I. Ahmed oszmán szultán
 |
Ehhez a szócikkhez további forrásmegjelölések, lábjegyzetek szükségesek az ellenőrizhetőség érdekében. Emiatt nem tudjuk közvetlenül ellenőrizni, hogy a szócikkben szereplő állítások helytállóak-e. Segíts a szócikk fejlesztésében további megbízható források hozzáadásával. (2016 márciusából) |
| I. Ahmed | |
 | |
| Oszmán szultán | |
| Uralkodási ideje | |
| 1603. december 22. – 1617. november 22. | |
| Elődje | III. Mehmed |
| Utódja | I. Musztafa |
| Kalifa | |
| Uralkodási ideje | |
| 1603. december 22. – 1617. november 22. | |
| Elődje | III. Mehmed |
| Utódja | I. Musztafa |
| Életrajzi adatok | |
| Uralkodóház | Oszmán-ház |
| Született | 1590. április 18. Manisa |
| Elhunyt | 1617. november 22. (27 évesen) Isztambul |
| Nyughelye | kék mecset, Isztambul |
| Édesapja | III. Mehmed |
| Édesanyja | Handan szultána |
| Testvére(i) |
|
| Házastársa | Köszem szultána |
 | |
| I. Ahmed aláírása | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz I. Ahmed témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
I. Ahmed (Manisa, 1590. április 18. – Isztambul, 1617. november 22.) oszmán szultán és kalifa 1603-tól haláláig. Felesége Köszem szultána, későbbi kormányzó volt.
Az utolsó harcos szultánok egyike. 14 esztendős uralkodása viszonylagos stabilitást jelentett a birodalom számára.
Élete
Uralkodása előtt
Ahmed szultán III. Mehmed szultán és Handan szultána fiaként született 1590. április 18-án Manisában.
Uralkodása
Édesapját követte a trónon 1603-ban. Humánus és engedékeny ember volt, ezt azzal mutatta ki főleg, hogy nem ölette meg testvérét, Musztafát, aki később követte a trónon. Ismert volt lovaglási, vívási ügyességében, valamint kitűnő nyelvérzéke volt.
A szultán legfőbb gyönyörét fényes mulatságokban, ágyasaiban és a vadászatban találta,[1] a közigazgatásban a demoralizáció és korrupció általánossá lett. A dohányzás szokása uralkodása alatt terjedt el a birodalomban. I. Ahmed neve világszerte főként az általa építtetett kék mecsetről ismert, mely az oszmán építészet remekműveként napjainkra a világ egyik legismertebb épületévé vált.
Magyarországi háborúja Magyarországon folytatott hadjáratai nem kedveztek birodalma számára. Ő volt az, aki díszes koronát küldött a Habsburg uralom ellen lázadó Bocskai Istvánnak, aki azonban nem fogadta azt el.[1] Végül a Bocskai közbenjárásával megkötött 1606-os zsitvatoroki béke zárta le a harcokat: ennek értelmében a szultán elismerte Habsburg Rudolfot császárnak és királynak, ezzel együtt felmentette az évi adófizetés kötelezettsége alól.[1] Ez az engedékenység összefüggésben állt a birodalom gyengülésével, mellyel uralkodása alatt szembesültek először a vezetők.[1]
Perzsiai háborúja Ahmed harcai a Szafavidák ellen szintén nem jártak sikerrel: Grúzia és Azerbajdzsán Nagy Abbász sah kezére került.[1]
Halála
Ahmed fiatalon, 27 éves korában hunyt el 1617. november 22-én. Halálát gyomorvérzés és tífusz okozta. A trónon fivére, Musztafa követte. Halála után zűrzavaros időszak következett, békét végül csak felesége, Köszem szultána kormányzósága hozott.
Családja
Felesége
- Köszem haszeki szultána (9 gyermek)
Ágyasai
- Mahfiruz Hatidzse szultána (1 gyermek)
- Gülbahar szultána (1 gyermek)
Fiai
- Oszmán, Mahfiruz Hatidzsétől (1604 - 1622), oszmán szultán 1618-tól haláláig
- Mehmed, Köszemtől (1605 - 1621), kivégezték Oszmán szultán parancsára
- Murád, Köszemtől (1612 - 1640), oszmán szultán 1623-tól haláláig
- Bajezid, Gülbahartól (1613 - 1635), kivégezték Murád szultán parancsára
- Kászim, Köszemtől (1614 - 1638), kivégezték Murád szultán parancsára
- Ibrahim, Köszemtől (1615 - 1648) oszmán szultán 1640 és 1648 között
- Szulejmán, Köszemtől (1615-1635) halál oka ismeretlen
Lányai
- Ajse, Köszemtől (1605 - 1657)
- Fatma, Köszemtől (1606 - 1670)
- Gevherhán, Köszemtől (1608 - 1636) öngyilkos lett
- Atike, Köszemtől (1614 - 1675)
Alakja a populáris kultúrában
A szultána című 2015-ös török tévésorozatban I. Ahmed megformálója Ekin Koç török színész.
Jegyzetek
- ↑ a b c d e Bokor József (szerk.). Török birodalom, A Pallas nagy lexikona. Arcanum: FolioNET (1893–1897, 1998.). ISBN 963 85923 2 X
| Elődje: III. Mehmed |
|
Utódja: I. Musztafa |
| Elődje: I. Mehmed |
|
Utódja: I. Musztafa |
| A birodalom születése (1281–1389) |  | |
|---|---|---|
| A birodalom megszilárdítása (1389–1520) | ||
| A birodalom fénykora (1520–1687) | I. Szulejmán · II. Szelim · III. Murád · III. Mehmed · I. Ahmed · I. Musztafa · II. Oszmán · IV. Murád · Ibrahim · IV. Mehmed | |
| A birodalom hanyatlása (1687–1924) | ||
