Jeselnica

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Jeselnica (Ieșelnița)
Közigazgatás
Ország  Románia
Történelmi régió Bánság
Fejlesztési régió Dél-romániai fejlesztési régió
Megye Mehedinți
Rang község
Beosztott falvak
Polgármester Ioan Ciuru (Mișcarea pentru Noul Mehedinți), 2012
SIRUTA-kód 112254
Népesség
Népesség 2565 fő (2011. október 31.)[1]
Magyar lakosság 10 (2011)
Földrajzi adatok
Tszf. magasság 86 m
Terület 164 km²
Időzóna EET, UTC+2
Elhelyezkedése
Jeselnica (Románia)
Jeselnica
Jeselnica
Pozíció Románia térképén
é. sz. 44° 42′ 00″, k. h. 22° 21′ 53″Koordináták: é. sz. 44° 42′ 00″, k. h. 22° 21′ 53″
Jeselnica weboldala

Jeselnica, 1911 és 1918 között Dunaorbágy (románul: Eșelnița, 1966-ig Ieșelnița) falu Romániában, a Bánságban, Mehedinți megyében, a Vaskapu-szorosban.

Fekvése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Orsovától négy km-re kelet–délkeletre, a Duna partján, a Dunába futó, azonos nevű patak völgyében helyezkedik el. Területének kb. 86%-át erdő borítja.

Nevének eredete[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Történeti névalakjai: Jalsanycza (1484), Jeszelnicza (1774), Jeshenicza (1840). A helységnévrendezés idején nevét a község kifejezett tiltakozása ellenére, a vármegye javaslatára változtatták meg, ugyanis az állítólag a környéken egykor létezett Orbágy nevű település nevét akarták fölújítani.

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A falut 1968 és 1970 között, a Vaskapu-erőmű építésekor telepítették át mai helyére, a régi falut elárasztották. Ugyanide költöztették az elárasztott Plavisevica (1554: Pılavičıviča, 1700 k. Plavicsovicza, 1911 és 1918 között Naszádos), Tiszovica (1554-ben Tısıviča, 1717-ben Disvieviza, 1911 és 1918 között Tiszóca) és Ogradena falvak lakóit. Utóbbi eredetileg a román és szerb lakosságú Óogradenából (1554-ben Ograg'an, 1700 k. Ogradenj, 1717-ben Ogradiena, 1911 és 1918 között Óasszonyrét) és az 1826 és 1828 között telepített cseh faluból, Újogradenából (1911 és 1918 között Újasszonyrét, csehül Frauvízn) állt.

1650-ben a vadállatok miatt költözött le a Duna partjára. 1773 és 1872 között a Román-bánáti Határőrezred hatodik századához, majd Szörény, 1876-tól Krassó-Szörény vármegyéhez tartozott. A trianoni békeszerződéssel került Romániához. 1951–54-ben Ogradena községhez, 1965–68-ban Orsova városhoz tartozott. 1933-ban itt temették el Traian Badescu karánsebesi ortodox püspököt.

A Jugoszlávia elleni 1992 és 1995 közötti embargó idején Jeselnica és a túloldali Tekija között virágzott a csempészet, amelyet főként jeselnicaiak bonyolítottak.[2]

Népessége[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • 1900-ben 1062 lakosából 999 volt román, 25 német és 11 szerb anyanyelvű; 1013 ortodox és 41 római katolikus vallású.
  • 2002-ben 3070 lakosából 2963 volt román, 291 cigány és 71 cseh nemzetiségű; 2904 ortodox, 122 római katolikus és 39 pünkösdista vallású.

Látnivalók[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Mrakonia kolostor
A Decebal-fej
  • A Kis-Kazán-szoros az egykori Ogradena falunál. A Mrakonia-öböl partján (ahol a víz a 120 méteres mélységet is eléri) a hírhedt olajmilliárdos, Iosif Constantin Drăgan ötletére és pénzéből faragták sziklába Decebal dák uralkodó szobrát. 40 méteres magasságával és 25 méteres szélességével ez a legnagyobb kőszobor Európában. 1994 és 2002 között tizenkét alpinista szobrász készítette. Latin nyelvű feliratán Drăgan saját nevét is megörökítette.
  • Ugyancsak a Mrakonia-öbölnél, a folyóparton kis ortodox kolostor is található. Egykori templomának alaprajzából arra következtethetünk, hogy a kolostort a 15. század első felében a török elől menekült szerb szerzetesek alapították. Az viszont biztos, hogy korábbi épülete 1788-ban, egy török betörés alatt pusztult el.[3] 1931-ben újraalapították, de 1967-ben az erőmű elárasztotta és most víz alatt van. A mai épület 1993 után épült.
  • A Doina Olimpia és Teodor Grigore által alapított néprajzi múzeum.
  • A Sever Negrescu lelkész által létrehozott egyházközségi múzeum többek között a szoros falvaiból származó népi kegytárgyakat mutat be. Egy a 18. század első feléből, Óogradenáról való ikon érdekessége, hogy rajta az Istenanya és Jézus is miseruhában látható, valamint hogy Mária jobb kezében liliomot tart, ami egyébként a katolikus ikonográfia jellegzetessége. A Duna egy 1787-ből keltezett Szent Miklós- és egy 1796-ból való Szent Mihály-ikon hátterében is látható.

Gazdasága[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Turizmus. Határának 86%-a erdő. A falutól délnyugatra, a Duna partjára üdülőfalu települt.
  • Az egykori Ogradena falu környékén krómbánya.
  • Márványbánya, mészégetés.

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Populaţia stabilă pe judeţe, municipii, oraşe şi localităti componenete la RPL_2011 (román nyelven). Nemzeti Statisztikai Intézet. (Hozzáférés: 2014. február 4.)
  2. Carmen Bulzan – Florina Bulzan: Interacțiune socială și comunicare interculturală în Clisura Dunării. Craiova, 2007, 333. o.
  3. Dumitru Țeicu: Geografia ecleziastică a Banatului medieval. Kolozsvár, 2007

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]