Bajor Gizi

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
A lap korábbi változatát látod, amilyen Dárdarázó (vitalap | szerkesztései) 2021. március 22., 19:32-kor történt szerkesztése után volt. Ez a változat jelentősen eltérhet az aktuális változattól.
A „Bajor Gizella” című lap ide irányít át. Hasonló címmel lásd még: Bajorországi Gizella.
Beyer Gizella
Mária királynéként Voinovich Géza Mohács című darabjában
Mária királynéként Voinovich Géza Mohács című darabjában
Életrajzi adatok
Születési névBeyer Gizella
Született1893. május 19.[1]
Budapest[2]
Elhunyt1951. február 12. (57 évesen)[3][2][1][4]
Budapest[2]
SírhelyFarkasréti temető
Házastársa
Pályafutása
Aktív évek1914–1951
Híres szerepeiCecile
Herczeg Ferenc: Kék róka
Díjai
Kossuth-díj1948
Kiváló művész1950
További díjak
Bajor Gizi IMDb-adatlapja
PORT.hu-adatlap
A Wikimédia Commons tartalmaz Beyer Gizella témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Bajor Gizi, született Beyer, később Bayor Gizella (Budapest, VII. kerület 1893. május 19. – Budapest, 1951. február 12.) Kossuth-díjas magyar színművész, kiváló művész, a Nemzeti Színház örökös tagja. Egykori villája ma a Bajor Gizi Színészmúzeum.

Élete

Nagyapja Görgey vezérkari főnöke volt, nagyanyja Weiss von Hortenstein bárónő.[5] Sváb gyökerekkel rendelkező apja, Beyer Marcell kint nevelkedett Németországban — bányamérnök volt, aki eszes és becsületes ember létére jóhiszemű volt — »jó barátai» unszolására otthagyta a jó állását és a budapesti Kálvin téren átvette a régi jó hírű Báthory-kávéházat, amibe hamarosan belebukott és a Beyer-család ínségbe jutott. Édesanyja a szlovén-olasz származású Valenčič Ágnes volt.

A Gizi nevet Szentesy Lajostól, a színiakadémia főtitkárától kapta, eredetileg – és az általa, a polgári életben is így használt – Bayor vezetéknévvel, ami később, Schöpflin Aladár 1930-as Színművészeti lexikonjában Bajorként jelent meg. A színházi életben Bálint Lajos, a Nemzeti Színház dramaturg-titkára honosította meg e nevet.

Gizi az Angolkisasszonyoknál nevelkedett, majd a család anyagi összeomlása után tőlük a színitanodába ment, anélkül, hogy szükségesnek tartotta volna a családját megkérdezni, helyeslik-e döntését. Eltitkolva mindent otthon, elment a színiakadémiába és ott elszavalta Szép Ernőtől azt a verset (amit a budapesti magyar királyi rendőrség 1928-ban betiltott), melynek címe: Nem játszottam ... ... Hippodromba... hippodromba. Így került 1911-ben a Színművészeti Akadémiára, ahol 1914. március 28-án vizsgázott Szigligeti Nőuralomjában. Többek közt Gál Gyula, Csillag Teréz és Molnár László tanítványa volt. Nagy sikert aratott, a Vígszínház szerződést ajánlott neki azonnal, de Tóth Imre nem engedte — megtartotta a Nemzeti Színháznak és első fellépése a Kicsinyek c. vígjátékban volt. Az intézménynek két évad kivételével (1924-1925: Magyar Színház) haláláig tagja maradt.

1920. augusztus 2-án Budapesten házasságot kötött a nála kilenc évvel idősebb Vajda János Ödön ügyvéddel (Vajda Ignác és Friedmann Rózsa fiával),[6] a frigy 1927-ben válással végződött.[7]

1924 tavaszán két színház is elkezdte csábítani: a Víg és a Magyar. Nem a választás volt nehéz, de — elhagyni a Nemzeti Színházat; a csábítók azonban olyan gázsit ígértek, ami szédített. Csaknem belebetegedett a töprengésbe és a nagy szenvedésbe, de aztán Hevesi Sándor igazgató, látva a helyzetet, maga tanácsolta, hogy menjen csak és bármikor akar visszajönni — mindig várja a színház. 1924. október 10-én Shaw Johannájában lépett fel, mint a Magyar Színház tagja, de már 1925. szeptember 1-én ismét a Nemzetinél találjuk, október 1-én lépett fel először a Kamara Színházban, Miklós Jenő Mókusok című vígjátékában. Egyik támasza volt a két színház műsorának és nagy jelentőségének és értékének bizonysága, hogy 1928 februárjában kinevezték a Nemzeti Színház örökös tagjának.

