Háim Weizmann

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Háim Weizmann
חיים עזריאל ווייצמן
Flickr - Government Press Office (GPO) - President Chaim Weizmann.jpg
Háim Weizmann államfőként, 1949-ben
Izrael 1. elnöke
Hivatali idő
1949. február 17.1952. november 9.
Előd -
Utód Jichák Ben Cví

Született 1874. november 27.
Motal, Orosz Birodalom (ma Fehéroroszország)
Elhunyt 1952. november 9. (77 évesen)
Rehovot, Izrael

Házastársa Vera Weizmann
Foglalkozás politikus, biokémikus
Vallás izraelita

Chaim Weizmann Signature.svg
Háim Weizmann
חיים עזריאל ווייצמן aláírása
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Háim Weizmann témájú médiaállományokat.

Háim Ázriel Weizmann (héberül: חיים עזריאל ווייצמן, Motal, Orosz Birodalom, 1874. november 27. - Rehovot, Izrael, 1952. november 9.) cionista vezető és izraeli politikus, a Cionista Világszövetség elnöke, majd később, 1949. február 17. és 1952. november 9. között az újonnan függetlenedett Izrael első államelnöke (ez utóbbi tisztséget haláláig töltötte be).

Élete[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Háim Weizmann az Orosz Birodalomhoz tartozó Motal faluban született, egy jómódú zsidó fakereskedő harmadik gyermekeként. 11 éves koráig a helyi tradicionális zsidó iskolában, a héderben tanult, majd szülei Pinszkbe küldték tanulni. 1894-től a németországi Darmstadtban folytatta tanulmányait, majd két év múlva Berlinbe költözött, ahol kémiát tanult. 1897-től Svájcban kezdett tanulmányokat a fribourgi egyetemen, ahol 1899-ben szerves kémiából sikeresen ledoktorált. 1901-től segédtanárként a genfi egyetemen, majd 1904-től tanárként a manchesteri egyetemen tanított.

1901-től kezdődően, Weizmann részt vett a cionista mozgalom tevékenységében, Martin Buberrel és Berthold Feiwellel közösen egy palesztinai tudományos intézmény létrehozásáért lobbizva, melyet végül 1912-ben fel is állítottak, Haifában. Miután 1904-ben Manchesterbe költözött, felvette a kapcsolatot Arthur Balfour korábbi brit miniszterelnökkel, aki támogatásáról biztosította Weizmannt egy független zsidó állam létrehozásával kapcsolatban.

1917-ben a Egyesült Királyság Cionista Szövetségének elnöke lett, ebben a tisztségében fontos szerepe volt az ún. Balfour-nyilatkozat kiadásában, mely az Egyesült Királyság támogatásáról biztosította a cionista mozgalmat egy palesztinai zsidó állam létrehozására. Erre alapozva a cionisták nagyszabású kolonizációs programba kezdtek Palesztina területén, mely heves ellenállást váltott ki a helyi arab lakosság körében. A konfliktusok elsimítása érdekében került sor a Fejszál-Weizmann Egyezmény megkötésére, amely arab-zsidó együttműködést körvonalazott egymás független államainak megteremtésében a Közel-Keleten.

1920-ban Weizmannt a Cionsita Világszövetség elnökévé választotta, ezt a tisztséget első ízben 1931-ig töltötte be, majd 1935-ben újraválasztották tisztségére. 1936-ban Dávid Ben-Gúriónnal közösen egy memorandumot küldött Stanley Balwin brit miniszterelnöknek, amelyben felvetette Palesztina felosztását egy független zsidó és arab államra, de a miniszterelnök elutasította a tervezetet. A második világháború alatt az ő javaslatára hozták létre a Zsidó Brigádot, mely az Egyesült Királyság haderejének kötelékében harcolt.

Weizmann 1946-ban lemondott a Cionista Világszövetség vezetéséről, de miután 1948. május 14-én létrejött a független Izrael, 1949 februárjában megválasztották az ország államelnökévé. Tisztségét haláláig, 1952. november 9-ig betöltötte, halála után saját házának kertjében temették el.

Családja[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Háim Weizmann 1906-ban vette feleségül a Németországhoz tartozó Zoppotban (ma Sopot, Lengyelország) Vera Hatzman doktornőt, házasságukból két fiú született. A kisebbik fiúk, Michael Oser Weizmann, a második világháború idején az Egyesült Királyság légierőjének kötelékében szolgált, hadnagyi rendfokozatban, 1942-ben egy bevetésen vesztette életét.

Háim Weizmann unokaöccse, Ezer Weizmann is betöltötte Izrael államelnökének tisztségét, 1993 - 2000 között.

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]