Javorina (Poprádi járás)
| Javorina (Tatranská Javorina) | |||
 | |||
| A fatemplom | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Szlovákia | ||
| Kerület | Eperjesi | ||
| Járás | Poprádi | ||
| Rang | község | ||
| Első írásos említés | 1589 | ||
| Polgármester | Alena Pitoňáková | ||
| Irányítószám | 059 56 | ||
| Körzethívószám | 052 | ||
| Forgalmi rendszám | PP | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 177 fő (2021. jan. 1.)[1] | ||
| Népsűrűség | 2 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Tszf. magasság | 993 m | ||
| Terület | 94,04 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 49° 16′, k. h. 20° 08′Koordináták: é. sz. 49° 16′, k. h. 20° 08′ | |||
| Javorina weboldala | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Javorina témájú médiaállományokat. | |||
| Sablon • Wikidata • Segítség | |||
| Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info | |||
Javorina (szlovákul: Tatranská Javorina, lengyelül: Jaworzyna Spiska, németül: Uhrgarten), üdülőfalu Szlovákiában, az Eperjesi kerületben, a Poprádi járásban. Közúti határátkelőhely a lengyelországi Łysa Polana felé.
Fekvése
Poprádtól 40 km-re északra a lengyel határ mellett, a Jávor-völgy végénél, a Javorinka-patak partján fekszik.
Nevének eredete
Neve a szláv javor (= juharfa) főnévből származik.
Története
A falu helyén a 18. századig pásztorok tanyája volt, ahol csak egy karám állt. 1759-ben birtokosa plaveci Horváth Ferenc a majorság mellé vashámort építtetett, mely körül csakhamar a szénégetők viskói sorakoztak, de cseh és lengyel kohászok is érkeztek.
Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában „Javorina, (Urgarten), tót falu, Szepes vmegyében, igen hegyes vidéken, közel Gallicziához; 158 kath., 2 evang., 8 zsidó lak. Vashámor. F. u. b. Palocsay Horváth.”[2]
1875-re a vaskészletek kimerültek és a hámort papírgyárrá alakították. 1879-ben az új birtokos Hohenlohe Orhringen Krafft Keresztély porosz herceg lett, aki vadászkastélyt épített ide és határában 40 000 holdas vadaskertet létesített. Ez lett az alapja a mai Tátrai Nemzeti Parknak. A herceget 1926-ban az itteni temetőben temették el. 1910-ben 396, többségben szlovák lakosa volt, jelentős magyar és német kisebbséggel. A trianoni békeszerződésig Szepes vármegye Késmárki járásához tartozott. A hercegi birtokot 1936-ban az állam megvásárolta. Lakói ma főként a tátrai idegenforgalomból élnek.
Népesség
2001-ben 223 lakosából 222 szlovák volt. 2011-ben 229 lakosából 209 szlovák volt.
Nevezetességei
- A 19. század végén népi stílusú fatemplomot építettek Szent Anna tiszteletére.
- A Poľana Szálló 1977-ben épült.
-
Utcakép -
Hotel Kolowrat -
Szent Anna templom -
A határátkelő -
Híres emberek
- Itt nyugszik a falu egykori birtokosa Hohenlohe Orhringen Krafft Keresztély herceg.
- Itt nyugszik Jaroslav Votruba tátrai festőművész.
Jegyzetek
- ↑ The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
- ↑ Javorina In: Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.
További információk
- Hivatalos honlap (szlovákul)
- Községinfó
- Javorina Szlovákia térképén
- Ismertető a Magas-Tátra honlapján
- Képek Javorináról
- Angol nyelvű ismertető
- E-obce.sk
A Poprádi járás települései | ||
|---|---|---|
Poprád (Poprad) | ||
Alsóerdőfalva (Nová Lesná) · Batizfalva (Batizovce) · Csorba (Štrba) · Erzsébetháza (Kravany) · Gánóc (Gánovce) · Gerlachfalva (Gerlachov) · Hernádfalu (Spišské Bystré) · Hernádfő (Vikartovce) · Javorina (Tatranská Javorina) · Lándzsásötfalu (Hôrka) · Lucsivna (Lučivná) · Magastátra (Vysoké Tatry) · Malompatak (Mlynica) · Menguszfalva (Mengusovce) · Nagyszalók (Veľký Slavkov) · Ószelec (Hozelec) · Savnik (Spišský Štiavnik) · Stóla (Štôla) · Szépfalu (Šuňava) · Svábfalva (Švábovce) · Szepesjánosfalva (Jánovce) · Szepestapolca (Spišská Teplica) · Szepesvéghely (Hranovnica) · Szvit (Svit) · Teplicska (Liptovská Teplička) · Vernár · Védfalu (Vydrník) · Zár (Ždiar) |  | |
