Tuvai autonóm terület
Tuvai autonóm terület | |||
Oroszországi SZSZSZK autonóm területe | |||
Туви́нская авто́номная о́бласть 1944. október 11. – 1961. október 10. | |||
| |||
Általános adatok | |||
Fővárosa | Kizil | ||
Terület | 170 500 km² | ||
Népesség | 95 400 fő | ||
Hivatalos nyelvek | tuvai nyelv, orosz | ||
Beszélt nyelvek | tuvai nyelv, orosz | ||
Pénznem | szovjet rubel | ||
A Tuvai autonóm terület az OSZSZSZK egyik autonóm régiója volt a Szovjetunió ázsiai felében, nagyjából a mai Tuva területén, Kizil központtal.
Történelme
[szerkesztés]A Tuvai autonóm terület 1944. október 11-én jött létre, miután a Tuvai Népköztársaság Kis Hurálja kérésére a Szovjetunió felvette, majd integrálta az országot.[1] Tuva nem vált azonnal teljes jogú tagköztársasággá, azt bizonytalan ideig elhalasztották. 1961. október 10-én, 17 évnyi várakozást követően Tuvát autonóm szovjet szocialista köztársasággá emelték.[2]
Közigazgatása
[szerkesztés]Ez a szakasz nem tünteti fel a független forrásokat, amelyeket felhasználtak a készítése során. Emiatt nem tudjuk közvetlenül ellenőrizni, hogy a szakaszban szereplő állítások helytállóak-e. Segíts megbízható forrásokat találni az állításokhoz! Lásd még: A Wikipédia nem az első közlés helye. (2019 májusából) |
1944-től Tuva 16 járásból (kozsuun) állt. Ezek a Csegyi-holi járás kivételével teljesen megegyeznek a mai Tuva járásaival. 1953. február 23-án megszűnt a Mongun-tajgai és a Tyere-holi járás, 1957. március 28-án a Kizili járás, majd 1961. április 11-én a Szut-holi és a Csaa-holi járás is, így a Tuvai ASZSZK létrejöttekor már csak 11 járás maradt.
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Указ Президиума Верховного Совета СССР от 11 октября 1944 года. О принятии Тувинской Народной Республики в состав СССР
- ↑ Закон СССР об утверждении Указа Президиума Верховного Совета СССР от 10 октября 1961 года «О преобразовании Тувинской автономной области в Тувинскую Автономную Советскую Социалистическую Республику» и о внесении изменения в статью 22 Конституции (Основного закона) СССР