Fehéry Ákos

Fehéry Ákos
Személyes adatok
Születési dátum	1883. április 16.
Születési hely	Budapest, Magyarország
Halálozási dátum	1921. április 2. (37 évesen)
Halálozási hely	Csepel, Magyarország
Állampolgárság	magyar
Poszt	hátvéd
Felnőtt klubok1
Időszak Klub Mérk. (Gól)   MÚE
Válogatottság
1903 Magyarország 01 0(0)
Edzőség
Időszak Klub 1918–1919 Magyarország
1 A felnőtt klubokban játszott mérkőzések és gólok csak a bajnoki mérkőzések adatait tartalmazzák.
Sablon • Wikidata • Segítség

Fehéry Ákos (Budapest, 1883. április 16. – Csepel, 1921. április 2.) magyar labdarúgó, edző, a magyar labdarúgó-válogatott volt szövetségi kapitánya, nemzetközi labdarúgó-játékvezető, lőszergyári tisztviselő.

Családja

Fehéry József és Braun Amália fiaként született. Felesége, tőrei és tótmegyeri Tóth Irén egy hónappal élte túl, 1921. május 9-én hunyt el.

Pályafutása

Labdarúgóként

Fehéry Ákos
Személyes adatok
Születési dátum	1883. április 16.
Születési hely	Budapest, Magyarország
Halálozási dátum	1921. október 1. (38 évesen)
Halálozási hely	Magyarország
Nemzeti játékvezetés
Évek Bajnokság Státusz 1902–1920 NB I játékvezető
Nemzetközi játékvezetés
Évek Konföderáció Státusz 1902–1920 FIFA-tag játékvezető
Sablon • Wikidata • Segítség

A BTC és a MÚE balhátvédje. A Magyarország–Csehország mérkőzés balhátvédje volt. Egyszeres válogatott játékos.

Nemzeti játékvezetés

Játékvezetésből 1901-ben Budapesten, az MLSZ tanácsa előtt tett vizsgát és az első vizsgázott bírók csoportjába tartozik. Gyakorló bíróként az MLSZ által üzemeltetett labdarúgó bajnokságokban kezdte sportszolgálatát. 1901-ben első és másodosztályba osztották az ekkor még kizárólag fővárosi klubokat. Az MLSZ tanácsa javaslatára NB II-es, 1903-tól NB I-es bíró. Küldési gyakorlat szerint rendszeres partbírói szolgálatot is végzett. A nemzeti játékvezetéstől 1920-ban, az egyik legnagyobb tapasztalattal rendelkezve visszavonult. NB I-es mérkőzéseinek száma: 95.

Időpont	Helyszín	Mérkőzés típusa	Mérkőzés	Eredmény	Nézők száma
1903. március 29.	Lehel utcai pálya, Budapest	első NB I-es mérkőzése	MTK–33 Football Club	9 – 1	Zárt kapuk
1920. október 10.	Hungári úti pálya, Budapest	utolsó NB I-es mérkőzése	Törekvés SE– MTK	1 – 3	8000

Nemzetközi játékvezetés

A Magyar Labdarúgó-szövetség (MLSZ) Bíró Bizottsága terjesztette fel nemzetközi játékvezetőnek, a Nemzetközi Labdarúgó-szövetség (FIFA) 1906-tól tartotta nyilván bírói keretében. Több válogatott és nemzetközi klubmérkőzést vezetett, vagy működő társának partbíróként segített. Az első nemzetek közötti válogatott mérkőzése a Magyar labdarúgó-válogatott–Osztrák labdarúgó-válogatott találkozó volt. A nemzetközi játékvezetéstől 1920-ban búcsúzott. Válogatott mérkőzéseinek száma: 7.