1929. március 12-én Budapesten, az Erzsébetvárosban hozzáment Paupera Ferenc országgyűlési képviselőhöz, a Földhitelbank vezérigazgatójához.[8] A bankár tönkremenetele és vagyonmentő kísérleteinek kudarca után, 1932-ben elváltak.[9][10] Villájában – amely ma a Bajor Gizi Színészmúzeum épülete – a második világháború alatt zsidókat bújtatott, itt rejtegette első és harmadik férjét, Germán Tibor orvosprofesszort is.

Sok kitüntetést kapott. A háború előtt a Corvin-koszorút, 1948-ban pedig a legelső Kossuth-díjak egyikét.

1951-ben a megzavarodott Germán Tibor attól félve, hogy feleségét súlyos betegségek (siketség és agydaganat) fenyegetik, megölte, majd magával is végzett. 2011-ben tévéfilm készült e tragikus eseményről Ármány és szerelem Anno 1951 címmel. Bajor halálának körülményeiről a régi jó barát, Csathó Kálmán írt rövid cikket az Ország-Világ 1958. 13. számában.[11]

Keresztfia, Vajda Miklós, több művében ír a művésznőről.[12]

Művészete

Bár filmekben is szerepelt, sőt rendezett is, igazi sikereit a színpadon érte el.

Színpadi rutinja csodálatra méltó. Ennek kedves bizonysága volt, amikor egyik próbáján partnerével, Ódry Árpáddal előadott nagy drámai jelenetét úgy játszotta végig, hogy elmondva a szenvedélyes szerepet — azt játszotta, mintha Ódryt borotválná, — a művész tar fejére középen elválasztott frizurát is csinált képzeletben. Önmagáról különben ezt mondja egy írásában: — Tulajdonságaim? Rengeteget patienceozok. Igen lassan olvasok, elmélyedve. Sokat heverek a díványon és gondolkozom, töprengek. Kedvenc ételem nincs, öltözködni nem tartom fontosnak. Szeretek az uccán csatangolni. Ha rám szólnak, miért nem csípem ki magam, miért nem vagyok divatos, azt felelem: minek az? Ha bejjebb nem látnak...?"

William Shakespeare: Rómeó és Júlia. Nemzeti Színház. Bemutató: 1918. június 7. Rendező: Hevesi Sándor. Júlia: Bajor Gizi
Emléktáblája: XII. kerület Stromfeld Aurél út 16. Az egykori villa ma színészmúzeum
Bajor Gizi és családjának síremléke a budapesti Farkasréti temetőben

Érdekességek

Egy diákszínházi előadás után, egy feltűnően zavarban lévő, beszédhibás epizódszereplőnek, Latinovits Zoltánnak javasolta, hogy válassza a színészhivatást.

Főbb szerepei

A Színházi adattárban regisztrált bemutatóinak száma: 1946-9.; ugyanitt 12 színházi felvételen is látható.[13]

Ismertebb filmjei

  • 100 000 koronás ruha (1929)
  • Petőfi (1921)
  • A megbűvöltek (1921)
  • Rongyosok (1925)
  • Az orvos titka (1930)
  • Kacagó asszony (1930)
  • Halló, Budapest (1935)
  • Két fogoly (1937)
  • A szűz és a gödölye (1941)

Díjai

Jegyzetek

  1. ↑ a b Encyclopædia Britannica (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  2. ↑ a b c Nagy szovjet enciklopédia (1969–1978), Байор Гизи, 2017. február 24.
  3. ↑ Internet Movie Database (angol nyelven). (Hozzáférés: 2016. január 9.)
  4. ↑ Find a Grave (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  5. ↑ Lásd a Góthai Almanach 1903. évi kötetét.
  6. ↑ A házasságkötés bejegyezve a Budapest IV. ker. (belváros) állami házassági anyakönyv, 251/1920. folyószáma alatt.
  7. ↑ Budapesti kir. törvényszék 36.P.31.577/1927-2. sz. jogerős végítélete.
  8. ↑ Bp. VII. ker. állami házassági akv. 306/1929. folyószám
  9. ↑ A budapesti kir. törvényszék 1.P.45920/932./5. sz. ítélete.
  10. ↑ Paupera Ferenc - Magyar életrajzi lexikon 1000-1990
  11. ↑ Csathó Kálmán Bajor Gizi halálának hátteréről. (Hozzáférés: 2020. április 7.)
  12. ↑ Anyakép, amerikai keretben (Magvető Kiadó. 2009 ISBN 978-963-14-2725-7 );
    Éj volt, egy síró magyar költővel az ágyon. (Magvető Kiadó, 2012 ISBN 978-963-14-2861-2);
    Mert szeretet nélkül én meghalok. (Noran Kiadó. 2013 ISBN 978-963-9996-70-0
  13. ↑ 2011. szeptember 15-i lekérdezés

További információk

A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Bajor_Gizi&oldid=23704735”