Fehér György (filmrendező)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
A lap korábbi változatát látod, amilyen 89.132.194.169 (vitalap) 2021. május 30., 08:19-kor történt szerkesztése után volt. Ez a változat jelentősen eltérhet az aktuális változattól.
Ez a szócikk az operatőrről és filmrendezőről szól. Hasonló címmel lásd még: Fehér György (egyértelműsítő lap).
Fehér György
Született1939. február 12.
Budapest
Elhunyt2002. július 15. (63 évesen)
Budapest
Állampolgárságamagyar
Nemzetiségemagyar
Foglalkozásaoperatőr, filmrendező, színész
IskoláiSzínház- és Filmművészeti Főiskola (–1973)
KitüntetéseiBalázs Béla-díj (1978)
SírhelyeKozma utcai izraelita temető (4A-17-11)
Sablon • Wikidata • Segítség

Fehér György (Budapest, 1939. február 12. – Budapest, 2002. július 15.) Balázs Béla-díjas magyar operatőr, filmrendező, operarendező, forgatókönyvíró, dramaturg, egyetemi adjunktus, producer és színész. 1985 és 1994 között a Színház- és Filmművészeti Főiskola tanára. 1959-től dolgozott először egy fél évig a Rádióban, majd a Magyar Televízióban hangtechnikusként, majd segédoperatőrként. A főiskola elvégzése után 1975 és 2001 között a Magyar Televízió operatőre és rendezője volt. 1980 és 1982 között a nyíregyházi Móricz Zsigmond Színház művészeti vezetője.

Életpályája

  • A Magyar Filmművészek Szövetségének méltatása szerint meghatározó jelentőségű televíziós munkái, filmjei szokástól eltérő formákat kutatva megújították és gazdagították a filmnyelv eszköztárát.
  • 1972-ben végzett a Színház- és Filmművészeti Főiskolán, rendező-operatőr szakon. 1980–1982 között a nyíregyházi Móricz Zsigmond Színház művészeti vezetője volt. Több filmben szereplőként is megjelent (Jancsó Miklós: Szörnyek évadja, Kék Duna keringő, Nekem lámpást adott a kezembe az Úr Pesten, Maár Gyula: Felhőjáték, Makk Károly: Játszani kell, Bereményi Géza: A tanítványok, Makk Károly: A szerelem stb.). A magyar filmélet kiemelkedő személyisége. Öt alkotásával nyert díjat a veszprémi tv-fesztiválon: a Shakespeare: III. Richárd 1975-ben, a Volpone 1976-ban, a Barrabás 1979-ben, a Nők iskolája 1985-ben lett fődíjas, míg Bosszú című filmjével 1978-ban a legjobb rendezésért járó díjat érdemelte ki.
  • Az ő nevéhez fűződik József Attila verseinek, életútjának televíziós feldolgozása: a József Attila-versek 1981-ben, a József Attiláról kortársai című, tizenkilenc részes dokumentumfilm 1981–1983 között, Légy ostoba - József Attila-est Hobóval, míg József Attila: Szabad ötletek jegyzéke két ülésben című alkotása Jordán Tamással 1992-ben készült.
  • Első nagyjátékfilmje, a Szürkület (1990) különdíjat kapott a XXII. Magyar Filmszemlén, illetve különböző elismeréseket érdemelt ki nemzetközi fesztiválokon, így Locarnóban és Strasbourgban. 1998-ban készült Szenvedély című játékfilmje a XXIX. Magyar Filmszemlén elnyerte a játék-, kísérleti és kisjátékfilmes zsűri fődíját, a legjobb rendező díját, a legjobb női és férfi színésznek járó elismerést, az operatőri díjat és a külföldi kritikusok Gene Moskowitz-díját, illetve több nemzetközi fesztivál díját is magáénak tudhatja.
  • A Miskolci Nemzeti Színházban Olasz Ági főszereplésével két darabot is rendezett: 1998-ban Rainer Werner Fassbinder: Petra von Kant keserű könnyei, 2000-ben pedig Edward Albee: Nem félünk a farkastól. 1999-ben a Magyar Állami Operaházban megrendezte Vajda János – George Büchner: Leonce és Léna c. operáját.

