Kálnás

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
A lap aktuális változatát látod, az utolsó szerkesztést Akul59 (vitalap | szerkesztései) végezte 2021. február 22., 10:58-kor. Ezen a webcímen mindig ezt a változatot fogod látni. (web)
(eltér) ← Régebbi változat | Aktuális változat (eltér) | Újabb változat→ (eltér)
Kálnás (Kalnište)
Kálnás címere
Kálnás címere
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületEperjesi
JárásFelsővízközi
Rangközség
Első írásos említés1363
PolgármesterJozef Cauner
Irányítószám087 01
Körzethívószám054
Forgalmi rendszámSK
Népesség
Teljes népesség513 fő (2021. jan. 1.)[1]
Népsűrűség64 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság184 m
Terület8,67 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 49° 07′ 45″, k. h. 21° 29′ 09″Koordináták: é. sz. 49° 07′ 45″, k. h. 21° 29′ 09″
Kálnás weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Kálnás témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Kálnás (szlovákul: Kalnište) község Szlovákiában, az Eperjesi kerület Felsővízközi járásában.

Fekvése[szerkesztés]

Girálttól 5 km-re északnyugatra, a Tapoly jobb partján fekszik.

Története[szerkesztés]

1363-ban „Kalnas” néven említik először, mint a Kálnássy család birtokát.

„A Kálnássy család (kálnási), Sáros vármegyei régi nemes család, melynek családfája II. Endre koráig vezethető vissza. Kiválóbb tagjai voltak Kálnássy György, I. Ulászló hű embere, a makovicai várnak vitéz kapitánya, ki az ősi birtokra, a sáros vármegyei Kálnásra érdemeinek jutalmául új adománylevelet nyert a királytól (1444). Kálnássy Mátyás 1464-ben szerepel, szintén mint a makovicai vár kapitánya. Kálnássy Ferenc, Castaldo tábornok kapitánya, ki 1551-ben jött Erdélybe és 1552-ben a gyalui vár parancsnoka volt. 1553-ban Castaldo bizonyságlevele szerint – hűségesen teljesített szolgálat után, akadályozó családi viszonyok miatt kénytelen volt tisztéről lemondani. 1567-ben a hűtlenségbe esett Bocskay György zemplénvármegyei birtokát, Gálszécset nyerte királyi adományban. A Kálnássy család egyes tagjai még most is élnek Zemplén és Sáros vármegyékben.” – írja A Pallas nagy lexikona.[2]

A falunak 1412-ben említik malmát, a 16. században már iskola is működött itt. Első fatemploma 1541-1543-ban épült, a 17. században a protestánsoké lett és csak 1713-ban kapta vissza a katolikus egyház. 1600-ban 18 portát számoltak össze a faluban, temploma, plébániája, malma, nemesi kúriája és iskolája volt. A kastélyt Kálnássy Sándor építtette 1774-ben. Közelében épült fel a neobarokk templom is. 1787-ben 38 házában 296 lakos élt.

A 18. század végén Vályi András így ír róla: „KÁLNÍS. Kalnist. Tót falu Sáros Várm. lakosai katolikusok, fekszik Hanusfalvához 3/4 mértföldnyire, Karátson mezőnek filiája, határjának egy nyomása soványas, kerteje jó; réttye kétszer kaszáltatik, legelője, és erdeje elég van.[3]

1828-ban 59 háza volt 431 lakossal. Lakói mezőgazdasággal, erdei munkákkal foglalkoztak.

Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a településről: „Kálnás, Sáros v. tót falu, Karácsonmező fil. 252 kath., 112 evang., 29 zsidó lak. Két kastély. Rétjei a Tapoly mentiben kövérek. F. u. a Kálnásy nemzetség.[4]

A községben állt egy barokk-klasszicista kúria is, melyet a Kolosy család építtetett 1898-ban, ezt az 1960-as években elbontották. 1920 előtt Sáros vármegye Girálti járásához tartozott.

Népessége[szerkesztés]

1910-ben 256-an, többségében szlovákok lakták, jelentős magyar kisebbséggel.

2001-ben 516 lakosából 512 szlovák volt.

2011-ben 553 lakosából 530 szlovák.

Nevezetességei[szerkesztés]

  • Kastélyát Kálnássy Sándor építtette 1774-ben késő barokk stílusban. Jelenleg lakatlan, elhanyagolt állapotban áll.
  • Katolikus temploma 1936-ban épült, 1997-ben megújították.
  • A Kálnássy család temetőben álló sírboltja 1839-ben készült.

Hivatkozások[szerkesztés]

  1. The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
  2. Bokor József (szerk.). Kálnássy, A Pallas nagy lexikona. Arcanum: FolioNET (1893–1897, 1998.). ISBN 963 85923 2 X. Hozzáférés ideje: 2009. szeptember 26. 
  3. Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.  
  4. Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.  

További információk[szerkesztés]