Ugrás a tartalomhoz

Csintalan Sándor

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
A lap korábbi változatát látod, amilyen Heringcápa (vitalap | szerkesztései) 2021. május 3., 11:45-kor történt szerkesztése után volt. Ez a változat jelentősen eltérhet az aktuális változattól.
A lap ellenőrzött változata (ellenőrizve: 2021. május 3.) ezen a változaton alapul.
Csintalan Sándor
Született1954. október 5. (70 éves)
Cegléd
Állampolgárságamagyar
Nemzetiségemagyar
Foglalkozásapolitikus,
országgyűlési képviselő,
televíziós műsorvezető,
újságíró
Tisztségemagyarországi parlamenti képviselő (1994. június 28. – 2002. május 14.)
IskoláiHo Si Minh Tanárképző Főiskola (–1981)
A Wikimédia Commons tartalmaz Csintalan Sándor témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Csintalan Sándor (Cegléd, 1954. október 5. –) politikus, televíziós, rádiós műsorvezető. 2015 elejétől annak megszűnéséig (2018. április) a Lánchíd Rádió Esti hídfő című műsorának vezetője. 2018. július végéig a Hír TV Tantusz című politikai, közéleti betelefonálós műsorának vezetője volt.

Családja

Édesapja, Csintalan Sándor (1921) buszvezető volt a BKV-nál, édesanyja, Reznák Ilona (1931) szintén a közösségi közlekedésben kezdett el dolgozni villamosvezetőként, ezután háztartásbeli volt, majd 1970-től a Csemege Kereskedelmi Vállalatnál dolgozott pénztárosként és eladóként.

Csintalan Sándornak egy testvérhúga van, az 1961-ben született Katalin. 1996-ban keltezett életrajza szerint Csintalan Sándor elvált, két gyermeke van, az 1982-ben született Nóra és a négy évvel fiatalabb Márton,[1] de van egy Vincze Emília nevű lánya is, aki a Fidelitas nevű ifjúsági szervezetben politizált, majd a Pesti TV-nél kezdett dolgozni.

Élete

Tanulmányai

Gyermekkorát édesanyjával a ceglédi nagyszülőknél töltötte, mivel ekkortájt a családnak csak egy egészségtelen, vizes pincelakása volt Pesten. Az általánost már Budapesten végezte és a Berzsenyi Dániel Gimnáziumban érettségizett. Ezután két évig jórészt alkalmi munkás volt, segédmunkás gyárban, metróépítkezésen, az Országos Pedagógiai Könyvtár és Múzeumban. 1975-től két évig a Kossuth Lajos Főiskolára járt, de letett arról, hogy felderítő legyen és Egerben a Ho Si Minh Tanárképző Főiskola kihelyezett tagozatára iratkozott be, ahol egy év után levelezőként folytatta. 1981-ben magyar-történelem szakos általános iskolai tanárként végzett. A tanári oklevél megszerzése után hivatását egy csepeli általános iskolában csak néhány hónapig gyakorolta.[2]

Politikai pályája

Már az egri főiskolán KISZ-titkár volt, az állampárti MSZMP-be 1977-ben lépett be. Mint az Országgyűlés honlapján közzétett, 1996-os keltezésű életrajzában közölte: „Politizálása családi indíttatású volt”.

1982 februárjában a KISZ Központi Bizottsága Értelmiségi Fiatalok Tanácsa pedagógus-munkabizottságának, 1986-tól az MSZMP XIII. kerületi pedagógus-pártbizottságának lett a titkára. KISZ-alkalmazottként egyik szervezője volt az ifjúsági parlamentek közoktatási ágazatának. 1987 és 1990 márciusa között a SZOT apparátusában volt munkatárs, illetve az MSZOSZ-nél megbízott osztályvezető. Az MSZOSZ-hez Kósáné Kovács Magda felkérésére került. 1989-ben belépett a Magyarországi Szociáldemokrata Pártba (MSZDP). Rövid munka nélküli periódus után az MSZP társadalompolitikai osztályvezetője, pártalkalmazott lett: érdekképviseletekkel, munkaügyi kérdésekkel foglalkozott. Az MSZDP-t otthagyta és 1990 májusában belépett az MSZP-be.

