Ugrás a tartalomhoz

Királylehota

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
A lap korábbi változatát látod, amilyen Taz (vitalap | szerkesztései) 2020. június 15., 14:45-kor történt szerkesztése után volt. Ez a változat jelentősen eltérhet az aktuális változattól. (→‎Híres emberek: kieg)
Királylehota (Kráľova Lehota)
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületZsolnai
JárásLiptószentmiklósi
Rangközség
Első írásos említés1361
PolgármesterVladimír Kapríni
Irányítószám032 33
Körzethívószám044
Forgalmi rendszámLM
Népesség
Teljes népesség598 fő (2021. jan. 1.)[1]
Népsűrűség31 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság674 m
Terület19,61 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 49° 01′ 20″, k. h. 19° 47′ 37″Koordináták: é. sz. 49° 01′ 20″, k. h. 19° 47′ 37″
Királylehota weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Királylehota témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Királylehota (szlovákul Kráľova Lehota) község Szlovákiában a Zsolnai kerület Liptószentmiklósi járásában.

Fekvése

Liptószentmiklóstól 15 km-re délkeletre a Fehér – és a Fekete-Vág összefolyásánál fekszik. Feketevág település tartozik hozzá.

Nevének eredete

A szláv lehota kiváltságot jelent, az adózás alól egy időre felmentett településeket jelölték így. Nevének előtagja arra utal, hogy a település királyi birtokon keletkezett.

Története

A település a 14. század elején keletkezett királyi birtokon. Lakóit szolgálataikért és hűségükért I. Lajos király bőkezűen jutalmazta, amikor 1361. június 24-én kelt oklevelében a Vág folyótól a Bocáig és Vacokig terjedő királyi földeket és erdőket Egyednek és fiainak Miklósnak, Barnabásnak, Kristinnek és Hanknak adta. Ez egyben a település első említése is. Az említett oklevélben a király egyúttal felmenti őket minden adófizetési kötelezettség alól. Lakóinak ezen kiváltságait 1390-ben Luxemburgi Zsigmond, majd 1552-ben I. Ferdinánd király is megerősítette. A 16. században a község határa elérte a 29500 hektárt és a Szepességtől egészen Breznóbánya városig terjedt. Ebben az időben lakói szinte mind nemes emberek voltak. 1784-ben a falunak 777 lakosa volt. 1785-ben Liptó vármegye 96 településén 1662 nemes élt, közülük 190-en Királylehotán. Egykor vasérc és rézbányái működtek, lakói tutajozással, halászattal foglalkoztak. 1828-ban lakóinak száma már elérte a 900-at. Egy 1841-es feljegyzés megemlíti a település legnagyobb nemesi családját a Lehotszky családot, melynek 400 tagja élt itt. A trianoni békeszerződésig Liptó vármegye Liptóújvári járásához tartozott.

Vályi András szerint "Király Lehota. Elegyes falu Liptói Várm. földes Urai Lehoczky, és több Uraságok, lakosai leg inkább evangelikusok, fekszik Hibbéhez közel, mellynek filiája, fölgye meg lehetős, kézi munkával is kereshetnek, mind a’ két féle fájok van; legelője szoross, és a’ Sz. Miklósi piatzozástól három órányira an."[2]

Fényes Elek szerint "Lehota (Király) (Kralova Lehota), tót falu, Liptó vmegyében, a Fekete és Fejér Vágh vizek összefolyásánál. Innen kezdve a Vágh már szálhajókon hajókázható; lakják 321 kath., 641 evang., 28 zsidók, sok nemesség. F. u. a kamara, Lehoczky, és más famil"[3]

Népessége

1910-ben 541, többségben szlovák lakosa volt, jelentős magyar kisebbséggel.

2011-ben 606 lakosából 566 szlovák és 26 roma volt.

Nevezetességei

Neves személyek

Jegyzetek

További információk