Verpelét
| Verpelét | |||
 | |||
| A földvár légi felvételen | |||
| |||
| Becenév: A bor és a nóta faluja | |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Magyarország | ||
| Régió | Észak-Magyarország | ||
| Vármegye | Heves | ||
| Járás | Egri | ||
| Jogállás | város | ||
| Polgármester | Farkas Sándor (Fidesz–KDNP)[1] | ||
| Irányítószám | 3351 | ||
| Körzethívószám | 36 | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 3709 fő (2023. jan. 1.)[2] | ||
| Népsűrűség | 71,46 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | 53,18 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 47° 50′ 53″, k. h. 20° 13′ 34″47.848000°N 20.226000°EKoordináták: é. sz. 47° 50′ 53″, k. h. 20° 13′ 34″47.848000°N 20.226000°E | |||
 Verpelét
Pozíció Heves vármegye térképén
| |||
| Verpelét weboldala | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Verpelét témájú médiaállományokat. | |||
| Sablon • Wikidata • Segítség | |||
Verpelét város Heves megye Egri járásában.
Fekvése
Verpelét város a Mátra keleti lábánál, a Tarna völgyében fekszik. Kisnána, Recsk, Sirok, Tarnaszentmária, Egerszólát, Feldebrő és Vécs határolja. Elérhető a 3-as főútról Kápolna településnél észak felé kanyarodva.[3]
Története
Verpelét környéke már a honfoglalás előtt is lakott volt. A régészek bronzkori, kelta és szkíta leleteket is feltártak.
Verpelét nevét 1252-ben említette először oklevél.
A 13. század második felében az Aba nemzetségbeli Nagy Leusták (1271 † 1328 előtt) birtoka volt, kinek örökös nélküli halála után Verpelét nem szállott az Aba nemzetségbeliekre. 1347-ben Welpreth néven említik az oklevelek.
1372-ben és 1381-ben a vármegye itt tartotta közgyűlését is.
1389-ben a Tari család birtokába került és a siroki vár tartozéka lett.
1399-ben Bebek Detre tartott itt nádori gyűlést. A 15. században a vármegye többnyire itt tartotta közgyűléseit, ekkor a Tari család birtoka volt és Sirok várához tartozott.
1465-ben Tari György elzálogosította összes birtokait Guthi Országh Mihálynak, ekkor Verpelét is birtokába került.
1475-ben Tari György hűtlensége és utód nélküli halála miatt Verpelétet Országh Mihály és a Nánai Kompolthiak nyerték adományul, előzőleg azonban 1474-ben Tari György özvegyét, Katalin asszonyt, Ország Mihály és Kompolthi Miklós néhai férje itteni birtokaiból járó kilencedből kielégítették.
Országh Mihály négy fia és Kompolthi János fiai között 1522-ben kötött örökösödési szerződés alapján a Kompolthi család kihaltával az Országh család örökölte.
A török időkben is lakott terület volt Az 1549–1552. évi összeírás szerint Országh Kristóf birtoka, ekkor 6 portája volt. 1554-ben 6, 1564-ben 13 portát írtak itt össze.
Országh Kristófnak 1567-ben bekövetkezett örökös nélküli halála után I. Miksa király 1569-ben enyingi Török Ferenczné, született Országh Borbálának adományozta.
17. században elnéptelenedett. 1695-ben egy tűzvészt követően indult meg a falu újjaépítése, és betelepülése.
1701-ben már mezővárosi rangot kapott.
