Gáspár Margit

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
A lap korábbi változatát látod, amilyen AtaBot (vitalap | szerkesztései) 2021. február 13., 09:25-kor történt szerkesztése után volt. Ez a változat jelentősen eltérhet az aktuális változattól. (→‎Jegyzetek: források --> jegyzetek AWB)
Gáspár Margit
Élete
Született1905. augusztus 1.
Budapest
Elhunyt1994. augusztus 29. (89 évesen)
Budapest
SírhelyFarkasréti temető
HázastársaSzűcs László (1947–1976)
Pályafutása
Írói álneveGáspár Miklós, Gáspár Gitta, Boni Gáspár Gitta
Jellemző műfaj(ok)dráma
KitüntetéseiKossuth-díj (1951)

Gáspár Margit (írói név 1924-1945 közöttː Gáspár Miklós, Gáspár Gitta és Boni Gáspár Gitta)[1] (Budapest, 1905. augusztus 1. – Budapest, 1994. augusztus 29.) Kossuth-díjas magyar író, műfordító, színigazgató.

Élete

Zsidó családban született, Gáspár Artúr és Márkus Emma gyermekeként. Tizenhárom évesen az Érdekes Újságban jelent meg elbeszélése, később már újságíróként a Pesti Hírlapnál dolgozott. Első férje Mario Boni olasz gróf volt, akivel 1926. szeptember 11-én kötött házasságot Budapesten;[2] de mellette szeretőt is tartott, Filippo Tommaso Marinetti olasz futurista személyében. Miatta lépett be az Olaszországban élő külföldiek fasiszta szervezetébe. Mivel rájött, hogy nőként nem tud megfelelően érvényesülni, 1945-ig Gáspár Miklós néven jelentek meg írásai. A második világháború után belépett a kommunista pártba, majd Vas Zoltán beszerzési kormánybiztos sajtófőnöke lett. 1946-ban a Városi Színház, 1947-1948-ban a Magyar Színház művészeti vezetője, 1949-től 1957-ig a Fővárosi Operettszínház igazgatója volt.

Nevéhez fűződik a magyar operettművészet tartalmi-dramaturgiai megújítása. 1948-1954 között a Színművészeti Akadémia operett tanszakát vezette. Színdarabjaiban a társadalmi problémák felvetése mellett a szórakoztató hangvétel is helyet kap. Hamletnek nincs igaza c. darabjában a személyi kultusz problémáit vetette fel. Drámái mellett tv-játékokat és hangjátékokat is írt. Jelentősek William Somerset Maugham és Luigi Pirandello fordításai.

Második férje Szűcs László dramaturg volt.

Díjai

  • Felszabadulási Emlékérem; Magyar Népköztársasági Érdemérem (1950)
  • A Magyar Népköztársaság Érdemrendje (1950)
  • Kossuth-díj (1951)
  • A Munka Érdemrend ezüst fokozata (1954)
  • Für ausgezeichnete Leistungen (1957)
  • A Munka Érdemrend arany fokozata (1965, 1970)
  • Szocialista Magyarországért (1980)
  • A Magyar Népköztársaság Zászlórendje (1985)
  • Pro Urbe Budapest díj (1989)

Művei

  • Utazás a napsütés felé [Gáspár Miklós néven]; Légrády, Bp., 1924
  • Csiky Gergely és a franciák. G. Csiky auteur dramatique hongrois et ses modèles français; Városi és Tiszántúli Református Egyházkerület, Debrecen, 1928 (Francia irodalmi és nyelvtudományi dolgozatok a debreceni egyetem Francia szemináriumából, 2.)
  • Rendkívüli kiadás (1933)
  • Mindennek van ára (1936)
  • Tűzvarázs (1937)
  • Cézár hitvese. Regény [Gáspár Miklós néven]; Singer és Wolfner, Bp., 1939 (Új Idők könyvtára, 16.)
  • Új isten Thébában. Színmű (1946)
  • Az operett; Népszava, Bp., 1949 (Kultúriskola, 5.)
  • Égiháború (1960)
  • Hamletnek nincs igaza. Színmű; Gondolat, Bp., 1963
  • A múzsák neveletlen gyermeke. A könnyűzenés színpad kétezer éve; Zeneműkiadó, Bp., 1963
  • Ha elmondod, letagadom! Szatirikus játék; utószó Siklós Olga; Népművelési és Propaganda Intézet, Bp., 1967 (Színjátszók kiskönyvtára, 83.)
  • Isteni szikra. Regény; Szépirodalmi, Bp., 1974
  • Harlekin keresztlánya. Regény; Szépirodalmi, Bp., 1978
  • A Fekete Császár. Fantasztikus regény (majdnem olyan fantasztikus, mint a valóság); Szépirodalmi, Bp., 1983
  • Láthatatlan királyság. Egy szerelem története; Szépirodalmi, Bp., 1985
  • Rab Ráby. Dráma két részben. Jókai Mór regény-részleteinek és Ráby Mátyás önéletrajzának felhasználásával írta Gáspár Margit; József Attila Színház, Bp., 1988
  • Színpad és vérpad. Regény; Szabad Tér, Bp., 1989

