Csintalan Sándor

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Csintalan Sándor
Született 1954. október 5. (65 éves)
Cegléd
Állampolgársága magyar
Nemzetisége magyar
Foglalkozása politikus,
országgyűlési képviselő,
televíziós műsorvezető,
újságíró
Tisztség magyar országgyűlési képviselő
Iskolái Budapesti Tanárképző Főiskola (–1981)

Csintalan Sándor (Cegléd, 1954. október 5. –) politikus, televíziós, rádiós műsorvezető. 2015 elejétől annak megszűnéséig (2018. április) a Lánchíd Rádió Esti hídfő című műsorának vezetője. 2018. július végéig a Hír TV Tantusz című politikai, közéleti betelefonálós műsorának vezetője volt.

Családja[szerkesztés]

Édesapja, Csintalan Sándor (1921) buszvezető volt a BKV-nál, édesanyja, Reznák Ilona (1931) szintén a közösségi közlekedésben kezdett el dolgozni villamosvezetőként, ezután háztartásbeli volt, majd 1970-től a Csemege Kereskedelmi Vállalatnál dolgozott pénztárosként és eladóként.

Csintalan Sándornak egy testvérhúga van, az 1961-ben született Katalin. 1996-ban keltezett életrajza szerint Csintalan Sándor elvált, két gyermeke van, az 1982-ben született Nóra és a négy évvel fiatalabb Márton,[1] de más források szerint van egy Vincze Emília nevű lánya is, aki a Fidelitas nevű ifjúsági szervezetben politizál.

Élete[szerkesztés]

Tanulmányai[szerkesztés]

Gyermekkorát édesanyjával a ceglédi nagyszülőknél töltötte, mivel ekkortájt a családnak csak egy egészségtelen, vizes pincelakása volt Pesten. Az általánost már Budapesten végezte és a Berzsenyi Dániel Gimnáziumban érettségizett. Ezután két évig jórészt alkalmi munkás volt, segédmunkás gyárban, metróépítkezésen, az Országos Pedagógiai Könyvtár és Múzeumban. 1975-től két évig a Kossuth Lajos Főiskolára járt, de letett arról, hogy felderítő legyen és Egerben a Ho Si Minh Tanárképző Főiskola kihelyezett tagozatára iratkozott be, ahol egy év után levelezőként folytatta. 1981-ben magyar-történelem szakos általános iskolai tanárként végzett. A tanári oklevél megszerzése után hivatását egy csepeli általános iskolában csak néhány hónapig gyakorolta.[2]

Politikai pályája[szerkesztés]

Már az egri főiskolán KISZ-titkár volt, az állampárti MSZMP-be 1977-ben lépett be. Mint az Országgyűlés honlapján közzétett, 1996-os keltezésű életrajzában közölte: „Politizálása családi indíttatású volt”.

1982 februárjában a KISZ Központi Bizottsága Értelmiségi Fiatalok Tanácsa pedagógus-munkabizottságának, 1986-tól az MSZMP XIII. kerületi pedagógus-pártbizottságának lett a titkára. KISZ-alkalmazottként egyik szervezője volt az ifjúsági parlamentek közoktatási ágazatának. 1987 és 1990 márciusa között a SZOT apparátusában volt munkatárs, illetve az MSZOSZ-nél megbízott osztályvezető. Az MSZOSZ-hez Kósáné Kovács Magda felkérésére került. 1989-ben belépett a Magyarországi Szociáldemokrata Pártba (MSZDP). Rövid munka nélküli periódus után az MSZP társadalompolitikai osztályvezetője, pártalkalmazott lett: érdekképviseletekkel, munkaügyi kérdésekkel foglalkozott. Az MSZDP-t otthagyta és 1990 májusában belépett az MSZP-be.

Az MSZP országos elnöksége tagja lett, 1994 októberében a párt ügyvezető alelnöke, 1996. március 30-ától elnökségi tag, a társadalmi kapcsolatokért felelős ügyvivő lett. Az 1994-es választásokon a 13. számú Budapesti választókerületből (IX. kerület - XX. kerület), a második fordulóban 50,55%-ot szerezve jutott az Országgyűlésbe, legyőzve az SZDSZ-es Szolnoki Andreát és az MDF-es Kis Gyulát. 1995. január 31-éig az Országgyűlés foglalkoztatási és munkaügyi állandó bizottságának tagja volt, 1997 szeptemberétől a gazdasági bizottság tagja. 1998-ban választókerületében újraválasztották, a helyhatósági választásokon III. kerületi polgármesterjelöltként azonban alulmaradt Tarlós Istvánnal szemben.

1999-től egyre inkább háttérbe vonult: „…úgy döntöttem, hogy itt nekem bajaim vannak az én pártom elitjével, pedig hol volt ez még a mostani elittől…” - mondta el egy 2005-ben készült interjúban. Ugyanitt Gyurcsány Ferenc miniszterelnökre és körére utalva ezt mondta: „van egy egészséges baloldal, van egy többé-kevésbé egészséges szocialista párt és azt lepték el a szörnyecskék.”[3]

A politikától a parlamenti ciklus végén visszavonult és kocsmát nyitott a Lehel téri piacon.[4]

2007-ben belépett a Fideszbe, majd 2017-ben elhagyta azt.

