő volt az istálló harmadik számú pilótája. Év végén a Hondánál is tesztelt, a montmelói aszfaltcsíkon mindössze 5 tizeddel maradt el a csapat versenypilótájától, Jenson Buttontól. Riválisa, Bruno Senna ugyanakkor előtte végzett, így a következő évben még a Renault kötelékében maradt. Az európai nagydíjat követően újra tartalékversenyzővé lépett elő, az F1-ben debütáló Romain Grosjean helyét foglalta el, de lehetőséget nem kapott.

Virgin (2010)

A korábbi kölcsönösen gyümölcsöző kapcsolat a Manor Grand Prix F1-es szerepvállalásával a hőn áhított versenypilótai szerződésben kamatozódott. Egy évre írt alá a Virgin Racing néven induló újonc alakulatnál, Timo Glock oldalán vág neki a 2010-es szezonnak. Élete első versenyét megelőzően egész hétvégén technikai hibák sújtották, a szabadedzések során összesen 25 kört tudott csak teljesíteni. Az időmérőn - csapattársától 8 tizeddel elmaradva - csak a 22. helyet szerezte meg. A bahreini nagydíj csupán 2 körig tartott számára, a tesztek során végig problémát okozó hidraulika mondta fel a szolgálatot. Az ausztrál versenynek a boxból vágott neki, mivel a rajt előtt kicserélték autójának üzemanyagrendszerét. Versenygépe ezúttal féltávig bírta a terhelést, a 26. körben ismét a hidraulika okozta vesztét. Amilyen szerencsétlenül kezdődött, annyira örömtelien végződött a szepangi hétvége di Grassi számára. Pénteken és szombaton is technikai nehézségek sújtották, az időmérőn csupán néhány kört tudott megtenni, mivelő előzőleg hosszasan át kellett építeni autóját. Az utolsó, 24. rajtkockából indulva azonban következetes tempót diktált, s végre a célba ért, megelőzve mind a HRT, mind a Lotus versenygépeit.

Formula–E

2011-12-től a Formula-E sorozatban vezető-tesztelő.

Eredményei

Teljes GP2-es eredménysorozata

(Táblázat értelmezése)
(Félkövér: pole-pozícióból indult; dőlt: leggyorsabb kört futott)

Év	Csapat	1	2	3	4	5	6	7	8	9	10	11	12	13	14	15	16	17	18	19	20	21	Helyezés	Pont
2006	Durango	VAL FEA 17	VAL SPR 16	SMR FEA Ki	SMR SPR Ki	GER FEA 18	GER SPR 13	ESP FEA 12	ESP SPR 9	MON FEA 11	GBR FEA Ki	GBR SPR EX	FRA FEA 7	FRA SPR 6	GER FEA Ki	GER SPR Ki	HUN FEA 13	HUN SPR Ki	TUR FEA 5	TUR SPR 9	ITA FEA 10	ITA SPR 14	17.	8
2007	ART Grand Prix	BHR FEA 5	BHR SPR Ki	ESP FEA 3	ESP SPR 3	MON FEA 5	FRA FEA 2	FRA SPR 4	GBR FEA 4	GBR SPR 4	EUR FEA 2	EUR SPR 6	HUN FEA 4	HUN SPR 4	TUR FEA 1	TUR SPR 11	ITA FEA 13	ITA SPR 4	BEL FEA 3	BEL SPR 3	VAL FEA Ki	VAL SPR 13	2.	77
2008	Campos Grand Prix	ESP FEA	ESP SPR	TUR FEA	TUR SPR	MON FEA	MON SPR	FRA FEA 2	FRA SPR 4	GBR FEA 2	GBR SPR 2	GER FEA 5	GER SPR Ki	HUN FEA 1	HUN SPR 10	EUR FEA 4	EUR SPR 1	BEL FEA 20	BEL SPR 5	ITA FEA 1	ITA SPR 11		3.	63
2009	Racing Engineering	ESP FEA Ki	ESP SPR 10	MON FEA 4	MON SPR 4	TUR FEA 8	TUR SPR 1	GBR FEA 2	GBR SPR 19	GER FEA 7	GER SPR Ki	HUN FEA 2	HUN SPR 3	VAL FEA 19	VAL SPR Ki	BEL FEA 3	BEL SPR Ki	ITA FEA 3	ITA SPR 2	POR FEA 3	POR SPR 15		3.	63

Teljes Formula–1-es eredménysorozata

(Táblázat értelmezése)
(Félkövér: pole-pozícióból indult; dőlt: leggyorsabb kört futott)

