Alban Berg

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Alban Berg
Alban Berg szoborportréja
Alban Berg szoborportréja
Életrajzi adatok
Született1885. február 9.
Bécs
Származásosztrák
Elhunyt1935. december 24. (50 évesen)
Bécs
SírhelyHietzingi temető
HázastársaHelene Berg
IskoláiBécsi Zene- és Előadóművészeti Egyetem
Pályafutás
Műfajok
Hangszerzongora
Tevékenységzeneszerző
A Wikimédia Commons tartalmaz Alban Berg témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Alban Maria Johannes Berg (Bécs, 1885. február 9. – Bécs, 1935. december 24.), osztrák zeneszerző, a modern szimfonikus zene egyik meghatározó alakja, a tizenkétfokú (dodekafon) zeneszerzői technika képviselője.

Élete[szerkesztés]

Nürnbergi kereskedőcsaládból származott. Apja Conrad Berg, anyja Johanna Anna Berg. Zenei tehetségét, művészi érzékenységét, romantikus hajlamát anyjától örökölte. Gyermekkorában költőnek készült. Érdekesség, hogy az iskolában megbukott német irodalomból. Megpróbálkozott a zeneszerzéssel is, noha zenei képzésben nem részesült. Első művei dalok voltak, 1900-ban hármat írt. 1904-ben hivatalnoki állást vállalt, de a komponálást folytatta. Még ebben az évben Arnold Schönberg magántanulója lett, akivel a közös hangot Gustav Mahler zenéje iránti csodálat teremtette meg. Schönberg zenei felügyelete alatt komponálta első „fegyelmezett” darabjait: a Hét korai dalt 1905-től, a Zongoraszonátát 1907–1908-ban és a Fúgát 1907–ben. Műveivel először nyilvánosan a Schönberg-tanítványok éves koncertjein szerepelt. Stílusára tanítómesterén kívül Webern és Zemlinsky darabjai, Kokoschka képei és Wedekind drámái hatottak.

Berg anyagi biztonsága 1906-ban jelentősen javult, komolyabb családi örökséghez jutott. Azonnal otthagyta hivatalát, és kizárólag a zeneszerzésnek élt. Tanulmányait változatlanul folytatta Schönbergnél, és ekkor készült a Hebbel és Mombert verseire írt Op.2-es Dalok, valamint az Op.3-as Vonósnégyes. A Vonósnégyes a zenetudósok szerint Mahler hatását őrzi, ugyanakkor azonban már szakítani látszik a tonalitással.

1911-ben megnősült, Helene Nahowski[1] iránti szerelme sokak szerint zenéjének színeire is kihatott. Az 1912-es Altenberg-dalokban például fülledt erotikát lehet felfedezni, ami Berg későbbi műveiben, elsősorban két operájában is megtalálható. A Schönbergnél töltött tanulóévek után ez volt Berg első önálló kompozíciója, amelynek bécsi bemutatóján hatalmas botrány tört ki. A Schönberg vezényelte koncerten – amelynek műsorán szerepelt Schönberg Kamaraszimfóniája is – még a rendőrségnek is be kellett avatkozni.

Az első világháború előtt még megírta Négy klarinét-zongoradarabját (Op.5) és Három zenekari darabját (Op.6). A háborúban 1915 és 1917 között katonai szolgálatot teljesített az osztrák hadseregben. A háború utáni években a – Georg Büchner színművére épülő – Wozzeck című opera komponálásával foglalatoskodott. Lassan dolgozott, csak 1921-re készült el. Az opera első bemutatói Berlinben (1925), Prágában (1926) és Leningrádban (1927), majd Oldenburgban voltak. A mű rövid idő alatt világsikert aratott, ez volt az első sikeres atonális opera (noha vannak benne tonális részek is). Büchner drámájának megzenésítése „a legnagyobb fokú művészi aktualitás, a lelkiismeretesség tette volt” (Redlich). Az operából később hangversenytermi ciklust is formázott, amelyet 1924-ben mutattak be Frankfurt am Mainban óriási sikerrel.