Az 1848–49-es forradalom és szabadságharc idején, 1849 február 26–27-én vívott kápolnai csata egészen idáig kiterjedt. A helység előtt helyezkedett el 3800 gyalogossal, 600 lovassal és 16 ágyúval Klapka György és Dessewffy Arisztid dandára. Február 27-én reggelre a Verpeléttől nem messze eső szentmáriai várhegynek nevezett kis hegyen, Schlick császári tábornok helyezkedett el, harmincz ágyújával és röppentyűütegével s onnan kezdett tüzelni a honvédek közé; a honvédtüzérség sem maradt adós, de kétórai tüzelés után kénytelen volt visszavonulni. Erre Schlick rohamot intézett Verpelét ellen, melyet azonban a 43. honvédzászlóalj és a Don-Miguel gyalogság visszavert. Schlick azonban újabb csapatokat vonva magához, heves utcai harc után a község birtokába jutott. Dessewffy Arisztid hadosztálya ekkor Kerecsend felé kezdett hátrálni, de Schlick csak ez várta, aki Deym gróf vezérlete alatt egy egész vasasezredet küldött a honvédség üldözésére, akiknek előnyomulását a huszárság akadályozta meg. Szörnyű lovas viadal keletkezett, végre is a Koburg-huszárok, a Pöltenberg Ernőtől segítségül küldött Sándor-huszárok és a 14. honvédzászlóalj támogatásával egészen a helységig űzték vissza a vasasokat. Az elesett 57 honvéd emlékére a község lakosai emlékoszlopot emeltek.
1869-ben és 1880-ban nagy tűzvész pusztított a településen, ekkor a község felerésze leégett.
1910-ben 3283 lakosából 3278 magyar volt. Ebből 3084 római katolikus, 175 izraelita volt. A zsidók nagy része a Holokauszt idején odaveszett. Zsinagógájuk ma tűzoltószertár.
A 20. század elején Heves vármegye Egri járásához tartozott.
1950. október 22-től önálló tanácsi község, később társközség lett Tarnaszentmáriával. 1973. május 1-jén nagyközségi rangot kapott. 1984. január 1-je óta Eger városkörnyéki községe.
A közigazgatási és igazságügyi miniszter javaslatára 2013. július 15. napján városi címet kapott.[4]
Népcsoportok
2001-ben a település lakosságának 87%-a magyar, 13%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát.[5]
Nevezetességei
- Római katolikus templom. Mindenszentek tiszteletére felszentelve[6]. Az 1696. évi templomösszeírás említi először a késő barokk stílusú templomot. 1732-ben a hívek helyreállították. 1764-1765-ben újraboltozták és új tornyot építettek neki.
- Kovácsműhely. 1880 körül épült, 1964-ben helyreállították.
- Népi lakóházak
- 1956-os emlékmű
- Kastély (általános iskola)
- Vulkáni kúp, mely a Vár-hegy nevet viseli, az országban egyedülálló módon épségben maradt vulkáni képződmény, melynek csúcsára egy tanösvény vezet fel. Nevét az itt található várról kapta, mely a legenda szerint az 1848/49-es szabadságharc idején még állott. A Vár-hegy csúcsáról páratlan panoráma nyílik a Mátra vonulataira, illetve a Tarna völgyére is.[7]
- Egy lapos hegyháton található földvár Verpelét közelében[8]
Hírességei, szülöttei
- Itt született 1944. október 25-én Kovács Kati Kossuth-díjas és Liszt Ferenc-díjas énekesnő, előadóművész, dalszövegíró, színésznő
- Itt született 1949. augusztus 26-án Czipó Tibor basszusgitáros a Tolcsvay Trió tagja
- Itt született Tarnai Kiss László nóta - és táncdalénekes, a Dankó Rádió vezető szerkesztője, a Verpeléten megrendezésre kerülő Nótafalu rendezvény egyik fő támogatója.
Források
- Borovszky Samu: Heves vármegye
Jegyzet
- ↑ Verpelét települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. december 22.)
- ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2023. október 30. (Hozzáférés: 2023. november 5.)
- ↑ Korábban vasúton is elérhető volt (a Kisterenye-Kál-Kápolna-vasútvonalon, de itt 2007. március 4-e óta nincs személyszállítás).
- ↑ A köztársasági elnök 325/2013. (VII. 10.) KE határozata városi cím adományozásáról (pdf). Magyar Közlöny 2013. évi 118. szám 64033. oldal, 2013. június 10. (Hozzáférés: 2013. július 13.)
- ↑ A 2001-es népszámlálás nemzetiségi adatsora. [2010. január 18-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2009. július 26.)
- ↑ Verpelét. Magyar Katolikus Lexikon. (Hozzáférés: 2018. november 1.)
- ↑ Dr. Dávid Árpád: Verpelét, Várhegy, vulkáni kúp, tankonyvtar.hu
- ↑ Verpeléti földvár