Munkássága

Rendkívüli főiskolás vizsgafilmjével Shakespeare: III. Richárd című tv-filmjével robbant be a filmtörténetbe. Állítólag egyik feladatként a főiskolás évek alatt Shakespeare: II. Richárdjából kellett rövidfilmet készítenie. Előtte nem is olvasott semmit a szerzőtől. Végül az az ötlete támadt, hogy egy monodrámát csinál belőle. A főszerepet Haumann Péterre osztotta, akiről elmondása szerint a forgatás alatt jött rá, hogy inkább III. Richárd-os alkat. Élete vége felé az 1997-es tv-interjúban azt mondta, hogy azért lett tv-filmrendező, mivel a Filmgyárat messziről el akarta kerülni, jobban érezte magát Csehov és Shakespeare társaságában. Életének utolsó évtizedében két nagyjátékfilm forgatására is lehetősége nyílt. Mindkettő jelentős nemzetközi elismerésben részesült. 1990-ben forgatott Szürkület című játékfilmjével megelőlegezte Tarr Béla későbbi filmjeinek stílusát is.

Válogatott filmjei

  • A hírlapíró és a halál (tv, 1963) rend.: Zsurzs Éva, vezető op.: Czabarka György, segédop.: Fehér György
  • Rendszáma ismeretlen (tv, 1963) rend.: Nádasy László, vezető op.: Mestyán Tibor, segédop.: Fehér György
  • Kirakat (rövid, 1964) op.: Szalay László
  • A játékos (tv, 1964) rend.: Szőnyi G. Sándor, vezető op.: Mestyán Tibor, segédop.: Fehér György
  • A svéd gyufa (tv, 1965) rend.: szőnyi G. Sándor, vezető op.: Mestyán Tibor, segédop.: Fehér György
  • Délután 5-kor (tv, 1965) rend.: Seregi László, vezető op.: Molnár Miklós, segédop.: Fehér György
  • A második helyezett - Portré Papp Vincéről (riport, 1966) op.: Szalay László
  • A gépírók (tv, 1967) rend.: Horváth Ádám, vezető op.: Sík Igor, segédop.: Fehér György
  • Csend (felvételi vizsgafilm, rövid, 1968) rend.: Bárdos Károllyal, op.: Fehér György
  • Öregek (vizsgafilm, rövid, 1969) op.: Edelényi János
  • Ünnepelj velünk... (vizsgafilm, rövid, 1969) rend.: Edelényi János, op.: Fehér György
  • Mi a probléma, Schwegerle bácsi? / Lakógyűlés (dokumentumfilm, 1969) - befejezetlen; rend.: Szekeres Péterrel
  • Rendőropera (vizsgafilm, rövid, 1970-71 körül) elveszett, op.: Edelényi János
  • Shakespeare: II. Richárd (vizsgafilm, rövid, 1970-71 körül) elveszett, op.: Edelényi János
  • Tomikám (vizsgafilm, rövid, 1970) op.: Edelényi János
  • Történelemóra (vizsgafilm, rövid, 1970) rend.: Edelényi János, op.: Fehér György
  • Arcok (vizsgafilm, rövid, 1970) rend.: Jeles András, op.: Fehér György és Edelényi János
  • Emberek vagyunk... (vizsgafilm, rövid, 1970) rend.: Bánki Szilárd, op.: Fehér György
  • 9 nap Londonban (dokumentum, 1971) elveszett, rend.: Edelényi János, op.: Fehér György
  • Salamon Pál: Szerelő (vizsgafilm, rövid, 1971) rend.: Fehér György és Edelényi János, op.: Edelényi János és Fehér György
  • Sganarelle, avagy a képzelt szarvak (tv, 1972) rend.: Szinetár Miklós, op. és a rendező munkatársa: Fehér György
  • Férjek iskolája (tv, 1972), rend.: Szinetár Miklós, op. és a rendező munkatársa: Fehér György
