Gdinj

Gdinj
Közigazgatás
Ország	Horvátország
Megye	Split-Dalmácia
Község	Jelsa
Jogállás	falu
Irányítószám	21467
Körzethívószám	(+385) 021
Népesség
Teljes népesség	122 fő (2021. aug. 31.)
Földrajzi adatok
Tszf. magasság	332 m
Időzóna	CET, UTC+1
Elhelyezkedése
é. sz. 43° 08′, k. h. 16° 56′43.13333333, 16.93333333
A Wikimédia Commons tartalmaz Gdinj témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Gdinj falu Horvátországban, Hvar szigetén. Közigazgatásilag Jelsához tartozik.

Fekvése

Splittől légvonalban 58 km-re délkeletre, Makarskától 19 km-re délnyugatra, Jelsától légvonalban 20, közúton 28 km-re keletre, a Hvar sziget középső-keleti részén, a szigete átszelő 116-os út mentén fekszik. Településrészei: Bonkovići, Stara Crkva, Banovi Dvori, Vrvolići, Visoka, Talkovići, Dugi Dolac és Nova Crkva. A sziget északi oldalán fekvő Pokrivenik- és Zaraća-öböllel, valamint a déli oldalon található apartmanokkal utak kötik össze.

Története

Gdinj vidéke már a történelem előtti időkben lakott volt. Ezt igazolja a Pokrivenik-öbölben található Badanj-barlang, mely a neolitikumi emberi jelenlét nyomait őrzi. Az ókorban az illírek lakták a szigetet, rájuk emlékeztetnek olyan monumentális halomsírok, mint amilyen a "Vela gomila". A mai Gdinj pásztortelepülésként keletkezett a 14. században, vagy még ennél is előbb. A középkorban a Kačić nemzetség birtoka volt, akik templomot is építettek a településen. A 15. században a sziget többi településével együtt a Velencei Köztársaság uralma alá került. A török veszély hatására több lakóházát is megerősítették. A velencei uralomnak 1797-ben vége szakadt és osztrák csapatok vonultak be Dalmáciába. 1806-ban a sziget az osztrákokat legyőző franciák uralma alá került, de Napóleon lipcsei veresége után újra az osztrákoké lett. 1857-ben 361, 1910-ben 809 lakosa volt. 1918-ban az új szerb-horvát-szlovén állam, majd később Jugoszlávia része lett. A II. világháború után a szocialista Jugoszláviához került. 1991-től a független Horvátország része. 2011-ben 133 lakosa volt.

Népesség

Lakosság változása
1857	1869	1880	1890	1900	1910	1921	1931	1948	1953	1961	1971	1981	1991	2001	2011
361	424	478	560	674	809	793	719	663	645	584	446	292	200	119	133

Nevezetességei

• Szent György tiszteletére szentelt temploma majdnem 1 km-re fekszik a falu központjától. A 16. században építették reneszánsz-barokk stílusban, majd 1901-ben bővítették, ekkor nyerte el mai formáját. Egyhajós épület, kapuzata felett timpanonnal, homlokzatán egy nagyobb és egy kisebb körablakkal, az oromzaton három harang számára kialakított pengefalú harangtoronnyal.

• A Szent Lúcia templomot a Kačić nemzetség építtette 1599-ben.

• A Radovanović-házban a neves horvát költő és festőművész Ivko Radovanović könyvtára és festményei tekinthetők meg.

• A Pokrivenik-öböl egyike a sziget legszebb öbleinek,melynek végében kavicsos strand található. Régi halászházak találhatók itt kis kikötővel, mely különleges bájt ad az itteni tájnak.

• A sziget déli oldalán található Smrska-öbölben található az Angelini család nyári rezidenciája, benne kápolnával. Története során többször átépítették.

• A Smrska-öböltől kissé nyugatra található a Kozija-öböl a Kozja-barlanggal és Matija Bartulović tornyával, mely 1700 körül épült a török támadások elleni védelem céljából.

• A településtől északkeletre található a 417 méteres Likova Glava, az utolsó a Zastražišće felől húzódó magaslatok sorában. Innen nagyszerű kilátás nyílik Bogomolje és a sziget keleti része irányában. Az itt található illír halomsírok közül a legjelentősebb a mintegy 30 méteres átmérőjű Vela gomila.

Források

• Jelsa község hivatalos oldala (horvátul)
• Jelsa turisztikai irodájának honlapja (horvátul)
• Hvar települései – Gdinj (angolul)
• Hvar települései – útikalauz (horvátul)