Év	Csapat	1	2	3	4	5	6	7	8	9	10	11	12	13	14	15	16	17	18	19	Helyezés	Pont
2010	Virgin Racing	BHR Ki	AUS Ki	MAL 14	CHN Ki	ESP 19	MON Ki	TUR 19	CAN 19	EUR 17	GBR Ki	GER Ki	HUN 18	BEL 17	ITA 20	SIN 15	JPN Ni	KOR Ki	BRA Hn	UAE 18	24.	0

Teljes FIA World Endurance Championship eredménysorozata

(Táblázat értelmezése)
(Félkövér: pole-pozícióból indult; dőlt: leggyorsabb kört futott)

Év	Csapat	Osztály	Kasztni	Motor	1	2	3	4	5	6	7	8	9	Helyezés	Pont
2012	Audi Sport Team Joest	LMP1	Audi R18 e-tron quattro	Audi TDI 3.7L Turbo V6 (Hybrid Diesel)	SEB	SPA	LMS	SIL	SÃO 3	BHR	FUJ	SHA		22.	15
2013	Audi Sport Team Joest	LMP1	Audi R18 e-tron quattro	Audi TDI 3.7L Turbo V6 (Hybrid Diesel)	SIL	SPA 3	LMS 3	SÃO	COA	FUJ	SHA	BHR		9.	45
2014	Audi Sport Team Joest	LMP1	Audi R18 e-tron quattro	Audi TDI 4.0 L Turbo V6 (Diesel)	SIL Ki	SPA 2	LMS 2	COA 2	FUJ 5	SHA 5	BHR 5	SÃO 3		4.	117
2015	Audi Sport Team Joest	LMP1	Audi R18 e-tron quattro	Audi TDI 4.0 L Turbo V6 (Hybrid Diesel)	SIL 5	SPA 7	LMS 4	NÜR 4	COA 3	FUJ 4	SHA 4	BHR 6		4.	99
2016	Audi Sport Team Joest	LMP1	Audi R18	Audi TDI 4.0 L Turbo Diesel V6 (Hybrid)	SIL Ki	SPA 1	LMS 3	NÜR 2	MEX 15	COA 2	FUJ 2	SHA 5	BHR 1	2.	147.5

Le Mans-i 24 órás autóverseny

Év	Csapat	Autó	Csapattárs	Csapattárs	Helyezés
2013	Audi Sport Team Joest	Audi R18 e-tron quattro	Marc Gené	Oliver Jarvis	3.
2014	Audi Sport Team Joest	Audi R18 e-tron quattro	Marc Gené	Tom Kristensen	2.
2015	Audi Sport Team Joest	Audi R18 e-tron quattro	Loïc Duval	Oliver Jarvis	4.
2016	Audi Sport Team Joest	Audi R18	Loïc Duval	Oliver Jarvis	3.

Teljes Formula–E eredménylistája

(Táblázat értelmezése)
(Félkövér: pole-pozícióból indult; dőlt: leggyorsabb kört futott)

Év	Csapat	1	2	3	4	5	6	7	8	9	10	11	12	13	Helyezés	Pont
2014–15	Audi Sport ABT	BEI 1	PUT 2	PDE 3	BUE Ki	MIA 9	LBH 3	MON 2	BER Kiz	MOS 2	LON 4	LON 6			3.	133
2015–16	ABT Schaeffler Audi Sport	BEI 2	PUT 1	PDE 2	BUE 3	MEX Kiz	LBH 1	PAR 1	BER 3	LON 4	LON Ki				2.	153
2016–17	ABT Schaeffler Audi Sport	HKG 2	MAR 5	BUE 3	MEX 1	MON 2	PAR Ki	BER 2	BER 3	NYC 4	NYC 5	MNT 1	MNT 7		1.	181
2017–18	Audi Sport ABT Schaeffler	HKG 17	HKG 14	MAR Ki	SAN Ki	MEX 9	PDE 2	ROM 2	PAR 2	BER 2	ZUR 1	NYC 1	NYC 2		2.	144
2018–19	Audi Sport ABT Schaeffler	ADR 9	MAR 7	SAN 12	MEX 1	HKG 2	SNY 15†	ROM 7	PAR 4	MON Ki	BER 1	BRN 9	NYC 5	NYC 18†	3.	108
2019–20	Audi Sport ABT Schaeffler	ADR 13	ADR 2	SAN 7	MEX 6	MAR 7	BER 8	BER 3	BER 8	BER 6	BER 21	BER 6			6.	77

* A szezon jelenleg is zajlik.

† A versenyt nem fejezte be, de helyezését értékelték, mivel teljesítette a versenytáv több, mint 90%-át.

További információk

A Wikimédia Commons tartalmaz Lucas di Grassi témájú médiaállományokat.

• Hivatalos honlap (angolul)
• Rajongói honlap (magyarul)