Egyiptomi muszlim uralkodók listája

Az addig Bizánci Birodalomhoz tartozó Egyiptom az Amr ibn al-Ász vezette arab hódítás során került muszlim fennhatóság alá. Az első időkben a „helyesen vezetett”, majd omajjád kalifák helytartói irányították Fusztát központtal a tartományt. Az omajjádokat 750-ben megbuktatták az abbászidák, akik egy idő urán már nem tudták elég sikeresen egyben tartani az Arab Birodalmat, így arról többek között Egyiptom is leszakadt a 9. század közepén (túlúnidák), majd véglegesen a 10. században (ihsídidák, majd az őket 969-ben megbuktató fátimidák).

A kalifa címmel uralkod iszmáilita síita fátimidák alapították Egyiptom új központját, az azóta fővárosként szolgáló Kairót (al-Káhira). 1171-ben a szunnita Szaláh ad-Dín, azaz Szaladin letette az utolsó, megrendült hatalmú fátimida kalifát, és szultánként elfoglalta a trónt. Az általa alapított ajjúbida dinasztia az 1250-es években megbukott, és egy nem dinasztikus alapon szerveződő szultánság jött létre a mamlúkok vezetésével, akik a szír térséget is tartósan ellenőrzésük alatt tartották.

A Mamlúk Birodalom központjául szolgáló Egyiptom az 1517-es oszmán hódításig független, majd a birodalmon belül autonóm – a 19. századra kvázi-független, részben britek ellenőrizte – státuszt élvezett, Muhammad Alitól származó pasái 1805–1914 között khedive címmel uralkodtak. Az első világháborúban Egyiptom ténylegesen is függetlenedett, és 1914–1922 között ismét szultáni, majd pedig 1922-től a monarchia 1953. június 18-án történő megbuktatásáig királyi című uralkodók irányították.

Története során mindvégig a Masrik (a hagyományos muszlim Kelet) legjelentősebb hatalmi és gazdasági erejű területei közé tartozott.

Független emírdinasztiák

Túlúnidák (868 – 905)

Név	Uralkodása	Megjegyzések
1. Ahmad ibn Túlún	868–884	Török tiszt, ő szakította el Egyiptomot a központtól. Nagyhatalmat hozott létre a tartományból, melyhez Palesztinát és Szíriát is meghódította.
2. Humáravajh	884–896	Ibn Túlún fia. Leginkább építkezéseiről ismert.
3. Dzsajs ibn Humáravajh	896	Humáravajh fia, 14 évesen uralkodott. A vallástudósok nyilvánították uralkodásra alkalmatlannak.
4. Hárún	896–905	Humáravajh fia. Uralma alatt szétesett a Túlúnidák hatalma. A fellázadt hadsereg ölte meg.
5. Sajbán	904–905	Humáravajh fivére, alig három hétig uralkodott. A betörő Abbászidák előtt letette a fegyvert.

Ihsídidák (935 – 969)

Név	Uralkodása	Megjegyzések
1. Muhammad ibn Tugdzs al-Ihsíd	935–946	Ferganai török tiszt, 935-től egyiptomi helytartó. Ar-Rádí kalifa ruházta fel a perzsa al-Ihsíd (herceg) címmel 939-ben. Ő is megszerezte Szíria és Palesztina feletti ellenőrzést.
2. Unúdzsúr	946–961	Ibn Tugdzs fia, valójában Káfúr, a nevelője bábja.
3. Ali	961–966	Ibn Tugdzs fia, szintén Káfúr bábja.
4. Káfúr	966–968	Núbiai fekete rabszolga, eunuch. Al-Ihsíd szabadította fel és tette fiai nevelőjévé. Kiváló politikus és művészetpártoló volt.
5. Ahmad	968–969	Ali kiskorú fia. Az ifríkijai fátimidák döntötték meg hatalmát.

Fátimida Kalifátus (969 – 1171)

Név	Uralkodása	Megjegyzések
1. Abu Tamím Maadd al-Muizz li-Dín Alláh (*932)	ur.: 969, †975. december 25.	953-ban lépett trónra Ifríkijában. Seregei 969-ben foglalták el Egyiptomot, de ő maga csak 973-ban települt át ide.
2. Abu Manszúr Nizár al-Azíz billáh (*955)	ur.: 975, †996. október 13.
3. Abu Ali al-Manszúr al-Hákim bi-Amr Alláh (*985)	ur.: 996, †1021. február 13.
4. Abu l-Haszan Ali az-Záhir li-Izāz Dín Alláh (*1005. június 20.)	ur.: 1021, †1036. június 13.
5. Abu Tamím Maadd al-Musztanszir billáh (*1029. július 5.)	ur.: 1036, †1094. január 10.
6. al-Musztaali billáh (*1074. szeptember 16.)	ur.: 1094, †1101. december 12.
7. al-Ámir bi-Ahkám Alláh (*1096. december 31.)	ur.: 1101, †1130. október 8.
8. Abd al-Madzsíd al-Háfiz (*1076)	ur.: 1130, †1149. október 8./9.
9. Záfir (*1133. februárja)	ur.: 1149, †1154. márciusa
10. Fáiz (*1149)	ur.: 1154, †1160. július 23.
11. Ádid (*1151. május 16.)	ur.: 1160, †1171. szeptember 13.

