Asztrahán

Asztrahán (Астрахань)

A Mennybemenetel-katedrális (1701), Asztrahán egyik jelképe.

Asztrahán címere

Asztrahán zászlaja

Közigazgatás

Ország

Oroszország

Föderációs alany

Asztraháni terület

Alapítás éve

13. század? – 1558?

Népesség

Teljes népesség

501 300 fő (2005) +/-

Földrajzi adatok

Terület

~500 km²

Időzóna

MSK (UTC+3)

Elhelyezkedése

Asztrahán

Pozíció Oroszország térképén

Koordináták: é. sz. 46° 20′ 0″, k. h. 48° 01′ 0″

é. sz. 46° 20′ 0″, k. h. 48° 01′ 0″

Asztrahán

Pozíció az Asztraháni terület térképén

Asztrahán weboldala

Asztrahán (oroszul Астрахань; tatárul: Ästerxan) (perzsául حاجی‌ترخان Haji-Tarkhan), nagyváros Oroszország dél-európai részén, az Asztraháni terület székhelye.

Lakossága: 520 339 fő (a 2010. évi népszámláláskor).^[1]

Fekvése [szerkesztés]

A város a Kaszpi-tenger menti alföldön, a Volga folyó deltájának 11 szigetén, a folyó Kaszpi-tengeri torkolatához közel, Európa és Ázsia határán fekszik.

Története [szerkesztés]

A Volga-delta termékeny területe évezredek óta ösztönözte az embert a letelepedésre. A település gyorsan fejlődött és előbb a Kazár Kaganátus, majd az Arany Horda fővárosa lett. A várost magát a 13. század elején említik először európai utazók Xacitarxan néven. Timur Lenk serege elfoglalta és porig égette. 1459-től 1556-ig az Asztraháni Kánság székhelye volt. A középkori város romjait a régészek a mai várostól 12 km-re találták meg. 1556-ban Rettegett Iván véres ostrom után elfoglalta a várost és a Volga fölötti dombon új erődítményt emeltetett. Asztrahán várát 1569-ben a török is megostromolta, de kudarcot vallott. Egy évi sikertelen ostrom után a szultán lemondott a város megszerzéséről, ezzel újra megnyílt az út a volgai orosz vízi kereskedelem előtt. A 17. században a város Oroszország keleti kapuja lett. Az alsóvárosban sok örmény és perzsa kereskedő telepedett le, ez színesítette és nemzetközivé tette a települést.

Asztrahánt 1670–71-ben tizenhét hónapig a kozákok tartották megszállva. A 18. század elején I. Péter orosz cár hajógyárat építtetett ide, és a város a perzsák elleni hadjárat kiindulóponja lett. 1705-ben a város fellázadt a cári uralom ellen, és Bulavin kozákjai szállták meg. Ezt megelőzően a kalmük kán serege eredménytelenül ostromolta a várat. 1711-ben kormányzói székhely lett. Hat évvel később az első közép-ázsiai orosz vállalkozás kiindulóbázisa volt. 1719-ben a perzsák kifosztották. 1702-ben, 1718-ban és 1767-ben tűzvész pusztította. II. Katalin cárnő fontos ipari központtá építette ki. 1830-ban a kolerajárvány a lakosság nagy részét kipusztította.

Nevezetességei [szerkesztés]

Az asztraháni vár, a kreml az 1580-as évektől az 1620-as évekig épült. Két hatalmas székesegyházát 1700-ban és 1710-ben szentelték fel. Az épülletek megőrizték a hagyományos orosz építészet jellegzetességeit, de külső díszítésükben barokk hatás érződik.

Az asztraháni kreml épületegyüttese a 17.-18. századi az ortodox egyházi építészet, valamint a 16. századi katonai és mérnöki építőművészet csodás emlékműve. 1558-ban egy fa erőd épült. Rettenetes Iván uralkodása alatt elkezdödött a kreml átépítése. Ekkor kővet használtak. A helyi domborzati adottságoknak megfelelve készült el,- 1589-re,- a nyolc toronyból és a köztes falakból álló építmény.

A kreml főbb fizikai adatai:

- derékszögű háromszög alakú,

- a falak vastagsága 3-3,5 m és magassága 7-11,3 m

- a falak teljes hossza 1554 m,

- a teljes terület 11 hektár.

A kezdeti nyolc toronyból hét maradt fenn napjainkra.Három közülük kaputorony, a négy másik „vak”:

- Vörös-kapu,

- Nikoláj-kapu,

- Precsiszteni-kapu,

- Lőszer(vagy "kínzás")-torony,

- Arhirejszkaja-,

- Zsitnaja-

és a Krími-torony.

A kreml templomai:

- a Mennybemenetele katedrális

- Szentháromság katedrális (1568)

- Kirill-kápolna (1677),

- Nikolszka-templom (a kapu feletti), (1738)

- székesegyház harangtornya (80 m magas, 1910).

Az asztraháni kreml Nagyboldogasszony székesegyház, az egyik legszebb, 18.századi eleji orosz egyházi épület.

A városban található még a Fehér mecset is, valamint a Kirovszkij Piac, ami nevét a várostól mintegy 50 km-re délre található Kirovszkij községről kapta.