Kis sünhal

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Wikipédia:TaxoboxInfobox info icon.svg
Kis sünhal
Portré
Portré
Természetvédelmi státusz
Nem szerepel a Vörös listán
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Gerinchúrosok (Chordata)
Altörzs: Gerincesek (Vertebrata)
Főosztály: Csontos halak (Osteichthyes)
Osztály: Sugarasúszójú halak (Actinopterygii)
Rend: Gömbhalalakúak (Tetraodontiformes)
Alrend: Tetraodontoidei
Család: Sünhalfélék (Diodontidae)
Nem: Diodon
Linnaeus, 1758
Faj: D. holocanthus
Tudományos név
Diodon holocanthus
Linnaeus, 1758
Szinonimák
  • Atopomycterus bocagei Steindachner, 1866
  • Diodon holacanthus Linnaeus, 1758
  • Diodon hystrix (non Linnaeus, 1758)
  • Diodon hystrix holocanthus Linnaeus, 1758
  • Diodon liturosus (non Shaw, 1804)
  • Diodon maculifer Kaup, 1855
  • Diodon multimaculatus Cuvier, 1818
  • Diodon novemaculatus Cuvier, 1818
  • Diodon novemmaculatus Cuvier, 1818
  • Diodon paraholocanthus Kotthaus, 1979
  • Diodon pilosus Mitchill, 1815
  • Diodon quadrimaculatus Cuvier, 1818
  • Diodon sexmaculatus Cuvier, 1818
  • Paradiodon quadrimaculatus (Cuvier, 1818)
  • Trichodiodon pilosus (Mitchill, 1815)
Elterjedés
Az előfordulási területeAz előfordulási területe
Hivatkozások
Wikispecies

A Wikifajok tartalmaz Kis sünhal témájú rendszertani információt.

Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Kis sünhal témájú kategóriát.

A kis sünhal (Diodon holocanthus) a csontos halak (Osteichthyes) főosztályának a sugarasúszójú halak (Actinopterygii) osztályába, ezen belül a gömbhalalakúak (Tetraodontiformes) rendjébe és a sünhalfélék (Diodontidae) családjába tartozó faj.

Előfordulása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A hal közelről

A kis sünhal bolygónk mindegyik trópusi és szubtrópusi, tengeri vizében megtalálható. Az Atlanti-óceán nyugati részén, Kanadától Brazíliáig, míg ugyanez óceán keleti részén az afrikai partok mentén, egészen a Dél-afrikai Köztársaságig lelhető fel. Az Indiai-óceán nyugati felében és a Vörös-tenger déli részén is előfordul, főleg Madagaszkár, Mauritius és Réunion szigetek környékén. Az Indiai- és a Csendes-óceán határán is megtalálható. Az utóbbi óceán kis sünhal nyugati állománya Japántól a Lord Howe-szigetcsoportig, valamint Hawaiig található meg, míg a keleti állománya Kalifornia déli részétől Kolumbiáig fordul elő. A Galápagos-szigetek part menti vizeiben sem szokatlan halfaj.

Megjelenése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Ez a hal általában 15 centiméter, legfeljebb 50 centiméter hosszú. A nyílt vízben élő fiatal példány pettyezett, főleg a hasi részén. A felnőtt kis sünhalon nagyobb foltok vannak, a foltok között pedig kisebb pettyek. Az úszókon nincsenek pettyek. A pofa és a hátúszó töve között, majdnem sorba rendeződve 14-16 tüske látható. Szeme fölött és alatt egy-egy barna sáv van. A tarkóján is van egy nagyobb barna sáv.

Életmódja[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A fiatal a nyílt vizeket kedveli

A kis sünhal a trópusok és szubtrópusok korallzátonyain él, általában 2-35 méteres mélységben. Néha 200 méter mélyre is lehatol. A sekély, homokos vagy kavicsos tengerfenéket kedveli. Általában magányos, de néha rajokban is úszik. Az ivadék és a fiatalok, egészen 6-9 centiméteres nagyságuk eléréséig, gyakran a Sargassum nevű barnamoszat-tutajok védelmében sodródnak. Nem jó úszó, emiatt keresi a korallzátonyok védelmét. Tápláléka puhatestűek, tengerisünök, rákok főleg remeterákok. Éjszaka tevékeny.

Felhasználása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Ennek a halnak csak kisebb mértékű halászata van. Általában kézi, felszíni hálóval halásszák, és főleg a hagyományos kínai orvoslásban használják fel. A városi akváriumok is kedvelik.

Fogyasztása néha Ciguatera mérgezést okozhat.

Képek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Forrás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]