Ajjúbida Szultanátus (1171 – 1254)

Név	Uralkodása	Megjegyzések
Szaladin (*1137)	ur.: 1171, †1193. március 3.	Kurd vezír, akit nagybátyja halála után az utolsó Fátimida kalifa nevezett ki, majd bejelentette a Fátimidák trónfosztását és magát nyilvánította Egyiptom egyeduralkodójává.
al-Aziz (*1171)	ur.: 1193, †1198. november 29.
al-Manszúr (*1188)	ur.: 1198–1200, †1216 után
I. al-Ádil (*1145. augusztusa)	ur.: 1200, †1218. augusztus 31.
al-Kámil (*1177)	ur.: 1218, †1238. március 6.
II. al-Ádil (*1221)	ur.: 1238–1240, †1248. február 9.
asz-Szálih Ajjúb (*1206)	ur.: 1240, †1249. november 22.
Al-Muazzam Túránsáh	ur.: 1249, †1250. május 2.
Sadzsar ad-Durr	ur.: 1250-ben, †1257. április 28.	Rabszolgából lett asz-Szálih Ajjúb felesége, majd – példátlan módon – szultánnő. Később Al-Muizz Ajbakhoz ment feleségül.
Al-Asraf Múszá	ur.: 1250–1254, †?

Mamlúk Szultánság (1250 – 1517)

Türk (bahri) mamlúkok (1250 – 1382; 1389 – 1390)

Név	Uralkodása	Megjegyzések
al-Muizz Ajbak	1250; 1254–1257	Ajjúb mamlúkjából lett atabég, majd szultán.
I. Al-Manszúr Ali	1257–1259	Ajbak kiskorú fia, helyette Kutuz gyakorolta a hatalmat.
al-Muzaffar Kutuz	1259–1260	Ajbak mamlúkjából lett al-Manszúr Ali mellett atabég, majd lemondatása után szultán.
az-Záhir Bajbarsz	1260–1277	Ajjúb mamlúkja volt, Kutuz meggyilkolásával jutott trónra.
asz-Szaíd Muhammad	1277–1279	Bajbarsz fia, Ajjúb bahri mamlúkjai megbuktatták.
al-Ádil Szalámis	1279	Bajbarsz fia, asz-Szaíd Muhammad féltestvére volt. Kaláún bábszultánja volt, aki végül lemondatta.
al-Manszúr Kaláún	1279–1290	Ajjúb bahrí mamlúkja volt, kulcsszerepe volt asz-Szaíd Muhammad megbuktatásában. Folytatta a Szentföld visszahódítását.
al-Asraf Halíl	1290–1293	Kaláún fia, ő fejezte be a Szentföld visszahódítását.
I. An-Nászir Muhammad	1293–1294	Kaláún fia, először a trónon.
al-Ádil Kitbuga	1294–1296
al-Manszúr Ládzsín	1296–1299
I. An-Nászir Muhammad	1299–1309	másodszor a trónon
al-Muzaffar Bajbarsz	1309
I. An-Nászir Muhammad	1310–1341	harmadszor a trónon
al-Manszúr Abu Bakr	1341	An-Nászir fia.
al-Asraf Kúdzsuk	1341–1342	An-Nászir fia, az előbbi féltestvére.
an-Nászir Ahmad	1342	An-Nászir fia, az előbbi féltestvére.
asz-Szálih Iszmáíl	1342–1345	An-Nászir fia, az előbbi féltestvére.
al-Kámil Saabán	1345–1346	An-Nászir fia, az előbbi édestestvére.
al-Muzaffar Háddzsi	1346–1347	An-Nászir fia, az előbbi féltestvére.
an-Nászir Haszan	1347–1351	első uralkodása
asz-Szálih Szálih	1351–1354
an-Nászir Haszan	1354–1361	másodszor a trónon
al-Manszúr Muhammad	1361–1363
al-Asraf Saabán	1363–1377
II. Al-Manszúr Ali	1377–1382
asz-Szálih Háddzsi	1382	először a trónon
az-Záhir Barkúk	1382–1389	bitorló, az első cserkesz (burdzsi) mamlúk származású szultán
al-Manszúr Háddzsi	1389–1390	asz-Szálih Háddzsí restaurációja alkalmával új titulust vett fel.

