Barnamoszatok

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Wikipédia:TaxoboxInfobox info icon.svg
Barnamoszatok
Hólyagmoszat (Fucus vesiculosus)
Hólyagmoszat (Fucus vesiculosus)
Rendszertani besorolás
Ország: Chromalveolata
Törzs: Sárgásmoszatok (Heterokontophyta))
Osztály: Barnamoszatok (Phaeophyceae)
Kjellman
Szinonimák
  • Phaeophyta
Rendek
Hivatkozások
Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Barnamoszatok témájú kategóriát.

A barnamoszatok (Phaeophyceae) a Chromalveolata országba tartozó sárgásmoszatok (Heterokontophyta) törzsének legfejlettebb szerveződésű osztálya. Korábbi rendszerezésekben önálló törzsnek tekintették Phaeophyta néven, amit a növények, majd a protiszták országába soroltak.

Nem tartoznak a növények közé, ugyanis a sejttani vizsgálatok igazolták, hogy csak másodlagosan autotróf szervezetek, úgynevezett metaalgák. Az ősi heterotróf egysejtű vörösmoszatot kebelezett be, melyet nem megemésztett, hanem belső együttélésbe, endoszimbiózisba, helyesebben endocitobiózisba került vele, így az eredeti heterotróf élőlény autotróffá alakult. A növények országát viszont az elsődlegesen autotróf szervezeteknek tartják fenn, így egyebek mellett a barnamoszatok ezért sem tekinthetők növényeknek. A törzs morfológiai, szaporodási és fejlődéstani sajátosságai mégis a növények felé mutatnak, amely valójában konvergencia, és a növényekéhez hasonló autotróf életmód következménye.

Leírás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Kivétel nélkül többsejtűek, egysejtű alakjuk ismeretlen. Fonalasak, lemezesek vagy fejlett teleptestűek (a Macrocystis periferia akár a 200–300 métert is elérheti).
  • A fejlettebb alakoknál (Laminariales, Fucales) nagyfokú belső differenciáltságot tapasztalhatunk; szövetszerű képződményeik vannak. A Laminaria fajok belső tagolódása az alábbi:
    • kívül bőrszövetszerű réteg, ellaposodott sejtekkel;
    • alatta asszimiláló kéregsejtek, melyek a fotoszintézist végzik;
    • középütt fejlett bél, raktározást végző sejtekkel;
    • a bél körül hosszúra nyúlt vezetősejtek, melyek a kész szerves anyagokat szállítják a barnamoszat testében (analógia a szövetes növények (Tracheophyta) szállítóelemeivel).
  • A fejlettebb alakok teste szervszerű részekre tagolódik. Megkülönböztethetünk rajtuk gyökérszerű (rhizoid), szárszerű (cauloid) és levélszerű (phylloid) képleteket.
  • A barnamoszatok színanyaga a- és c-klorofill, béta-karotin, fukoxantin és egyéb xantofillok. A barnás-sárgás színt a fukoxantin és a xantofillok okozzák, és elnyomják a zöld színű klorofillokat.
  • Asszimilációs termékeik és raktáranyagaik szénhidrátok (glicidek) és alkoholcukrok.
  • Szaporodásukban az nyilvánul meg, mint a szövetes növényekében: a gametofiton erőteljesen redukálódik a sporofitonhoz képest. A nemzedékváltakozásukban négy fejlettségi szintet lehet megkülönböztetni, mely egyben rendszertani bélyeg is:
    • olyan heteromorf metagenezis, melyben a gametofiton valamivel fejlettebb, mint a sporofiton;
    • izomorf metagenezis, melyben a gametofiton és a sporofiton egyforma fejlettségű, és a két moszattest morfológiailag alig különbözik;
    • olyan heteromorf metagenezis, melyben a sporofiton fejlett teleptest, szinte szöveti differenciálódással, ellenben a gametofiton egyszerű, fejletlenebb lemezes telep;
    • a nemzedékváltakozás tulajdonképpen eltűnik, a gametofiton nemzedék az ivarsejtekre (hímivarsejt, petesejt) korlátozódik.

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Urania Növényvilág - Alacsonyabbrendű növények
  • Hortobágyi Tibor: Növényrendszertan
  • Andreánszky Gábor: Ősnövénytan