Alban Berg

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Alban Berg szoborportréja

Alban Maria Johannes Berg (Bécs, 1885. február 9. – Bécs, 1935. december 24.), osztrák zeneszerző, a modern szimfonikus zene egyik meghatározó alakja, a tizenkétfokú (dodekafon) zeneszerzői technika képviselője.

Tartalomjegyzék

Élete [szerkesztés]

Nürnbergi kereskedőcsaládból származott. Apja Conrad Berg, anyja Johanna Anna Berg. Zenei tehetségét, művészi érzékenységét, romantikus hajlamát anyjától örökölte. Gyermekkorában költőnek készült. Érdekesség, hogy az iskolában megbukott német irodalomból. Megpróbálkozott a zeneszerzéssel is, noha zenei képzésben nem részesült. Első művei dalok voltak, 1900-ban hármat írt. 1904-ben hivatalnoki állást vállalt, de a komponálást folytatta. Még ebben az évben Arnold Schönberg magántanulója lett, akivel a közös hangot Gustav Mahler zenéje iránti csodálat teremtette meg. Schönberg zenei felügyelete alatt komponálta első „fegyelmezett” darabjait: a Hét korai dalt 1905-től, a Zongoraszonátát 19071908-ban és a Fúgát 1907–ben. Műveivel először nyilvánosan a Schönberg-tanítványok éves koncertjein szerepelt. Stílusára tanítómesterén kívül Webern és Zemlinsky darabjai, Kokoschka képei és Wedekind drámái hatottak.

Berg anyagi biztonsága 1906-ban jelentősen javult, komolyabb családi örökséghez jutott. Azonnal otthagyta hivatalát, és kizárólag a zeneszerzésnek él. Tanulmányait változatlanul folytatta Schönbergnél, és ekkor készült a Hebbel' és Mombert verseire írt Op.2-es Dalok és az Op.3-as Vonósnégyes. A Vonósnégyes a zenetudósok szerint Mahler hatását őrzi, ugyanakkor azonban már szakítani látszik a tonalitással.

1911-ben megnősült, Helene Nahowski iránti szerelme sokak szerint zenéjének színeire is kihatott. Az 1912-es Altenberg-dalokban például fülledt erotikát lehet felfedezni, ami Berg későbbi műveiben, elsősorban két operájában is megtalálható. A Schönbergnél töltött tanulóévek után ez volt Berg első önálló kompozíciója, amelynek bécsi bemutatóján hatalmas botrány tört ki. A Schönberg vezényelte koncerten – amelynek műsorán szerepelt Schönberg Kamaraszimfóniája is – még a rendőrségnek is be kellett avatkozni.

Az első világháború előtt még megírta Négy klarinét-zongoradarabját (Op.5) és Három zenekari darabját (Op.6). A háborúban 1915 és 1917 között katonai szolgálatot teljesített az osztrák hadseregben. A háború utáni években a – Georg Büchner színművére épülő – Wozzeck című opera komponálásával foglalatoskodott. Lassan dolgozott, csak 1921-re készült el. Az opera az első bemutatói Berlinben (1925), Prágában (1926) és Leningrádban (1927), majd Oldenburgban voltak. A mű rövid idő alatt világsikert aratott, ez volt az első sikeres atonális opera (noha vannak benne tonális részek is). Büchner drámájának megzenésítése „a legnagyobbfokú művészi aktualitás, a a lelkiismeretesség tette volt” (Redlich). Az operából később hangversenytermi ciklust is formázott, amelyet 1924-ben mutattak be Frankfurt am Mainban óriási sikerrel.

A Wozzek után komponált Kamarakoncert, amit zongorára, hegedűre és 13 vonósra írt, Schönberg 50. születésnapjára készült. Az első igazi dodekafon műve az 1926-ban készült Lírai szvit, ezt követte a hasonló stílusú hangversenyáriája, A bor (Die Wein), Baudelaire versére. A komponálás mellett tanított is, és harcosan küzdött az avantgárd zene elismertetéséért. 1930-ban a Porosz Művészeti Akadémia tagja lett. Lulu című operáját 1928-ban kezdte írni Frank Wedekind Erdgeist és Die Büchse der Pandora című drámái alapján. A darab leplezetlen erotikájában a Hanna Fuchs Robettinnel folytatott szerelmi viszonya is benne van. Berg a Lulut végül nem tudta befejezni, 1935-ben vérmérgezés következtében meghalt. Halála előtt azonban még elkészült Hegedűversenyével, amelyre a megbízást 1935-ben Louis Krasner hegedűművésztől kapta, aki az ősbemutatón is játszotta a szólószólamot Barcelonában 1936-ban. Berg a művet Egy angyal emlékére címmel a 18 évesen gyermekbénulásban elhunyt Manon Gropius, Alma Mahler-Werfel és Walter Gropius lánya emlékére ajánlotta.[1]

Művei [szerkesztés]

Az alábbi lista Berg fontosabb kompozícióit tartalmazza.

Operák [szerkesztés]

Zenekari művek [szerkesztés]

  • Öt zenekari dal („Altenberg-dalok”), Op.4, 1912.
  • Három zenekari darab, Op.6, 1914.
  • Lulu szvit

Versenyművek [szerkesztés]

  • Kamarakoncert, 19231925.
  • Hegedűverseny („Egy angyal emlékének”), 1935.

Kamarazene-művek [szerkesztés]

  • Vonósnégyes, Op.3, 1911.
  • Négy darab klarinétra és zongorára, Op.5, 1913.
  • „Lírai szvit” (vonósnégyes), 1926.

Zongoradarabok [szerkesztés]

  • Zongoraszonáta, h-moll, Op.1, 19071908.
  • Zongoravariációk, 1908.

Vokális zene [szerkesztés]

  • A bor – koncertária szoprán hangra és zenekarra, 1929.
  • Wozzeck – 3 részlet szoprán hangra és zenekarra, 1924.

Dalok [szerkesztés]

Mintegy kilencven dal és duett.

Külső hivatkozás [szerkesztés]

Források és irodalom [szerkesztés]

  • Alban Berg: Írások - levelek - dokumentumok. Budapest: Zeneműkiadó. 1965.
  • Böhm, Karl: Pontosan emlékszem. Önéletrajz. Ford. Boros Attila. Budapest, 1977. Zeneműkiadó. ISBN 9633301866
  • Kárpáti János: Alban Berg: Wozzeck in Miért szép századunk operája? Szerk. Várnai Péter. Budapest, 1979. Gondolat K. pp. 123–166 ISBN 9632807820
  • Pernye András: Alban Berg. Budapest, 1967. Gondolat K.
  • Pople, Anthony: Berg. Violin Concerto. Cambridge University Press, 1991. ISBN 9780521399760
  • Schoenberg, Arnold: – – levelei. Vál. és szerk. Erwin Stein. Ford. Tallián Tibor. Budapest, 1974. Zeneműkiadó. ISBN 9633300088
  • Stanley, John: Klasszikus zene. Kossuth Kiadó, Budapest, 2006.
  • Szabolcsi BenceTóth AladárZenei lexikon I. (A–F). Főszerk. Bartha Dénes. Átd. kiadás. Budapest: Zeneműkiadó. 1965.

Jegyzetek [szerkesztés]

  1. Anthony Pople: Berg, Violin Concerto. Cambridge University Press, 1991, pp. 26–28.