  • A város arca (tv, 1972) rend.: Szinetár Miklós, a rendező munkatársa: Fehér György, op.: Halász MIhály
  • Shakespeare: III. Richárd (vizsgafilm, tv, 1973) op.: Edelényi János
  • Salamon Pál: Állomás / Lázár (vizsgafilm, tv, 1973) rend.: Edelényi János, op.: Fehér György
  • Salamon Pál: Méz a kés hegyén (tv, 1974) rend.: Edelényi János, op.: Fehér György
  • Vándorünnep. Emlékezés Hemingwayre (tv, rövid, 1974, bemutató: 1976)
  • Volpone (tv, 1975) op.: Edelényi János
  • A bűvös szekrény (tv, 1975) op.: Edelényi János
  • József Attila - Költészet vol. I-VI. (tv-sorozat, 1975-76, bemutató: 2002) rend.: Edelényi János, op.: Fehér György
  • Shakespeare: II. Richárd (tv, 1976, bemutató: 1992) rend.: Edelényi János, op.: Fehér György
  • Weöres Sándor: A kőbéka (rövid, 1976) op.: Edelényi János
  • Arany János: A walesi bárdok (tv, 1977)
  • Dosztojevszkij: A bosszú. Feljegyzések az egérlyukból. (tv, 1977) (munkacímek: Kitörés, Megnyitás) op.: Czabarka György
  • Barrabás (tv, 1977)
  • Monna Vanna (tv, 1977)
  • Rejtekhely (tv, 1978)
  • Bajazzók (tv, 1979)
  • Rejtekhely (tv, 1980)
  • Portré - Szemtől szemben - Cseh Tamás énekel (tv, 1980)
  • József Attila-versek - Jordán Tamás műsora (tv, 1981)
  • Virágot Algernonnak (tv, 1981)
  • Molière: Nők iskolája (tv, 1982)
  • Kedves hazug (tv, 1982)
  • Kálmán György-est (tv, 1982)
  • A Lusitania elsüllyesztése vol. I-VI. (tv-sorozat, 1983) op. Czabarka György
  • Magyar kocka (színház, adásrendezés, 1985)
  • Egyvégtére hat vágta - Sándor György önálló estjei vol. I-VI. (tv, 1985)
  • Szerelmi bájital (tv, 1988)
  • Hat bagatell (összeállítás, szkeccsfilm, 1988-1989) szerkesztő (benne epizódja: Öregek) (munkacíme: Főiskolás nemzedék)
  • Szürkület (1991) (munkacímek: Az eskü, Forgatókönyv, Utak)
  • Az öt kenyérről (tv, 1991)
  • József Attila: Szabad ötletek jegyzéke két ülésben (tv, 1992)
  • Lövétei Betlehemes játék (tv, 1992) rend.: Kerényi Imrével
  • Három bagatell (összeállítás, szkeccsfilm, 1992) szerkesztő
  • Boldog születésnapot! - Szabó Magda 75 éves (portré, 1992)
  • Légy ostoba - József Attila-est (tv, 1993)
  • Szemtől szemben Páskándi Gézával 1-2. rész (portré, 1993)
  • Sigmund Freud: Bevezetés (rövid, 1993)
  • Láng György: Concerto Ebracio - Kapcsoljuk Jeruzsálemet (koncert, 1993)
  • Csaba Péter portré 1-3. rész (portré, 1994)
  • Beszélgetés Tokody Ilonával (portré, 1996)
  • "Csoda - négy tételben" - Születésnapi találkozó Sütő Andrással (portré, 1997)
  • Emlékezés Nagy József (Jocó) operatőrre (1927. március 20. - 1994. március 21.) (portré, 1997)
  • Szenvedély (1995-1998) (munkacíme: Régi film)
  • "Portréz" - Beszélgetés Réz Pállal 1-2. rész (portré, 1998)
  • Galántától a világhírig - Kodály Zoltán születésnapjára (koncert, 1998) op. is!
  • Fassbinder: Petra von Kant keserű könnyei (színházi közvetítés, 1999)
  • Sáry László (portré, 2001)
  • Találkozás Zenthe Ferenccel (portré, 2002)
  • József Attila: Tanítások - Jordán Tamás és Sebő Ferenc műsora (összeállítás, 2002)

