Košute
Košute | |
Közigazgatás | |
Ország | Horvátország |
Megye | Split-Dalmácia |
Község | Trilj |
Jogállás | falu |
Irányítószám | 21240 |
Körzethívószám | (+385) 21 |
Népesség | |
Teljes népesség | 1667 fő (2021. aug. 31.)[1] |
Földrajzi adatok | |
Tszf. magasság | 334 m |
Időzóna | CET, UTC+1 |
Elhelyezkedése | |
é. sz. 43° 37′ 45″, k. h. 16° 42′ 23″Koordináták: é. sz. 43° 37′ 45″, k. h. 16° 42′ 23″ | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Košute falu Horvátországban Split-Dalmácia megyében. Közigazgatásilag Triljhez tartozik.
Fekvése
Splittől légvonalban 25, közúton 40 km-re északkeletre, Sinjtől 12 km-re délkeletre, községközpontjától 1 km-re északnyugatra a dalmát Zagora területén, a Sinji mező délkeleti részén fekszik.
Története
A települést 15. században említik először de bizonyos, hogy ezen a termékeny mezőn már évezredek óta élnek emberek. 1513-ban Trirljjel együtt Košute is török kézre került. A török uralom alatt 1537-től az újonnan alapított Klisszai szandzsák része volt. 1686-ban Triljjel és környékével együtt felszabadult a török uralom alól, de az 1699-es karlócai béke értelmében török kézen maradt. Az 1718-ban megkötött pozsareváci béke értelmében az új határt már a Kamešnica- és a Dinári-hegységnél húzták meg, így a település végleg felszabadult. A velencei uralom első éveiben Boszniából, Hercegovinából és Poljicáról érkezett új keresztény lakossággal telepítették be. Lakói főként mezőgazdasággal és állattartással foglalkoztak. A velencei uralomnak 1797-ben vége szakadt és osztrák csapatok vonultak be Dalmáciába. 1806-ban az osztrákokat legyőző franciák uralma alá került, de Napóleon lipcsei veresége után 1813-ban újra az osztrákoké lett. 1857-ben 424, 1910-ben 862 lakosa volt. 1918-ban az új szerb-horvát-szlovén állam, majd később Jugoszlávia része lett. A II. világháború idején a Független Horvát Állam része lett. A háború után a szocialista Jugoszláviához került. Dodiga nevű településrészén az 1970-es évekig lignitet bányásztak. 1942-ben a bányászok a berendezéseket működésképtelenné tették, hogy a megakadályozzák a megszállóknak a szén további kitermelését. 1991 óta a független Horvátországhoz tartozik. 2011-ben a településnek 1740 lakosa volt. Katolikus hívei a trilji Szent Mihály plébániához tartoztak. 2012. augusztus 20-án a spliti érsek megalapította az önálló Jézus szíve plébániát.
Lakosság
Lakosság változása[2][3] | |||||||||||||||
---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
1857 | 1869 | 1880 | 1890 | 1900 | 1910 | 1921 | 1931 | 1948 | 1953 | 1961 | 1971 | 1981 | 1991 | 2001 | 2011 |
424 | 717 | 396 | 682 | 766 | 862 | 1419 | 1042 | 1184 | 1278 | 1429 | 1659 | 1666 | 2122 | 1752 | 1740 |
Nevezetességei
- Jézus Szentséges Szíve tiszteletére szentelt római katolikus plébániatemplomát 2004-ben kezdték építeni az új temető mellett Ante Kuzmanić tervei szerint. Felszentelése 2007. június 15-én történt. Modern egyhajós épület homlokzata előtt nagy előcsarnokkal, homlokzatán körablakkal. Harangtornya három emelet magas, az épület északi sarkán magasodik.
- A kis Szent István úti kápolnát 2000-ben emelték az iskola épülete elé.
Gazdaság
A lakosság régen főként a mezőgazdaságból és az állattartásból élt. Mára nagyrészt felhagytak ezzel a tevékenységgel. Dodiga nevű településrészén az 1970-es évekig lignitet bányásztak.
Oktatás
A településen alapiskola működik, mely a trilji alapiskola területi iskolája.
Jegyzetek
- ↑ Popis stanovništva, kućanstava i stanova 2021. – stanovništvo prema starosti i spolu po naseljima. Horvát Statisztikai Hivatal, 2022. szeptember 22.
- ↑ - Republika Hrvatska - Državni zavod za statistiku: Naselja i stanovništvo Republike Hrvatske 1857.-2001.
- ↑ http://www.dzs.hr/Hrv_Eng/publication/2011/SI-1441.pdf
Források
- A split-makarskai érsekség honlapja (horvátul)
További információk
- Trilj város hivatalos oldala (horvátul)
- Trilj turisztikai irodájának honlapja (horvátul)