Cserkesz (burdzsi) mamlúkok (1382 – 1389; 1390 – 1517)

Név	Uralkodása	Megjegyzések
az-Záhir Barkúk	1390–1399	másodszor a trónon; ismét megbuktatta a restaurált hatalmú Háddzsit
an-Nászir Faradzs	1399–1405	Barkúk fia, összeesküvéstől tartva elmenekült a palotából, mire lemondatták
al-Manszúr Abd al-Azíz	1405	Barkúk fia, Faradzs öccse. Bátyja távollétében kiáltották ki szultánnak, ám az visszatérve lemondatta
an-Nászir Faradzs	1405–1412	másodszor a trónon; a lázadó szíriai helytartók elleni harcban fogságba esett és kivégezték
al-Musztaín	1412	kalifa, Faradzs meggyilkolása után a lázadók tették szultánná; Még abban az évben lemondatták
al-Muajjad Sajh	1412–1421	Barkúk mamlúkja, szíriai helytartó és lázadó
al-Muzaffar Ahmad	1421	Sajh fia, kétéves csecsemőként került trónra
az-Záhir Tatar	1421	Barkúk mamlúkja, a csecsemő Ahmadot letéve került trónra, ám rövidesen elhunyt
asz-Szálih Muhammad	1421–1422	Tatar fia, tízesztendősen került trónra
al-Asraf Barszbáj	1422–1438	Barkúk mamlúkja, atabég Muhammad mellett, akit megbuktatva lett szultán
al-Azíz Juszuf	1438	Barszbáj fia, tizennégy évesen került trónra
az-Záhir Csakmak	1438–1453	Barkúk mamlúkja, Júszufot letéve került trónra
al-Manszúr Uszmán	1453	Dzsakmak fia, két hónap után megbuktatták
al-Asraf Inál	1453–1461	Barkúk mamlúkja, Uszmánt letéve került trónra
al-Muajjad Ahmad	1461	Ínál fia, hónapokon belül letették
az-Záhir Huskadam	1461–1467	al-Muajjad Sajh mamlúkja, Ahmad atabégje és megbuktatója
az-Záhir Jalbáj	1467	al-Muajjad Sajh mamlúkja, az előkelőségek jelölték ki Huskadam örökösének
az-Záhir Timurbuga	1467–1468	Dzsakmak mamlúkja, a hatalmi harc során tették trónra, majd két hónap múltán lemondatták
al-Asraf Káitbej	1468–1496	Dzsakmak mamlúkja, a hatalmi harc során tették trónra
II. An-Nászir Muhammad	1496–1498	Kájitbáj fia, tizennégy évesen került trónra; de önállósodási tervei miatt meggyilkolták
az-Záhiir Kánszauh	1498–1500	Kájitbáj mamlúkja, a befolyásos Túmán Báj tette trónra és buktatta meg
al-Asraf Dzsanbulát	1500–1501	Kájitbáj mamlúkja, atabég; Túmán Báj tette trónra és buktatta meg
al-Ádil Túmán Báj	1501	Kájitbáj mamlúkja, davádár, két elődjének trónra segítője és megbuktatója
al-Asraf Kánszauh	1501–1516	Kájitbáj mamlúkja, az előkelőségek tették trónra
al-Asraf Túmán Báj	1516–1517	Kánszauh unokaöccse, davádár. Elődje halála után választották szultánná, az oszmán hódítás során elvesztette hatalmát és életét.

Oszmán időszak

A oszmán törökök 1517-ben szállták meg Egyiptomot és Szíriát. Innentől kezdve a Nílus völgye a török szultán befolyása alá tartozott.

Mohamed Ali utáni időszak alkirályai, szultánjai (1805 – 1922)

Portré	Név	Uralkodása	Megjegyzés
	Mohamed Ali * 1769. március 4. † 1849. augusztus 2.	1805 – 1848
	Ibrahim * 1889 † 1848. november 10.	1848
	I. Abbász * 1813. július 1. † 1854. július 13.	1849 – 1854
	Szaid * 1822. március 17. † 1863. január 13.	1854 – 1863
	Iszmáil * 1830. december 31. † 1895. március 2.	1863 – 1879
	Tavfik * 1852. november 15. † 1892. január 7.	1879 – 1892
	II. Abbász * 1874. július 14. † 1944. december 19.	1892 – 1914
	Husszein Kámil * 1853. november 21. † 1917. október 9.	1914 – 1917	Szultán már.
	I. Fuád * 1868. március 26. † 1936. április 28.	1917 – 1922

Egyiptom királyai (1922 – 1953)

Portré	Név	Uralkodása	Megjegyzés
	I. Fuád (2x)	1922 – 1936
	Faruk * 1920. február 11. † 1965. március 18.	1936 – 1952
-	II. Fuád * 1952. január 16.	1952 – 1953
1953 után kikiáltották az Egyiptomi Arab Köztársaságot.

Tabló

Lásd még

• Egyiptomi muszlim uralkodók családfája
• Fáraók listája
• Egyiptom elnökeinek listája