Az MSZP után[szerkesztés]

Televíziós pályája[szerkesztés]

Csintalan már 2010 előtt, az akkoriban Fidesz-közeli Hír TV-ben vezette legelső betelefonálós műsorát, a hétköznap esténként jelentkező Vonalban-t. Később, az időközben a Fidesz-KDNP kormánnyal szemben kritikussá vált Hír TV-n újra kapott felületet betelefonálós műsorai számára: 2017 őszétől a 180 fok, majd 2018-ban Tantusz címmel vezethette interaktív betárcsázós műsorát. 2018. augusztus 1-jén - a Hír TV tulajdonosváltásával összefüggésben - a csatorna képernyőjén az alábbi közlemény jelent meg: "Friss. Műsorváltozás: Kálmán Olga és Csintalan Sándor műsorait mától nem láthatják a Hír Televízió képernyőjén." [5]

A szárnyra kelt feltételezésekkel ellentétben nem volt tulajdonosa a Hír TV-nek.[6]

Megveretése[szerkesztés]

2007. december 11-én négy támadó vasrudakkal óbudai háza garázsában összeverte és pénzt vett el tőle, fej- és kézsérülésekkel kórházba került. A támadást az általa műsoraiban gyakran bírált szélsőjobboldali csoportoknak tulajdonította, a támadást később a magát Magyarok Nyilai Nemzeti Felszabadító Hadseregnek nevező szervezet vállalta magára.[7][8][9] A rendőrség ötmillió forintos nyomravezetői díjat tűzött ki.[10]

A megveretés előzménye Simón Peresz izraeli államfő beszédéhez köthető, amelyben azt mondta, hogy Izrael fölvásárolja többek között Magyarországot.[11][12] Csintalan a műsorában nem ismerte el a beszéd hitelességét, nácinak nevezte a szöveget fordító Hering József újságírót (aki később pert indított ellene). A műsorában bejelentette, hogy a Hősök terén megeszi a cipőjét és kasztráltatja magát, ha Peresz tényleg ezt mondta.[13] A kuruc.info később többször is számonkérte rajta a cipőevést,[14] feltételezésük nyomán a TV-ben elhangzottak lehettek megveretés okai.[15] Csintalan a megveretése után is azt nyilatkozta, hogy kételkedik a kijelentésben, és megpróbálja személyesen tisztázni az ügyet Peresszel. Véleménye szerint elképzelhető, hogy a megverése mögött „hatalmi oligarchiák” is állhatnak, amivel a magyar baloldalra célzott.[16][17]

A feltételezett támadókat 2009 októberében tartóztatta le a magyar rendőrség. Az elfogott négy gyanúsított a Magyarok Nyilai Nemzeti Felszabadító Hadsereghez tartozik, közülük kettő nő.[18]

Üzleti, civil megbízásai[szerkesztés]

1992-től 1995 elejéig a Kossuth Kereskedőház Kft. felügyelő bizottsági tagja volt,[19] 1991-ben alapító kuratóriumi tag lett a Munkás-képviseleti Alapítványban, 1994-ben a Vízimentők és az Életmentők Egyesülete elnökévé választották.

Földi László leváltása után 2002-ben Csintalan lett az ügyvezető igazgatója és egyes tudósítások szerint résztulajdonosa a Defend Security Kft. őrző-védő cégnek.[20]

Állítólagos szerepe az olajbűnözésben[szerkesztés]

Az 1990-es évek magyarországi olajbotrányaiban érintett, kizárólag MSZP-s politikusok által vezetett és felügyelt Kossuth Kereskedőház Kft. (amelynek 1992 áprilisáig Apró Piroska, Gyurcsány Ferenc későbbi anyósa is résztulajdonosa volt) állt az MSZP-s vagy MSZP-hez köthető személyek olajüzleteinek többsége mögött. A cég tevékenységeinek akadozásakor állítólag mindig Csintalan járt el, hogy „rendben menjenek a dolgok”. Csintalan ezzel szemben azt állítja, hogy nevét az ezt bizonyító papírokra ráhamisították és azok alapján megrágalmazták.[21]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Életrajza az Országgyűlés honlapján, 1996-ban
  2. Életrajz Csintalan Sándor (MSZP), parlament.hu
  3. Nomen est omen - interjú 2005. február 8-án. [2007. december 18-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2007. december 19.)
  4. Csintalan Sándor (1954, Cegléd) - Origo voks archívum
  5. (2018. szeptember 3.) „Hír TV” (hu nyelven). Wikipédia.  
  6. HírTV,"" Célpont, 2007. december 21.
  7. Brutális támadás Csintalan Sándor ellen
  8. Jelentkeztek Csintalan Sándor támadói, Magyar Nemzet online, 2007. december 16.
  9. Orosz József beszélgetése Csintalan Sándorral a Klubrádióban, 2007. december 13.
  10. Ötmilliós vérdíj Csintalan támadóira
  11. Magyarország felvásárlásáról beszélt Simon Peresz
  12. Az izraeli elnök kimondta, amit már tudunk: felvásárolják Magyarországot, kuruc.info
  13. Hering József nácizásért feljelentette Csintalan Sándort[halott link]
  14. Csintalan nem eszi meg, kuruc.info
  15. Frissítve: Mégis hazafiak verték meg Csintalan ügynököt + fotók az izraeli slusszkulcsáról, kuruc.info
  16. Célpont,"" 2007. december 21. - HírTV
  17. Nahát: „Sanyi” már azt sem zárja ki, hogy „hatalmi oligarchiák” verették meg, kuruc.info
  18. Elkapták Csintalan támadóitBlikk, 2009. október 16.
  19. A Vörös Malom lovagjai - IV. rész BIRODALOM A MALOM ÁRNYÉKÁBAN
  20. Csintalan vezeti Földi helyett a Defendet
  21. Lötyögtetés után segítségkérés a kormányfőtől, index.hu, 2007. december 1.

További információk[szerkesztés]