Időpont	Helyszín	Mérkőzés típusa	Mérkőzés	Eredmény	Nézők száma
1906. november 5.	Millenáris-pálya, Budapest	10. válogatott mérkőzés	Magyarország–Ausztria	3 – 1	3 000
1907. november 3.	Millenáris-pálya, Budapest	14. válogatott mérkőzés	Magyar labdarúgó-válogatott–Osztrák labdarúgó-válogatott	4 – 1	6 000
1914. október 4.	Üllői úti pálya, Budapest	52. válogatott mérkőzés (jótékony célú, rendkívüli mérkőzés)	Magyar labdarúgó-válogatott–Osztrák labdarúgó-válogatott	2 – 2	12 000

Edzőként, sportvezetőként

Mielőtt az MLSZ megindította volna a nemzetek közötti mérkőzéseket, több alkalmi mérkőzést játszott a magyar válogatott. Először nem volt szövetségi kapitány, még válogató bizottság sem, a kiküldöttek tanácsa állította össze a csapatot. A rendszeres nemzetközi mérkőzéseknél már nehézkesnek bizonyult a szavazás, mert nem a legjobbakat hozta össze a csapatba. A bizottsági válogatók mellé kapitányt választottak, aki intézte a kijelölt csapat sorsát. Tárgyilagosság hiányában a válogató bizottság megszűnt, ezért a legjobbnak tartott szakemberre bízták a válogatást, ő lett a szövetségi kapitány. A szövetségen belüli – hatalmi – irányvonalaknak köszönhetően egy-egy vereség után a válogató bizottság vissza-vissza tért. 1918-tól lett szövetségi kapitány. A válogatott összetételét állandóan 7–8 MTK játékos képezte, ami megkönnyítette eredményességét.

1917-ben megalakult a Magyar Futballbírák Testülete (BT), a közgyűlés a tanácstagok közé választotta. 1925-ben a Budapest–Prága mérkőzés tiszta bevételéből hátramaradt családját segítette az MLSZ.

Statisztika

Mérkőzése a válogatottban

Magyarország
#	Dátum	Helyszín	Hazai	Eredmény	Vendég	Kiírás	Gólok	Esemény
1.	1903. április 5.	Budapest, Millenáris-pálya	Magyarország	2 – 1	Csehország	barátságos	-
	Összesen			1	mérkőzés		0	gól

Mérkőzései szövetségi kapitányként

Magyarország
#	Dátum	Helyszín	Hazai	Eredmény	Vendég	Kiírás	Gólok	Esemény
1.	1918. április 14.	Budapest, Hungária körúti pálya	Magyarország	2 – 0	Ausztria	barátságos	-
2.	1918. május 12.	Budapest, Hungária körúti pálya	Magyarország	2 – 1	Svájc	barátságos	-
3.	1918. június 2.	Bécs, WAC-Platz	Ausztria	0 – 2	Magyarország	barátságos	-
4.	1918. október 6.	Bécs, WAC-Platz	Ausztria	0 – 3	Magyarország	barátságos	-
5.	1919. április 6.	Budapest, Üllői úti pálya	Magyarország	2 – 1	Ausztria	barátságos	-
	Összesen			5	mérkőzés		-	gól

Források

• Antal Zoltán, Hoffer József: Alberttől Zsákig. Budapest: Sportkiadó. 1968. ISBN 0439001507018  
• Rejtő László – Lukács László – Szepesi György: Felejthetetlen 90 percek. Budapest: Sportkiadó. 1977. ISBN 963-253-501-4  
• Gerhárd Lajos: A magyar sport pantheonja I. rész - 1932. A magyar sport pantheonja Kiadóvállalat
• dr. Földessy János: A magyar labdarúgás 60 éve – 1958. Sport lap- és könyvkiadó
• (1993) „újságcikk”. Labdarúgás 1993. XXXIX. évfolyam 4. szám.  
• Játékvezető - A játékvezetés történeti áttekintése - dr. Ábrai Zsigmond

Külső hivatkozások

• Fehéry Ákos. World Referee. (Hozzáférés: 2016. január 2.)
• Fehéry Ákos. footballzz.com. (Hozzáférés: 2016. január 2.)
• Fehéry Ákos. footballdatabase.eu. (Hozzáférés: 2016. január 2.)
• Fehéry Ákos. eu-football.info. (Hozzáférés: 2016. január 2.)
• Fehéry Ákos. eu-football.info. (Hozzáférés: 2016. január 2.)
• Fehéry Ákos játékvezetői adatlapja a Nemzeti Labdarúgó Archívum oldalán