Műfordításai

  • S. Lenglen: Sport és szerelem (1928)
  • G. Segercrantz: A Riviera csodadoktora (1928)
  • M. Brand: Hajtóvadászat (1929)
  • M. Brand: Ki lesz a hetedik? (1929)
  • M. Brand: A vörös sólyom (1929)
  • N. Salvaneschi: Az éjszaka virága (1929)
  • P. Ballario: A felhők asszonya (1930)
  • R. Forbers: Szemet szemért! (1930)
  • G. Milanesi: A fáraók leánya (1930)
  • F. R. Nord: Világszép Nafuhsa (1930)
  • A. V. Gentile: Dacos szerelem (1931)
  • F. Heller: … és vigy minket a kísértésbe! (1931)
  • A. A. Monti: Tarigo a kalandok hőse (1931)
  • F. Steno: A tenger kísértete (1931)
  • A. Varaldo: A láthatatlan szövetséges (1931)
  • W. Dias: A legtisztább szerelem (1932)
  • A. Fraccaroli: Amerikai lányok (1932)
  • R. Jeanne-P. Mariel: A kísértethajó (1932)
  • R. Mandel: A csillagok pilótái (1932)
  • J. Martet: A hómezők virága (1932)
  • Pitigrilli: A 18 karátos szűz (1932)
  • F. Steno: A végzetes talizmán (1932)
  • A. Varaldo: A piros cipő (1932)
  • H. Courths-Mahler: Szerelem… hazugság? (1933)
  • W. Dias: Kivívott szerelem (1933)
  • I. Keun: A műselyemlány (1933)
  • E. de Martino: Száguldó szerelem (1933)
  • G. Milanesi: Az őserdő titka (1933)
  • Pitigrilli: Kokain (1933)
  • Pitigrilli: Út a szerelemhez (1933)
  • G. Rocca: Az orkán (1933)
  • M. Brand: A gyáva hős (1934)
  • M. Brand: Óriások párbaja (1934)
  • Neera: Beteljesült álom (1934)
  • Pitigrilli: Csak a szerelem? (1934)
  • M. Ring: Mindhalálig (1934)
  • R. Bacchelli: Szenvedélyes házasság (1935)
  • C. Barr: Zsuzsi félre lép (1935)
  • M. Brand: Két világ száműzöttje (1935)
  • G. Goodchild: A fáraó átka (1935)
  • M. Ring: A boldogság árnya (1935)
  • M. Brand: A bosszúálló (1936)
  • M. Brand: Vér nem válik vízzé (1936)
  • M. Brand: Vérbosszú (1936)
  • F. King: Izgalmak szigete (1936)
  • G. Papini: Dante (1936)
  • Pirandello legszebb novellái (1936)
  • Pitigrilli: Görbe utakon (1936)
  • C. Yore: A végzetes arany (1936)
  • M. Brand: A láthatatlan diktátor (1937)
  • M. Brand: Saskirály (1937)
  • M. Brand: A szerelmes revolverhős (1937)
  • M. Brand: A vidám Jack (1937)
  • M. Brand: Villám Jim (1937)
  • J. Macculley: A vörös bohóc (1937)
  • W. S. Maugham: Örök szolgaság (1937)
  • Pitigrilli: Szőke végzet (1937)
  • M. Brand: A bizalmi ember (1938)
  • M. Brand: Gavallér revolverhősök (1938)
  • M. Brand: Vér és arany (1938)
  • G. B. Rodney: Egy revolvernélküli fiú (1938)
  • Ch. Plisnier: Három házasság (1938)
  • M. Brand: Revolverek zenéje (1939)
  • M. Brand: A keményöklű cowboy (1940)
  • M. Brand: Márványarc (1940)
  • E. De Amicis: Szív (1941)
  • H. Fallada: Nem szerelmi házasság (1941)
  • K. Holland: Egyedül… mindörökké! (1941)
  • O. Vergani: Tavaszi látomás (1941)
  • K. Holland: Carlotta Torresani (1942)
  • K. Holland: … és újra kezdődik az élet (1942)
  • B. Kellermann: Georg Wendlandt három asszonya (1942)
  • N. Lofts: Virágzik, mint a rózsa (1942)
  • F. Mauriac: A farizeus (1942)
  • Ch. A. Seltzer: Az arizonai nábob (1942)
  • K. Holland: Helene (1943)
  • Ch. Plisnier: Az Annequin család I-IV. (1943-1944)

Források

Jegyzetek

  1. ↑ 1934 és 1939 között főleg Max Brand regények fordítójaként használta az A. F., A. N., A. S., A. V., B. F., B. G., B. M., Gy. L., K. E., L. M., M. A., M. B., M. L., S. M. valamint a V. A. szignót is. Kortárs magyar írók 1945-1997
  2. ↑ A házasságkötés bejegyezve a Budapest I. ker. polgári házassági akv. 574/1926. folyószáma alatt.

Külső hivatkozások

A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Gáspár_Margit&oldid=23565055”