Zár (település)
| Zár (Ždiar) | |||
 | |||
| Zár részlete háttérben a Bélai-havasokkal | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Szlovákia | ||
| Kerület | Eperjesi | ||
| Járás | Poprádi | ||
| Rang | község | ||
| Első írásos említés | 1590 | ||
| Polgármester | Pavol Bekeš | ||
| Irányítószám | 059 55 | ||
| Körzethívószám | 052 | ||
| Forgalmi rendszám | PP | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 1355 fő (2025. dec. 31.)[1] | ||
| Népsűrűség | 50 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Tszf. magasság | 895 m | ||
| Terület | 27,32 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 49° 16′ 15″, k. h. 20° 15′ 55″49.270833°N 20.265278°EKoordináták: é. sz. 49° 16′ 15″, k. h. 20° 15′ 55″49.270833°N 20.265278°E | |||
| Zár weboldala | |||
 | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Zár témájú médiaállományokat. | |||
| Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info | |||
Zár avagy Zsgyár (korábban Zsdjár, szlovákul Ždiar, németül Morgenröthe) község Észak-Szlovákiában, az Eperjesi kerület Poprádi járásában. Műemléki védettséget élvező szórványtelepülés színes faházakkal, népviselettel, néptáncegyüttessel.
Fekvése
[szerkesztés]Poprádtól 34 km-re északkeletre, a Bélai-havasok északi és a Szepesi-Magura nyugati oldala közötti Zsgyári-völgyben fekszik.
Nevének eredete
[szerkesztés]Az erdőégetések tüzeiről kapta a nevét (szlovák: žiar = fény), de a gorálok szerint neve a gorál: zor (= pirkadat) főnévből ered.
Története
[szerkesztés]Először 1282-ben említi oklevél, eszerint a vidéket „Stragar”-nak nevezték. A 16. század végétől a környező falvak pásztorai, szénégetői lakták.
Településként 1590-ben említik először. A falut magát a 17. század elején Luzsinszky Ferenc várnagy alapította, először 13 úgynevezett vlach jogú család telepedett itt le. A házak szétszórtan épültek fel, mivel minden család a saját legelőjén építkezett. A lendaki uradalom része, majd a Horváth-Palocsay család birtoka volt. 1693-ban a falu alsó végén épült fel az első kápolna. 1712-ben már állt a Szűz Mária tiszteletére szentelt temploma egy oltárral és egy kis haranggal. Ennek helyén épült fel a falu második temploma 1768-ban, mely 1831-ig, a mai templom felépítéséig szolgált istentiszteletre. 1773-ban a falu „Zdyar” néven szerepel oklevélben. 1787-ben 120 házában 794 lakos élt.
A 18. század végén Vályi András így ír róla: „ZDIAR. Zar, Ozar, Morgenröthe. Tót falu Szepes Várm. földes Ura B. Palotsay Uraság, lakosai katolikusok, fekszik Bélához 1 fert. mértföldnyire; határja tsekély.”[2]
1828-ban 155 háza volt 1118 lakossal. Földművesek, pásztorok, favágók, szénégetők lakták. A 19. század közepéig környékén vashámorok működtek.
Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Zsdjár, Morgenrőthe, Szepes v. a Kárpát hegyei közt hosszan elnyuló tót f. Ut. p. Késmárkhoz észak-nyugotra 3 mfd. 1109 kath., 9 evang. lak. Kath. paroch. templom. A templomhoz közel van egy kőszál, mellyben mondola nagyságu markasit is találtatik; továbbá a szántóföldeken fejér kristályt, v. ál-gyémántot lelnek; valamint a vaskapu környékén is (ezt a Tátrának két roppant szirtje képezi) különféle nemes kövekre bukkantak. A vaskapuhoz közel van egy nagy és mély barlang, mellynek torkolatából gyakran gőz és köd emelkedik fel, s ezen jel időváltozást vagy épen zivatart jósol. F. u. b. Palocsay.”[3]
A század második felében fokozatosan üdülőhellyé fejlődött. A trianoni diktátumig Szepes vármegye Késmárki járásához tartozott.
1918-ban, majd 1938-ban rövid időre lengyel csapatok szállták meg. Mára a Magas-Tátra, illetve a Bélai-havasok és a Szepesi-Magura egyik legnagyobb üdülőközpontjává nőtte ki magát. Lengyel gorálok lakják, akik kiváló fafaragók, asszonyaik hímzéssel foglalkoznak.
Népessége
[szerkesztés]| Év: | 1995. | 2005. | 2015. | 2025. |
|---|---|---|---|---|
| Lakosság | 1305 | 1338 | 1370 | 1355 |
| Különbség | +2,52 % | +2,39 % | -1,09 % |
| Év | 2024. | 2025. |
|---|---|---|
| Lakosság | 1357 | 1355 |
| Eltérés | -0,14 % |
1910-ben 1115, túlnyomórészt szlovák anyanyelvű lakosa volt.
2011-ben 1377 lakosából 1332 szlovák volt.
2021-ben 1374 lakosából 1 (+3) ruszin, 1333 (+5) szlovák, 27 (+3) egyéb és 13 ismeretlen nemzetiségű volt.[5]
Nevezetességei
[szerkesztés]- Szűz Mária tiszteletére szentelt római katolikus temploma 1831-ben épült. Főoltárának képét 1894-ben Hegedűs István festette.
- Négy eredeti faházát 1977-ben nyilvánították védetté.
- Határában a Podspády-telepen áll a Hohenlohe hercegek egykori vadászkastélya.
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Population of Slovakia by gender – municipalities (annually), 2026. március 31., 2026. április 1.
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.
- 1 2 Počet obyvateľov podľa pohlavia - obce (ročne) [om7101rr_obce=AREAS_SK]. Statistical Office of the Slovak Republic, 2026. március 31. (Hozzáférés: 2026. március 31.)
- ↑ ma7.sk
További információk
[szerkesztés]- www.zdiar.net - turisztikai információs site a Zdiar és környéke (térképek és videók) SK/PL/EN
- Hivatalos turisztikai oldal
- E-obce.sk Archiválva 2013. június 7-i dátummal a Wayback Machine-ben
- Községinfó
- Zár Szlovákia térképén
- Zár a Magas-Tátra turisztikai oldalán
A Poprádi járás települései | ||
|---|---|---|
Poprád (Poprad) | ||
|  | |
félkövérrel a városok vannak jelölve | ||
