Remeterák

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Wikipédia:TaxoboxInfobox info icon.svg
Remeterák
belgiumi példány
belgiumi példány
Természetvédelmi státusz
Nem szerepel a Vörös listán
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Ízeltlábúak (Arthropoda)
Altörzs: Rákok (Crustacea)
Osztály: Felsőbbrendű rákok (Malacostraca)
Rend: Tízlábú rákok (Decapoda)
Alrend: Pleocyemata
Alrendág: Anomura
Öregcsalád: Paguroidea
Család: Remeterákok (Paguridae)
Nem: Pagurus
Fabricius, 1775
Faj: P. bernhardus
Tudományos név
Pagurus bernhardus
(Linnaeus, 1758)
Szinonimák
  • Bernhardus typicus Dana, 1851
  • Cancer bernhardus Linnaeus, 1758
  • Eupagurus bernhardus (Linnaeus, 1767)
  • Pagurus eblaniensis Kinahan, 1860
  • Pagurus streblonyx Leach, 1815
  • Pagurus ulidiae Thompson, 1844
  • Pagurus ulidianus Bell, 1846
Hivatkozások
Wikispecies

A Wikifajok tartalmaz Remeterák témájú rendszertani információt.

Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Remeterák témájú kategóriát.

A remeterák vagy Bernát-rák (Pagurus bernhardus) a felsőbbrendű rákok (Malacostraca) osztályának a tízlábú rákok (Decapoda) rendjébe, ezen belül a remeterákok (Paguridae) családjába tartozó faj.

Előfordulása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Bernát-rák az észak-európai tengerpartokon leggyakrabban előforduló remeterákfaj. Európa valamennyi tengerpartján megtalálható.

Megjelenése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A remeterák hossza 12 centiméterig terjedhet; az ilyen méretű állat rendszerint a közönséges kürtcsiga (Buccinum undatum) üres házában él. A látható testrészekkel ellentétben a csiga csillogó belső házában elhelyezkedő potroh puha. A remeterák gyakran megosztja lakhelyét a társuló tengerirózsával (Calliactis parasitica). A tengerirózsa egyfajta védelmet nyújt a ráknak, a legveszedelmesebb ellenségeivel, a fejlábúakkal: polipokkal, kalmárokkal szemben.

Életmódja[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A remeterák magányos állat, olykor társaival közösen táplálkozik. A remeterák éjjel-nappal táplálék után kutat. Fiatal korában inkább partközelben él. A Bernát-rák mindenevő, és szívesen fogyaszt dögöket, ezért a szennyezett állati tetemek mérgezést okoznak neki.

Szaporodása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az ivarérettséget 18 hónapos korban éri el. A párzási időszak egész évben tart. A nőstény legfeljebb 15 000 petét rak. A peték fénylően vörösek, és a nőstény hasához tapadnak. 7-10 nap múltán a petékből lárvák kelnek ki, amelyek a csigaházba költözésig négy vedlésen mennek keresztül a planktonban.

Képek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]