Boross Csilla

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Boross Csilla
SzületettSzékesfehérvár[1]
Állampolgárságamagyar
Gyermekeiegy gyermek
Foglalkozásaoperaénekes
IskoláiLiszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem (–2001, MA, vocal performance)
Kitüntetései
Zenei pályafutása
Műfajokopera
Hangszer
Hangszoprán
Sablon • Wikidata • Segítség

Boross Csilla (Székesfehérvár[3][4]) magyar operaénekes (drámai koloratúr- és spinto szoprán). Tanulmányait a budapesti Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetemen végezte, ahol énekművészi, valamint zongoratanári diplomát szerzett. 2003-ban Konstanzaként debütált a Szöktetés a szerájból című Mozart-daljátékban,[5] a későbbiekben pedig magyar történelmi operák tragikus sorsú hősnőit (Gara Mária[6], Melinda[7]) alakította. Később drámai szoprán szólamokban is bemutatkozott. Fellépett külföldön, a bel canto-, valamint a verista darabok mellett főként Verdi- és Puccini-operák női főszerepeit (Abigél, Aida, Violetta Valery, Valois Erzsébet, Amelia Grimaldi, Leonora di Vargas, Tosca, Cso-cso-szán, Manon Lescaut, Mimì, Angelica nővér, Giorgetta) formálta meg az elmúlt bő másfél évtizedben. Felléptett Wagner-operákban-, így a Tannhäuserben (Vénusz / Erzsébet), A bolygó hollandiban ('Senta). Dalrepertoárja a preklasszikusoktól a romantikusokon át a modernekig ível, mindezek mellett magyar kortárs szerzeményekben is fellép.

Élete[szerkesztés]

2001-ben a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem magánének szakán végzett.[8] Rendszeresen fellépett oratóriumkoncerteken és énekes-korrepetitorként is működött. 2003-ban Konstanza szerepében debütált a Káel Csaba rendezte Szöktetés a szerájból-produkcióban az Operaházban, később pedig a Hunyadi László Gara Máriájaként mutatkozott be Kelen Péter partnereként az Erkel Színház színpadán.

Férjével, Nagy Kálmánnal 1999-ben házasodtak össze. Egy gyermekük született, Boróka.[8]

Művészi pályafutása[szerkesztés]

2008-ban a brnói Janáček Színház operatársulatához szerződött, melynek tagja volt 2013-ig.[9] Ebben az időben az operairodalom igényes lírai- és drámai szoprán szerepeit játszotta: Vénusz, Tatjána, Violetta Valéry, Lady Macbeth, Abigél, Aida, Mimì, Tosca, Cso-cso-szán. A brnói Tannhäuser-produkció vendégjáték keretében Japán több nagyvárosában – többek között Tokióban, a Bunka Kaikan hangversenyteremben– is bemutatásra került, ahol Vénuszként – később pedig Toscaként – lépett fel.[10] Említett szerepeinek többségében hallhatta őt a prágai Nemzeti Színház (Národní divadlo Praha) közönsége is, a cseh fővárosban később új Mozart-szerepekkel gyarapította repertoárját (Elektra, Fiordiligi, Donna Anna).[11] Brnóban Díva-díjjal, Prágában pedig − a Pillangókisasszonyban nyújtott alakításáért – a legmagasabb cseh kulturális kitüntetéssel, a Thália-díjjal ismerték el művészetét.

Nemzetközi karrierjének indulásában fontos állomást jelentett a Trieszti Operaház, ahol Verdi Traviatájával debütált mint vendégművész 2010-ben.[12] Később fellépett Modena, Verona, Palermo, Torino, Pisa és Ravenna operaházaiban is. Szintén 2010-ben mutatkozott be a floridai Palm Beach Operában a Nabucco Abigéljeként.[13] E szerepében lépett színpadra aztán Washingtonban, Philadelphiában és Pittsburghben is.[14][15][16] 2011-ben Rómában az olasz nemzeti egység 150. évfordulóján Riccardo Muti vezényletével, Leo Nucci partnereként alakította a Nabucco női főszerepét, mely előadást az Olasz Állami Rádió és Televízió (RAI), valamint az ARTE televíziócsatorna élő, egyenes adásban közvetített.[17] Rómában visszatérő vendégművész lett, pályája pedig később több ízben is találkozott az olasz karmesterével; Hindemith egyfelvonásosában, a Sancta Susannában Ravennában,[18] az Aidában a finnországi Savonlinna Operafesztiválon[19] valamint A két Foscari című korai Verdi-opera római előadásain dolgoztak együtt Mutival.[20] Az évek leforgása alatt énekelt mások mellett Marco Armiliato, Paolo Arrivabeni, Jader Bignamini, Roberto Rizzi Brignoli, Marco Guidarini, Nicola Luisiotti, Donato Renzetti, John Fiore, Robert Tuohy, Jan Latham-Koenig, Philippe Auguin, Will Humburg, Edo de Waart, Tomáš Hanus, Tomáš Netopil, Ondrej Lénárd, Asher Fisch és Daniel Oren karmesteri pálcája alatt.[21]

