Tuva
Ez a szócikk nem tünteti fel a független forrásokat, amelyeket felhasználtak a készítése során. Emiatt nem tudjuk közvetlenül ellenőrizni, hogy a szócikkben szereplő állítások helytállóak-e. Segíts megbízható forrásokat találni az állításokhoz! Lásd még: A Wikipédia nem az első közlés helye. |
Tuva (Tuvai Köztársaság, Республика Тыва, Тыва Республика)) | |||
| |||
Himnusz: Мен — тыва мен (Tuvai vagyok) | |||
Közigazgatás | |||
Ország | Oroszország | ||
Szövetségi körzet | Szibériai szövetségi körzet | ||
Székhely | Kizil | ||
Járás | 17 kozsuun | ||
Városi körzet | 2 | ||
Települések | 5 város, 1 városi jellegű település, 116 szumon | ||
Köztársaság vezetője | Vlagyiszlav Tovariscstajovics Hovalig | ||
Rendszám | 01 | ||
Népesség | |||
Teljes népesség | 337 524 fő (2024) | ||
Népsűrűség | 1,81 fő/km² | ||
Földrajzi adatok | |||
Terület | |||
Összterület | 168 606 km² | ||
Elhelyezkedése | |||
é. sz. 51° 47′, k. h. 94° 45′51.783333°N 94.750000°EKoordináták: é. sz. 51° 47′, k. h. 94° 45′51.783333°N 94.750000°E | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Tuva témájú médiaállományokat. |
Tuva (hivatalosan Tuvai Köztársaság, oroszul Республика Тыва, tuvai nyelven Тыва Республика) az Oroszországi Föderáció egyik tagköztársasága az ország délkeleti részén. Területe 170 500 km², 2005-ben becsült népessége 305 510 fő volt. A 2021-es népszámláláson a lakosság mintegy 88,7%-a az őshonos tuvai néphez tartozónak vallotta magát.
1912-ig a Csing Birodalom része, majd 1914-től orosz protektorátus volt, 1921-től pedig független állam Tuvai Népköztársaság néven. 1944-ben a Szovjetunió bekebelezte, az OSZSZSZK része lett Tuvai autonóm területként, majd 1961-ben autonóm szovjet szocialista köztársasággá (Tuvai ASSZK) alakult.
Tuva neve két tudományterület művelői számára igen ismerősen cseng. Az egyik a fizikusoké, a másik a régészeké. A fizikusok számára egy érdekes epizód Richard Feynman amerikai fizikus terve: szeretett volna eljutni Tuvába a "vasfüggöny" korszakban, de nem sikerült ezt a tervét megvalósítania.
A régészek számára azonban a nevezetes szkíta és hun ásatások kapcsán ismerős a köztársaság neve. Különösen az Arzsán-1 és Arzsán-2 királysírok gazdagsága fordította a régészet és a történettudomány figyelmét Tuvára.
Települések
[szerkesztés]Tuvában (a 2010. évi népszámláláskor) 5 város, 1 városi jellegű település és 144 falusi település található, mely utóbbiak közül 2 lakatlan.
A 2010. évi népszámlálás adatai szerint 53% a városi (városokban vagy városi jellegű településeken élő) népesség aránya. A legnagyobb falu népessége meghaladja az ötezer főt, és összesen 12-é éri el a háromezret, melyek együttesen a köztársaság lakosainak 14%-a számára nyújtanak otthont. A településhálózat döntő részét azonban a legfeljebb néhány száz lakosú aprófalvak alkotják.
Tuva városai a következők (2010. évi népességükkel):
- Kizil (109 918)
- Ak-Dovurak (13 468)
- Sagonar (10 956)
- Csadan (9035)
- Turan (4981)
A városi jellegű település:
- Kaa-Hem (15 044)
Közigazgatás és önkormányzatok
[szerkesztés]Tuva élén a köztársaság vezetője (glava reszpubliki) áll:
- 2007 – 2021. április 7.: Solban Valerjevics Kara-óol. Hivatali idejének lejárta (2021. szeptember) előtt lemondott.
- Vlagyiszlav Tovariscstajovics Hovalig – Putyin elnök a köztársaság vezetőjének feladatait ideiglenesen ellátó megbízottá nevezte ki. Megbízatása a 2021. szeptemberben esedékes választásig tartott.[1]
- A 2021. szeptember 20-i választáson győzött,[2] és szeptember 28-án mint a köztársaság megválasztott vezetőjét beiktatták hivatalába.
Közigazgatási beosztás
[szerkesztés]Tuva (a 2010. évi népszámláláskor) közigazgatási szempontból 17 járásra oszlik, melyekre gyakran orosz nyelvű szövegekben is a tuvai kozsuun szót használják. Az 5 város közül 2 (Kizil és Ak-Dovurak) köztársasági alárendeltségű, így nem tartoznak egyik járáshoz sem.
Az önkormányzatok területi beosztása nagyjából megegyezik a közigazgatási felosztással. A 17 járás mindegyikében járási önkormányzat működik, míg Kizil és Ak-Dovurak a járásoktól független városi körzetet alkot egyszintű önkormányzattal, melyek egyszerre gyakorolják a járási és a községi önkormányzati hatásköröket. A járásokhoz összesen 4 városi község – ezek székhelye egy város vagy városi jellegű település – és 120 falusi község tartozik.
A járások és székhelyeik:
- Baj-tajgai járás (Бай-Тайгинский кожуун), Teeli
- Barun-hemcsiki járás (Барун-Хемчикский кожуун), Kizil-Mazsalik
- Csaa-holi járás (Чаа-Хольский кожуун), Csaa-Hol
- Csegyi-holi járás (Чеди-Хольский кожуун), Hovu-Akszi
- Dzun-hemcsiki járás (Дзун-Хемчикский кожуун), Csadan
- Erzini járás (Эрзинский кожуун), Erzin
- Kaa-hemi járás (Каа-Хемский кожуун), Szarig-Szep
- Kizili járás (Кызылский кожуун), Kaa-Hem
- Mongun-tajgai járás (Монгун-Тайгинский кожуун), Mugur-Akszi
- Ovjuri járás (Овюрский кожуун), Handagajti
- Pij-hemi járás (Пий-Хемский кожуун), Turan
- Szut-holi járás (Сут-Хольский кожуун), Szug-Akszi
- Tandai járás (Тандинский кожуун), Baj-Haak
- Todzsai járás (Тоджинский кожуун), Toora-Hem
- Tyere-holi járás (Тере-Хольский кожуун), Kungurtug
- Tyesz-hemi járás (Тес-Хемский кожуун), Szamagaltaj
- Ulug-hemi járás (Улуг-Хемский кожуун), Sagonar
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Кара-оол устал (kommersant.ru, 2021-04-08)
- ↑ Итоги выборов глав регионов России (Ria Novosztyi, 2021-09-21)
Források
[szerkesztés]- A 2010. évi összoroszországi népszámlálás eredményei Archiválva 2013. március 15-i dátummal a Wayback Machine-ben
Kapcsolódó szócikkek
[szerkesztés]További információk
[szerkesztés]- Varázslatos Dél-Szibéria. Néprajzi gyűjtőúton az Altaji és Tuva Köztársaságban. Kunkovács László Balogh Rudolf-díjas fotóművész kiállítása. 1996. november 14–december 3.; Gleb Visinszkij, Budapest, 1996
- Hoppál Mihály: Tuva. Képek és jegyzetek; EFI, Budapest, 2022 (Anthropologia visualis. Európai Folklór Intézet)