Színészként

Színház és operarendezések

  • Platon: Szókratész védőbeszéde (monodráma, színház, nyíregyházi Móricz Zsigmond Színház, 1981/1982)
  • Rainer Werner Fassbinder: Petra von Kant keserű könnyei (színház, Miskolci Nemzeti Színház, 1998/1999)
  • Georg Büchner: Leonce és Léna (opera, Magyar Állami Operaház, 1999/2000)
  • Edward Albee: Nem félünk a farkastól (színház, Miskolci Nemzeti Színház, 2000)
  • Bernard-Marie Koltes: Roberto Zucco (felolvasószínház, Miskolci Nemzeti Színház, 2000/2001)

Szépirodalmi kötődések

  • Robert L. Stevenson: A kincses sziget (Szövetkezeti Kiskönyvtár, Bp., 1953.)
  • William Shakespeare: III. Richárd (Európa, Bp., 2001.)
  • Csehov: A 6-os számú kórterem (Helikon, Bp., 1974.)
  • Dosztojevszkij: Feljegyzések az egérlyukból (Európa, Bp., 1982.)
  • Dosztojevszkij: A játékos (Szépirodalmi, Bp., 1973.)
  • Franz Kafka: A per (Európa, Bp., 2008.)
  • Dosztojevszkij: Bűn és bűnhődés (Európa, Bp., 2012.)
  • Platón: Szókratész védőbeszéde (Móricz Zsigmond Színház, Nyíregyháza, 1982.)
  • Szilágyi István: Kő hull apadó kútba (Magvető, Bp., 1980.)
  • Dobai Péter: Lavina (Magvető, Bp., 1980.)
  • József Attila: Szabad ötletek jegyzések két ülésben (Atlantisz, Bp., 1990.)
  • Friedrich Dürrenmatt: Az ígéret (Európa, Bp., 2003.)
  • James M. Cain: A postás mindig kétszer csenget (Európa, Bp., 1982.)
  • Edward Albee: Nem félünk a farkastól (Kriterion, Bukarest, 1974.)
  • Bernard-Marie Koltes: Roberto Zucco (in: Művészet - mai francia drámák, Európa, Bp., 2010.)