Az elkövetkező években újabb Verdi-hősnőket alakított a világ nagy szabadtéri és kőszínpadain; többek között Melbourne-ben Az álarcosbál Améliájaként lépett fel.[22] Ezért 2014-ben elnyerte a rangos Green Room Award művészeti díjat.[23] Shanghaiban az Attila Odabellájaként,[24] Genfben A végzet hatalma Leonórájaként,[25] a Simon Boccanegra Ameliájaként[26] és a Don Carlos Valois Erzsébetjeként[27] a Magyar Állami Operaházban állt színpadra.

A kínai Kantonban a Franco Zeffirelli által rendezett Aida címszerepét énekelte a milánói Scala vendégjátéka alkalmával.[28] Lady Macbeth szerepében lépett fel újfent a Palm Beach Operában,[29] hasonlóképp az ománi Maszkat Királyi Operaházban,[30] valamint a Marseille-i Operaházban.[31] 2019-ben Mexikóvárosban a Macbeth 1847-es ősváltozatában nyújtott alakításáról dicsérően írt az angol Opera magazin.[32][33] Pályája során fellépett többek között Andrea Cigni, Giancarlo Cobelli, Federico Grazzini, Chiara Muti, Lorena Maza, Hugo de Ana, Thaddeus Strassberger, David Pountney, Ralf Långbacka, Roland Aeschlimann, Frédéric Bélier-Garcia, Arnaud Bernard, Jean-Paul Scarpitta, Bernard Uzan, Henning Brockhaus, Werner Herzog, Sergio Morabito, Jiří Heřman, Jiří Nekvasil, Tomáš Pilař, Mikó András, Yoshi Oida rendezők neve fémjelezte produkciókban, valamint a híres katalán társulat, a La Fura dels Baus előadásaiban.

A Verdi-szerepekkel párhuzamosan Puccini-hősnőként lépett fel a Római Operaház,[34] a Caracalla-termák,[35] valamint a Makaó Nemzetközi Zenei Fesztivál színpadán a Toscában. A Lyoni Operaházban Giorgettát alakította, a Triptichonban Angelica nővér volt.'[36] Utóbbi produkciót a Mezzo televíziócsatorna közvetítette. Fellépett a Manon Lescautban a Berlioz Operaházban, Montpellierben,[37] a Pillangókisasszonyban Brnóban,[38] Prágában[39] és a Kolozsvári Magyar Operában.[40]

Donizetti Stuart Máriájának magyarországi ősbemutatóján Erzsébet szerepében debütál 2022-ben.[41] Beugrással alakította az Andrea Chénier Maddalenáját a spanyolországi Peralada Operafesztiválon Carlos Álvarez és Marcello Álvarez partnereként,[42] később ugyanebben a szerepben mutatkozott be egy torinói vendégjáték keretében Makaóban.[43] Giocondát alakította Brnóban.[44] A zenei romantika korának mesterműveiben is fellépet; a budapesti Operaházban a Tannhäuser Vénuszát[45] és Erzsébetét[46] alakította egyazon előadásokon párhuzamosan, 2020 nyarán pedig A bolygó hollandi Sentájával gyarapította tovább Wagner-szerepeinek sorát a címszereplő Tomasz Konieczny partnereként.[47] A klasszikusokon túl 20. századi darabokban is fellép alkalomszerűen – akárcsak korábban a Hindemith-opera főszerepében –, A kékszakállú herceg vára Juditját énekelte a Limoges-i Operaházban.[48]

Nem pusztán az operaházak, de a koncerttermek visszatérő vendége is külföldön és Magyarországon. Gazdag dalrepertoárja a preklasszikusoktól a romantikusokon át a modernekig ível; Bach passióit és kantátáit, Berg, R. Strauss, Debussy, Ravel, Mahler, Schubert, Schumann, Wolf és Wagner dalait, dalciklusait is énekli. Mindenkor részt vállalt a magyar kortárs szerzemények, mások mellett a nemrégiben tragikusan fiatalon elhunyt zeneszerzőnő, Tallér Zsófia műveinek népszerűsítésében.[49]