A Wozzeck után komponált Kamarakoncert, amit zongorára, hegedűre és 13 vonósra írt, Schönberg 50. születésnapjára készült. Az első igazi dodekafon műve az 1926-ban készült Lírai szvit, ezt követte a hasonló stílusú hangversenyáriája, A bor (Der Wein), Baudelaire versére. A komponálás mellett tanított is, és harcosan küzdött az avantgárd zene elismertetéséért. 1930-ban a Porosz Művészeti Akadémia tagja lett. Lulu című operáját 1928-ban kezdte írni Frank Wedekind Erdgeist és Die Büchse der Pandora című drámái alapján. A darab leplezetlen erotikájában a Hanna Fuchs Robettinnel folytatott szerelmi viszonya is benne van. Berg a Lulut végül nem tudta befejezni, 1935-ben vérmérgezés következtében meghalt. Halála előtt azonban még elkészült Hegedűversenyével, amelyre a megbízást 1935-ben Louis Krasner hegedűművésztől kapta, aki az ősbemutatón is játszotta a szólószólamot Barcelonában 1936-ban. Berg a művet Egy angyal emlékére címmel a 18 évesen gyermekbénulásban elhunyt Manon Gropius, Alma Mahler-Werfel és Walter Gropius lánya emlékének ajánlotta.[2]

Művei[szerkesztés]

Az alábbi lista Berg fontosabb kompozícióit tartalmazza.

Operák

Zenekari művek

  • Öt zenekari dal („Altenberg-dalok”), Op.4, 1912.
  • Három zenekari darab, Op.6, 1914.
  • Lulu szvit

Versenyművek

  • Kamarakoncert, 1923–1925.
  • Hegedűverseny („Egy angyal emlékének”), 1935.

Kamarazene-művek

  • Vonósnégyes, Op.3, 1911.
  • Négy darab klarinétra és zongorára, Op.5, 1913.
  • „Lírai szvit” (vonósnégyes), 1926.

Zongoradarabok

  • Zongoraszonáta, h-moll, Op.1, 1907–1908.
  • Zongoravariációk, 1908.

Vokális zene

  • A bor – koncertária szoprán hangra és zenekarra, 1929.
  • Wozzeck – 3 részlet szoprán hangra és zenekarra, 1924.

Dalok

Mintegy kilencven dal és duett.

  • Hét korai dal, 1905–1907.
  • Mignon, Goethe versére.
  • A varrónő, Rilke versére.
  • Séta, Mombert versére.
  • Dalok, Hebbel és Mombert verseire, Op.2, 1909–1910.
  • A bor, Baudelaire versére, 1929

Magyarul[szerkesztés]

  • Írások, levelek, dokumentumok; ford. Várnai Péter; Zeneműkiadó, Bp., 1965
  • Írások az új zenéről; vál., szerk., előszó Ignácz Ádám, ford. Balázs István, Ignácz Ádám; Rózsavölgyi, Bp., 2020 (Zeneszerzők írásai)

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. ↑ Aki nagy valószínűséggel I. Ferenc József császár házasságon kívüli leánya volt (német nyelven). (Hozzáférés: 2013. július 1.)
  2. ↑ Anthony Pople: Berg, Violin Concerto. Cambridge University Press, 1991, pp. 26–28.

Források[szerkesztés]

  • Alban Berg: Írások – levelek – dokumentumok. Budapest: Zeneműkiadó. 1965.  
  • Böhm, Karl: Pontosan emlékszem. Önéletrajz. Ford. Boros Attila. Budapest, 1977. Zeneműkiadó. ISBN 9633301866
  • Kárpáti János: Alban Berg: Wozzeck in Miért szép századunk operája? Szerk. Várnai Péter. Budapest, 1979. Gondolat K. pp. 123–166 ISBN 9632807820
  • Kovács János: Alban Berg: A bor in Miért szép századunk zenéje? Szerk. Kroó György. Budapest, 1974. Gondolat K. pp. 155–180 ISBN 9632800427
  • Pernye András: Alban Berg. Budapest, 1967. Gondolat K
  • Pople, Anthony: Berg. Violin Concerto. Cambridge University Press, 1991. ISBN 9780521399760
  • Arnold Schoenberg levelei. Vál. és szerk. Erwin Stein. Ford. Tallián Tibor. Budapest, 1974. Zeneműkiadó. ISBN 9633300088
  • Stanley, John: Klasszikus zene. Kossuth Kiadó, Budapest, 2006
  • Szabolcsi Bence – Tóth Aladár: Zenei lexikon I. (A–F). Főszerk. Bartha Dénes. Átd. kiadás. Budapest: Zeneműkiadó. 1965.

További információk[szerkesztés]

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés]

A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Alban_Berg&oldid=26659243”