Közönséges kürtcsiga
 |
||||||||||||||||||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| Evolúciós időszak: Késő pleisztocén - jelenkor | ||||||||||||||||||||||||||||||
 |
||||||||||||||||||||||||||||||
| Természetvédelmi státusz | ||||||||||||||||||||||||||||||
| Nem szerepel a Vörös listán | ||||||||||||||||||||||||||||||
| Rendszertani besorolás | ||||||||||||||||||||||||||||||
|
||||||||||||||||||||||||||||||
| Tudományos név | ||||||||||||||||||||||||||||||
| Buccinum undatum (Linnaeus, 1758) |
||||||||||||||||||||||||||||||
| Hivatkozások | ||||||||||||||||||||||||||||||
 A Wikifajok tartalmaz Közönséges kürtcsiga témájú rendszertani információt.  A Wikimédia Commons tartalmaz Közönséges kürtcsiga témájú médiaállományokat. |
A közönséges kürtcsiga (Buccinum undatum) a csigák (Gastropoda) osztályának a Sorbeoconcha rendjébe, ezen belül a kürtcsigafélék (Buccinidae) családjába tartozó faj.
Tartalomjegyzék |
Előfordulása [szerkesztés]
A közönséges kürtcsiga az Atlanti-óceán északi részének selftengereiben, a Balti-tenger nyugati vizében, délen a Vizcayai-öbölig, valamint az Atlanti-óceán amerikai felén New Jersey-ig fordul elő. Kettőtől százötven méteres mélységig található meg. Bár csalinak és étkezési célból is gyűjtik, még mindig gyakran előforduló csiga.
Megjelenése [szerkesztés]
A közönséges kürtcsiga hossza a part közelében maximum 8 centiméter, mélyebb vízben maximum 16 centiméter. A házon található spirális vonalak száma megközelítőleg elárulják az állat életkorát. A házat gyakran parányi tengeri makkok és csőférgek borítják. A fedő (operculum) a láb végén található; kemény fedélként működik, amikor a csiga visszahúzódik a házába. A szifó vizet juttat a test belsejébe, kémiai érzékelőszervként is szolgál. A tapogatók tövénél találhatók a szemek. A szájnyílás szívókaszerűen meghosszabbodhat, hogy az állat be tudja szívni a táplálékot. A csiga, a széles, izmos lábán csúszva halad.
Életmódja [szerkesztés]
A közönséges kürtcsiga dögevő és ragadozó, többnyire a víz alatt marad. Tápláléka puhatestűek, férgek, állati tetemek és elpusztult vagy beteg halak. Amikor tetemekkel táplálkozik, az „ormányát” bemélyeszti az elhullott állatba. Ezen az „ormányon” parányi fogszerű képződmények vannak.
Szaporodása [szerkesztés]
A közönséges kürticsigák belső megtermékenyítéssel szaporodnak. Váltivarúak, azaz hím és nőstény egyedek is vannak. A nőstény csiga, a petéit sárga tokokban rakja le, ezek ökölnyi labdává egyesülnek. Egy tok körülbelül 1000 petét tartalmaz.
Forrás [szerkesztés]
- Csodálatos állatvilág, Wild life fact file (magyar nyelven) ford.: Mester K.: (2000). ISBN 963-86092-0-6
