Gyetvai László
| Gyetvai László | |||||||||
.jpg) | |||||||||
| Személyes adatok | |||||||||
| Születési dátum | 1918. december 11. | ||||||||
| Születési hely | Zólyom, Magyarország | ||||||||
| Halálozási dátum | 2013. augusztus 28. (94 évesen) | ||||||||
| Halálozási hely | Budapest, Magyarország | ||||||||
| Állampolgárság | magyar | ||||||||
| Poszt | balszélső | ||||||||
| Junior klubok | |||||||||
| |||||||||
| Felnőtt klubok1 | |||||||||
| |||||||||
| Válogatottság | |||||||||
| |||||||||
| Edzőség | |||||||||
| |||||||||
| Díjak, elismerések | |||||||||
| |||||||||
| 1 A felnőtt klubokban játszott mérkőzések és gólok csak a bajnoki mérkőzések adatait tartalmazzák. | |||||||||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Gyetvai László témájú médiaállományokat. | |||||||||
| Sablon • Wikidata • Segítség | |||||||||
Gyetvai László (Zólyom, 1918. december 11. – Budapest, 2013. augusztus 28.)[1] válogatott labdarúgó, balszélső, edző. Kalocsay Géza 2008. szeptember 26-án bekövetkezett halálát követően ő lett a legidősebb élő magyar válogatott labdarúgó.
Fiatal évei[szerkesztés]
Zólyomban, nyolcgyermekes családban látta meg a napvilágot, apja vasutas volt. A Trianon után a család Budapestre költözött, és két évig a ferencvárosi vasútállomásnál, egy vagonban élt.[2]
Pályafutása[szerkesztés]
A Ferencvárosban[szerkesztés]
1933-ban lett a Ferencváros labdarúgója, miután részt vett egy toborzón, ahol több mint 200 gyerek közül elsőnek választották ki.[3][4] Ezt követően a csapat kölyök-, ifi- és amatőr-csapatában szerepelt, majd 1937-ben profi szerződést kapott.[3] Első felnőtt mérkőzése 1937. július 4-én, a Vienna elleni Közép-európai kupa-mérkőzés volt, melyet a Fradi nyert 2-1-re.[5] Az élvonalban 1937. augusztus 29-én, a Nemzeti SC elleni, 5-4-es győzelemmel végződő mérkőzésen mutatkozott be.[6] 1948-ig a Fradiban összesen 230 mérkőzésen lépett pályára (161 bajnoki, 9 hazai kupa, 13 nemzetközi tétmérkőzés, 12 egyéb hazai díjmérkőzés, 35 nemzetközi barátságos és díjmérkőzés) és 87 gólt szerzett (66 bajnoki, 21 egyéb).[5] Egy meccsen részleges izomszakadást szenvedett. Bár utána több mérkőzést is játszott, sérülése kiújult, ezért labdarúgó pályafutását befejezte.[4]
A válogatottban[szerkesztés]
1938 és 1942 között 17 alkalommal szerepelt a válogatottban és 3 gólt szerzett.[5]
Edzőként[szerkesztés]
1956 és 1959 között az Egyetértés vezetőedzője volt. Az 1960-as években az FTC tartalékcsapatának az edzőjeként dolgozott, majd 1980-as években a labdarúgó-szakosztály vezetőségi tagja volt. Edzősége alatt fedezte fel többek között Varga Zoltánt és Fenyvesi Mátét is.[4] 1993-ban az FTC öregfiúk csapatának edzője volt.[3]
Sikerei, díjai[szerkesztés]
- Magyar bajnokság
- Magyar kupa
- győztes: 1942, 1943, 1944
- Közép-európai kupa (KK)
- győztes: 1937
- 2.: 1938, 1939
- az FTC örökös bajnoka: 1974
Statisztika[szerkesztés]
Mérkőzései a válogatottban[szerkesztés]
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ Elhunyt a legidősebb magyar válogatott labdarúgó. [2013. október 19-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. október 19.)
- ↑ Gyetvai: „Sajnálhatja, hogy nem ismerte Sárosit”, 2012. december 26. (Hozzáférés: 2013. július 22.)
- ↑ a b c Gyetvai László 90 éves!. FTC Baráti Kör, 2009. január 26. (Hozzáférés: 2013. július 22.)
- ↑ a b c Pincési László: „Megmutattam, hogyan kell a labdát cicire adni” - Interjú Gyetvai László legidősebb élő válogatott magyar labdarúgóval. Origo, 2013. július 20. (Hozzáférés: 2013. július 22.)
- ↑ a b c Gyetvai László adatlapja a Tempó Fradi-n. (Hozzáférés: 2013. július 22.)
- ↑ Ferencváros - Nemzeti (5-4). Tempó Fradi. (Hozzáférés: 2013. július 22.)
Források[szerkesztés]
- Gyetvai László 90 éves! (FTC Baráti Kör)
- Ki kicsoda a magyar sportéletben?: I. kötet (A–H). Szekszárd: Babits. 1994. 419. o. ISBN 963-495-008-6
- Nagy Béla: Fradisták. Budapest: Sportpropaganda. 1981. ISBN 963-7542-44-2
- Nagy Béla: Fradi futballkönyv. Budapest: Sportpropaganda. 1985. ISBN 963-7543-04-X
- Rejtő László – Lukács László – Szepesi György: Felejthetetlen 90 percek. Budapest: Sportkiadó. 1977. ISBN 963-253-501-4