Szakirodalom

  • Nánay István: Magyar televízióművészet 1957-1977 (Magyar Televízió, Bp., 1978.)
  • Latinovits Zoltán: Verset mondok - tanulmányok, nyilatkozatok, műsorok (Népművelési Propaganda Iroda, Bp., 1983.)
  • Dárday István - Szalai Györgyi (szerk.): Társulás Film- és Videóstúdió 1981-1985 (MAFILM Stúdió, Bp., 1985.)
  • Moldován Tamás - Schmitt Péter (szerk.): Tévékönyv (Idegenforgalmi Propaganda Iroda, Bp., 1985.)
  • Szalai Györgyi (szerk.): Mozgókép Innovációs Társulás 1987-88 (MAFILM Stúdió, Bp., 1988.)
  • Végh Attila: Fényérték (Magyar Ház, Bp., 2000.)
  • Koltai Tamás: Szeret, nem szeret - színházi írások (Osiris, Bp., 2000.)
  • Forgách András: Gonosz siker (Magvető, Bp., 2000.)
  • Lator László: Kakasfej vagy filozófia? - Mire való a vers? (Európa, Bp., 2000.)
  • Györffy Miklós: A tizedik évtized - A magyar játékfilm a kilencveens években és más tanulmányok (Palatinus - Magyar Nemzeti Filmarchívum, Bp., 2001.)
  • Kartag Nándor: 35 éve együtt - A jugoszláviai magyar televíziózás története (Forum - Családi Kör, Bp., 2003.)
  • Kelecsényi László: A magyar hangosfilm hét évtizede - 1931-2000 - Hyppolittól Werckmeisterig (Palatinus, Bp., 2003.)
  • Tarján Tamás: Prosperónak nincs pálcája - színikritikák (Savaria University Press, Szombathely, 2003.)
  • Zalán Vince (szerk.): Magyar filmrendezőportrék (Osiris Könyvtár - Film; Osiris Kiadó, Bp., 2004.)
  • Kemény Lajosné Varga Mária: Hertelendyfalvi székely varrottasok (Thurzó Lajos Közművelődési Központ, Zenta, 2004.)
  • Simon Géza Gábor: Szelíd dalok - Hollós Máté bio-diszkográfia (Jazz Oktatási és Kutatási Alapítvány, Bp., 2004.)
  • Kertész Iván: 216 este az Operában (Sziget, Bp., 2006.)
  • Tallian Tamás: Operaország - Kísérletek a magyar operajátszásról 1995-2004 (Jelenkor, Pécs, 2006.)
  • Babiczky László: Szabadság tér 17. - A Magyar Televízió tündöklése és... (Ráday Könyvesház, Bp., 2007.)
  • Kelecsényi László: Vászonszerelem - A magyar hangosfilm krónikája 1931-től napjainkig (Noran, Bp., 2007.)
  • Agárdi Péter: József Attila, a közös ihlet (Napvilág, Bp., 2010.)
  • Kelecsényi Lászó: Álmodozók és megszállottak - Bevezetés a magyar filmtörténetbe (L'Harmattan, Bp., 2010.)
  • Paul Schrader: A transzcendentális stílus a filmben: Ozu / Bresson / Dreyer (Szerzőifilmes Könyvtár 2. kötet; Francia Új Hullám, Bp., 2011.)
  • Kővári Orsolya: Árnyékvilág - Tarr Béla retrospektív (Sprint Filmkönyvek 1. kötet; Sprint, Bp., 2012.)
  • B. Révész László - Hanák Gábor - Római Róbert: Pogány - Egy magyar falu évtizedei, 1970-2012 (Éghajlat, Bp., 2012.)
  • Krasznahorkai László: Megy a világ (Magvető, Bp., 2013.)
  • Tarics Péter: (I)gazság és lehetőség között - Hogyan élt és halt meg Latinovits Zoltán? (Hungarovox, Bp., 2013.)
  • Inkey Alce: No, de Alízka! - Kép-mesék a magyar film történetéből (Noran, Bp., 2013.)
  • Kelecsényi László: Klasszikus, kultikus, korfestő - Magyar hangosfilm kalauz 1931-től napjainkig (Kronosz, Pécs, 2014.)
  • Diószeghy Marietta (szerk.): Mesterek és tanítványok - Komár István interjúkötete (Holnap., Bp., 2015.)
  • Jordán Tamás: Hátrametszés - Az életem tétre, helyre, befutóra (Alexandra, Pécs, 2016.)
  • Gelencsér Gábor: Váratlan perspektívák - Jeles András filmjei (Kijárat, Bp., 2016.)
  • Baranyai Katalin (szerk.): Irodalom tankönyv 11. - kísérleti tankönyv (Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet, Bp., 2016.)
  • Gelencsér Gábor: Magyar film 1.0 (Holnap., Bp., 2017.)
  • Pentelényi László (szerk.): Arcok iskolája - Találkozás(ok) Fehér György operatőr-rendezővel (Szerzőifilmes Gondolkodók 1. kötet; Francia Új Hullám, Bp., megjelenik: 2022.)

Díjai

Források

A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Fehér_György_(filmrendező)&oldid=23907898”