Repertoárja[szerkesztés]

Díjai, kitüntetései[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. ↑ Fehérvártól Washingtonig - Boross Csilla operaénekesnő hazatérése, 2014. július 8. (Hozzáférés: 2023. augusztus 2.)
  2. ↑ a b c LinkedIn (angol nyelven), 2003. május 5.
  3. ↑ Boross Csilla adatlapja az OSZMI adatbázisában (Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet)
  4. ↑ Egyes források Budapestet jelölik meg születési helyként, de a cikkalany közlése szerint Székesfehérvár a helyes adat. A születés dátuma a cikkalany kérésére nincs feltüntetve.
  5. ↑ mindustry: OperaDigiTár (magyar nyelven). OperaDigiTár. (Hozzáférés: 2022. január 31.)
  6. ↑ mindustry: OperaDigiTár (magyar nyelven). OperaDigiTár. (Hozzáférés: 2022. január 31.)
  7. ↑ mindustry: OperaDigiTár (magyar nyelven). OperaDigiTár. (Hozzáférés: 2022. január 31.)
  8. ↑ a b Németh-Buhin, Klára.szerk.: Szakál Aurél: Németh-Buhin krónika. Kiskunhalas: Thorma János Múzeum, Halasi Múzeum Alapítvány, 211. o. (2007). ISBN 978 963 86601 9 0 
  9. ↑ www.qcm.cz, QCM s r o: Boross Csilla (cseh nyelven). Národní divadlo Brno. (Hozzáférés: 2022. január 31.)
  10. ↑ Archiv ND. archiv.narodni-divadlo.cz. (Hozzáférés: 2022. január 31.)
  11. ↑ Archiv ND. archiv.narodni-divadlo.cz. (Hozzáférés: 2022. január 31.)
  12. ↑ Teatro Verdi, il grande ritorno con la Traviata (it-IT nyelven). informatrieste, 2021. június 22. [2022. május 22-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2022. január 31.)
  13. ↑ South Florida Classical Review » » Mostly excellent cast lifts Palm Beach Opera’s static “Nabucco” (amerikai angol nyelven). (Hozzáférés: 2022. február 1.)
  14. ↑ Nabucco with Washington National Opera: A Hymn to Verdi (spanyol nyelven). bachtrack.com. (Hozzáférés: 2022. február 1.)
  15. ↑ Critic, By David Patrick Stearns, Inquirer Music: Opera Philadelphia: New name, expanded reach (angol nyelven). https://www.inquirer.com. (Hozzáférés: 2022. február 1.)
  16. ↑ Pittsburgh Opera. www.pittsburghopera.org. (Hozzáférés: 2022. február 1.)
  17. ↑ „Nabucco Rome 2011 Muti Nucci Malavasi Boross Poli” (amerikai angol nyelven).  
  18. ↑ La furiosa gaiezza di Muti per una Sancta Susanna da orgia bacchica (olasz nyelven). www.ilfoglio.it. (Hozzáférés: 2022. február 1.)
  19. ↑ Alanen, Antti: Antti Alanen: Film Diary: Giuseppe Verdi: Aida (Savonlinna Opera Festival). Antti Alanen, 2012. július 25. (Hozzáférés: 2022. február 1.)
  20. ↑ World, Opera: I due Foscari di Verdi a l´opera di Roma con Muti (spanyol nyelven). Opera World, 2013. március 6. (Hozzáférés: 2022. február 1.)
  21. ↑ Csilla Boross, Soprano | Performances (angol nyelven). Operabase. (Hozzáférés: 2022. február 1.)
  22. ↑ Yumpu.com: A Masked Ball (Un ballo in maschera) by ... - Opera Australia (angol nyelven). yumpu.com. (Hozzáférés: 2022. február 1.)
  23. ↑ 2013 Green Room Award Winners | Stage Whispers. www.stagewhispers.com.au. (Hozzáférés: 2022. február 1.)
  24. ↑ Shanghai fest blooms with global arts |Music |chinadaily.com.cn. www.chinadaily.com.cn. (Hozzáférés: 2022. február 1.)
  25. ↑ Destiny Takes Command: Verdi's 'La Forza del Destino'. worldofopera.org. [2022. február 1-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2022. február 1.)