Az MSZP országos elnöksége tagja lett, 1994 októberében a párt ügyvezető alelnöke, 1996. március 30-ától elnökségi tag, a társadalmi kapcsolatokért felelős ügyvivő lett. Az 1994-es választásokon a 13. számú Budapesti választókerületből (IX. kerület - XX. kerület), a második fordulóban 50,55%-ot szerezve jutott az Országgyűlésbe, legyőzve az SZDSZ-es Szolnoki Andreát és az MDF-es Kis Gyulát. 1995. január 31-éig az Országgyűlés foglalkoztatási és munkaügyi állandó bizottságának tagja volt, 1997 szeptemberétől a gazdasági bizottság tagja. 1998-ban választókerületében újraválasztották, a helyhatósági választásokon III. kerületi polgármesterjelöltként azonban alulmaradt Tarlós Istvánnal szemben.

1999-től egyre inkább háttérbe vonult: „…úgy döntöttem, hogy itt nekem bajaim vannak az én pártom elitjével, pedig hol volt ez még a mostani elittől…” - mondta el egy 2005-ben készült interjúban. Ugyanitt Gyurcsány Ferenc miniszterelnökre és körére utalva ezt mondta: „van egy egészséges baloldal, van egy többé-kevésbé egészséges szocialista párt és azt lepték el a szörnyecskék.”[3]

A politikától a parlamenti ciklus végén visszavonult és kocsmát nyitott a Lehel téri piacon.[4]

2007-ben belépett a Fideszbe, majd 2017-ben elhagyta azt.

Az MSZP után

Televíziós pályája

Csintalan már 2010 előtt, az akkoriban Fidesz-közeli Hír TV-ben vezette legelső betelefonálós műsorát, a hétköznap esténként jelentkező Vonalban-t. Később, az időközben a Fidesz-KDNP kormánnyal szemben kritikussá vált Hír TV-n újra kapott felületet betelefonálós műsorai számára: 2017 őszétől a 180 fok, majd 2018-ban Tantusz címmel vezethette interaktív betárcsázós műsorát. 2018. augusztus 1-jén - a Hír TV tulajdonosváltásával összefüggésben - a csatorna képernyőjén az alábbi közlemény jelent meg: "Friss. Műsorváltozás: Kálmán Olga és Csintalan Sándor műsorait mától nem láthatják a Hír Televízió képernyőjén." [5]

A szárnyra kelt feltételezésekkel ellentétben nem volt tulajdonosa a Hír TV-nek.[6]

A Magyar Hang Kötöttfogás című online műsorának állandó vendége.

Megveretése

2007. december 11-én négy támadó vasrudakkal óbudai háza garázsában összeverte és pénzt vett el tőle, fej- és kézsérülésekkel kórházba került. A támadást az általa műsoraiban gyakran bírált szélsőjobboldali csoportoknak tulajdonította, a támadást később a magát Magyarok Nyilai Nemzeti Felszabadító Hadseregnek nevező szervezet vállalta magára.[7][8][9] A rendőrség ötmillió forintos nyomravezetői díjat tűzött ki.[10]

A megveretés előzménye Simón Peresz izraeli államfő beszédéhez köthető, amelyben azt mondta, hogy Izrael fölvásárolja többek között Magyarországot.[11][12] Csintalan a műsorában nem ismerte el a beszéd hitelességét, nácinak nevezte a szöveget fordító Hering József újságírót (aki később pert indított ellene). A műsorában bejelentette, hogy a Hősök terén megeszi a cipőjét és kasztráltatja magát, ha Peresz tényleg ezt mondta.[13] A kuruc.info később többször is számonkérte rajta a cipőevést,[14] feltételezésük nyomán a TV-ben elhangzottak lehettek megveretés okai.[15] Csintalan a megveretése után is azt nyilatkozta, hogy kételkedik a kijelentésben, és megpróbálja személyesen tisztázni az ügyet Peresszel. Véleménye szerint elképzelhető, hogy a megverése mögött „hatalmi oligarchiák” is állhatnak, amivel a magyar baloldalra célzott.[16][17]

