Remeterák

Remeterák
Természetvédelmi státusz
Nem szerepel a Vörös listán
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia) Törzs: Ízeltlábúak (Arthropoda) Altörzs: Rákok (Crustacea) Osztály: Felsőbbrendű rákok (Malacostraca) Rend: Tízlábú rákok (Decapoda) Alrend: Pleocyemata Alrendág: Anomura Öregcsalád: Paguroidea Család: Remeterákok (Paguridae) Nem: Pagurus Faj: P. bernhardus
Tudományos név
Pagurus bernhardus (Linnaeus, 1758)
Szinonimák
Eupagurus bernhardus

A remeterák vagy Bernát-rák (Pagurus bernhardus vagy Eupagurus bernhardus) a felsőbbrendű rákok (Malacostraca) osztályának a tízlábú rákok (Decapoda) rendjéhez, ezen belül a remeterákok (Paguridae) családjához tartozó faj.

Elterjedése

A Bernát-rák az észak-európai tengerpartokon leggyakrabban előforduló remeterákfaj. Európa valamennyi tengerpartján megtalálható.

Megjelenése

A remeterák hossza 12 centiméterig terjedhet; az ilyen méretű állat rendszerint a közönséges kürtcsiga (Buccinum undatum) üres házában él. A látható testrészekkel ellentétben a csiga csillogó belső házában elhelyezkedő potroh puha. A remeterák gyakran megosztja lakhelyét a társuló tengerirózsával (Calliactis parasitica). A tengerirózsa egyfajta védelmet nyújt a ráknak, a legveszedelmesebb ellenségeivel, a fejlábúakkal: polipokkal, kalmárokkal szemben.

Életmódja

A remeterák magányos állat, olykor társaival közösen táplálkozik. A remeterák éjjel-nappal táplálék után kutat. Fiatal korában inkább partközelben él. A Bernát-rák mindenevő, és szívesen fogyaszt dögöket, ezért a szennyezett állati tetemek mérgezést okoznak neki.

Szaporodása

Az ivarérettséget 18 hónapos korban éri el. A párzási időszak egész évben tart. A nőstény legfeljebb 15 000 petét rak. A peték fénylően vörösek, és a nőstény hasához tapadnak. 7-10 nap múltán a petékből lárvák kelnek ki, amelyek a csigaházba költözésig négy vedlésen mennek keresztül a planktonban.

Forrás

• Csodálatos állatvilág, Wild life fact file (magyar nyelven) ford.: Mester K.: (2000). ISBN 963-86092-0-6