  26. ↑ mindustry: OperaDigiTár (magyar nyelven). OperaDigiTár. (Hozzáférés: 2022. február 1.)
  27. ↑ mindustry: OperaDigiTár (magyar nyelven). OperaDigiTár. (Hozzáférés: 2022. február 1.)
  28. ↑ 管理员: Guangzhou Opera House to stage famous opera Aida (angol nyelven). govt.chinadaily.com.cn. (Hozzáférés: 2022. február 1.)
  29. ↑ MACBETH – Palm Beach Opera. pbopera.org. (Hozzáférés: 2022. február 1.)
  30. ↑ PressReader.com - Digital Newspaper & Magazine Subscriptions. www.pressreader.com. (Hozzáférés: 2022. február 1.)
  31. ↑ Opéra de Marseille | Macbeth Reviews | June 2016 | from theoperacritic.com. www.theoperacritic.com. (Hozzáférés: 2022. február 1.)
  32. ↑ Macbeth, de Guiseppe Verdi (angol nyelven). contigoenladistancia.cultura.gob.mx. (Hozzáférés: 2022. február 1.)
  33. ↑ January 2019 (brit angol nyelven). Opera Magazine. (Hozzáférés: 2022. február 1.)
  34. ↑ Tosca (amerikai angol nyelven). Teatro dell'Opera di Roma. (Hozzáférés: 2022. február 1.)
  35. ↑ Opera di Roma at Caracalla. Tosca tantalises (olasz nyelven). www.gothicnetwork.org. (Hozzáférés: 2022. február 1.)
  36. ↑ Opera Today : Il trittico in Lyon. www.operatoday.com. (Hozzáférés: 2022. február 1.)
  37. ↑ Manon Lescaut | Opéra Orchestre National Montpellier (francia nyelven). www.opera-orchestre-montpellier.fr. [2022. február 1-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2022. február 1.)
  38. ↑ www.qcm.cz, QCM s r o: Boross Csilla (cseh nyelven). Národní divadlo Brno. (Hozzáférés: 2022. február 1.)
  39. ↑ Archiv ND. archiv.narodni-divadlo.cz. (Hozzáférés: 2022. február 1.)
  40. ↑ Pillangókisasszony | Kolozsvári Magyar Opera. magyaropera.ro. (Hozzáférés: 2022. február 1.)
  41. ↑ Maria Stuarda (magyar nyelven). Szegedi Nemzeti Színház, 2021. július 6. (Hozzáférés: 2022. február 1.)
  42. ↑ Soprano Csilla Boross will be Maddalena di Coigny in the new opera production of the Castell de Peralada Festival: Andrea Chénier - Festival Castell de Peralada. www.festivalperalada.com. (Hozzáférés: 2022. február 1.)
  43. ↑ 31st Macao International Music Festival | Macau Closer magazine. macaucloser.com. (Hozzáférés: 2022. február 1.)
  44. ↑ A. Ponchielli: La Gioconda, ND Brno, 2017, Csilla Boross (La Gioconda), foto: Marek Olbrzymek (sk-SK nyelven). Opera Slovakia. (Hozzáférés: 2022. február 1.)
  45. ↑ mindustry: OperaDigiTár (magyar nyelven). OperaDigiTár. (Hozzáférés: 2022. február 1.)
  46. ↑ mindustry: OperaDigiTár (magyar nyelven). OperaDigiTár. (Hozzáférés: 2022. február 1.)
  47. ↑ Der fliegende Holländer, Wagner,Richard (angol nyelven). Operabase. (Hozzáférés: 2022. február 1.)
  48. ↑ Bartok double-face à Limoges - Actualités - Ôlyrix (francia nyelven). Olyrix.com. (Hozzáférés: 2022. február 1.)
  49. ↑ Kilépés a fénybe – Koncert Tallér Zsófia zeneszerző emlékére (magyar nyelven). zeneakademia.hu. (Hozzáférés: 2022. február 1.)
  50. ↑ Stulírová, Markéta. „Ceny DIVA udělilo Národní divadlo Brno”, Brněnský deník, 2010. március 9. (Hozzáférés: 2022. január 31.) (cseh nyelvű) 
  51. ↑ Winners of the 2013 Green Room Awards Announced (ausztrál angol nyelven). Australian Arts Review, 2014. április 29. (Hozzáférés: 2022. január 31.)
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Boross_Csilla&oldid=27095930”