A feltételezett támadókat 2009 októberében tartóztatta le a magyar rendőrség. Az elfogott négy gyanúsított a Magyarok Nyilai Nemzeti Felszabadító Hadsereghez tartozik, közülük kettő nő.[18]

Üzleti, civil megbízásai

1992-től 1995 elejéig a Kossuth Kereskedőház Kft. felügyelő bizottsági tagja volt,[19] 1991-ben alapító kuratóriumi tag lett a Munkás-képviseleti Alapítványban, 1994-ben a Vízimentők és az Életmentők Egyesülete elnökévé választották.

Földi László leváltása után 2002-ben Csintalan lett az ügyvezető igazgatója és egyes tudósítások szerint résztulajdonosa a Defend Security Kft. őrző-védő cégnek.[20]

Állítólagos szerepe az olajbűnözésben

Az 1990-es évek magyarországi olajbotrányaiban érintett, kizárólag MSZP-s politikusok által vezetett és felügyelt Kossuth Kereskedőház Kft. (amelynek 1992 áprilisáig Apró Piroska, Gyurcsány Ferenc későbbi anyósa is résztulajdonosa volt) állt az MSZP-s vagy MSZP-hez köthető személyek olajüzleteinek többsége mögött. A cég tevékenységeinek akadozásakor állítólag mindig Csintalan járt el, hogy „rendben menjenek a dolgok”. Csintalan ezzel szemben azt állítja, hogy nevét az ezt bizonyító papírokra ráhamisították és azok alapján megrágalmazták.[21]

Jegyzetek

  1. ↑ Életrajza az Országgyűlés honlapján, 1996-ban
  2. ↑ Életrajz Csintalan Sándor (MSZP), parlament.hu
  3. ↑ Nomen est omen - interjú 2005. február 8-án. [2007. december 18-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2007. december 19.)
  4. ↑ Csintalan Sándor (1954, Cegléd) - Origo voks archívum
  5. ↑ (2018. szeptember 3.) „Hír TV” (magyar nyelven). Wikipédia.  
  6. ↑ HírTV,"" Célpont, 2007. december 21.
  7. ↑ Brutális támadás Csintalan Sándor ellen. [2007. december 21-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2007. december 18.)
  8. ↑ Jelentkeztek Csintalan Sándor támadói, Magyar Nemzet online, 2007. december 16.
  9. ↑ Orosz József beszélgetése Csintalan Sándorral a Klubrádióban, 2007. december 13.
  10. ↑ Ötmilliós vérdíj Csintalan támadóira
  11. ↑ Magyarország felvásárlásáról beszélt Simon Peresz. [2008. január 2-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2007. december 23.)
  12. ↑ Az izraeli elnök kimondta, amit már tudunk: felvásárolják Magyarországot, kuruc.info
  13. ↑ Hering József nácizásért feljelentette Csintalan Sándort[halott link]
  14. ↑ Csintalan nem eszi meg, kuruc.info
  15. ↑ Frissítve: Mégis hazafiak verték meg Csintalan ügynököt + fotók az izraeli slusszkulcsáról, kuruc.info
  16. ↑ Célpont,"" 2007. december 21. - HírTV
  17. ↑ Nahát: „Sanyi” már azt sem zárja ki, hogy „hatalmi oligarchiák” verették meg, kuruc.info
  18. ↑ Elkapták Csintalan támadóit Archiválva 2009. október 19-i dátummal a Wayback Machine-ben – Blikk, 2009. október 16.
  19. ↑ A Vörös Malom lovagjai - IV. rész BIRODALOM A MALOM ÁRNYÉKÁBAN
  20. ↑ Csintalan vezeti Földi helyett a Defendet. [2006. április 13-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2007. december 19.)
  21. ↑ Lötyögtetés után segítségkérés a kormányfőtől, index.hu, 2007. december 1.

További információk

A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Csintalan_Sándor&oldid=23837244”