Tuvai autonóm terület

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Tuvai autonóm terület
Oroszországi SZSZSZK autonóm területe
Туви́нская авто́номная о́бласть
1944. október 11.1961. október 10.
Tuvai autonóm terület zászlaja
Tuvai autonóm terület zászlaja
Uryankhay-Tuva AO.png
Általános adatok
Fővárosa Kizil
Terület170 500 km²
Népesség95 400 fő
Hivatalos nyelvek tuvai nyelv, orosz
Beszélt nyelvek tuvai nyelv, orosz
Pénznem szovjet rubel
ElődállamUtódállam
 Tuvai NépköztársaságTuvai Autonóm Szovjet Szocialista Köztársaság 

A Tuvai autonóm terület az OSZSZSZK egyik autonómiája volt a Szovjetunió ázsiai felében, Kizil központtal.

Történelme[szerkesztés]

A Tuvai autonóm terület 1944. október 11-én jött létre, miután a Szovjetunió a tuvai kormány kérésére annektálta az országot.[1] Tuva az európai példáktól eltérően nem vált azonnal teljes jogú tagköztársasággá, azt bizonytalan ideig elhalasztották. 1961. október 10-én, 17 évnyi várakozást követően Tuvát autonóm szovjet szocialista köztársasággá emelték.[2]

Közigazgatása[szerkesztés]

1944-től Tuva 16 járásból (kozsuun) állt. Ezek a Csegyi-holi járás kivételével teljesen megegyeznek a mai Tuva járásaival. 1953. február 23-án megszűnt a Mongun-tajgai és a Tyere-holi járás, 1957. március 28-án a Kizili járás, majd 1961. április 11-én a Szut-holi és a Csaa-holi járás is, így a Tuvai ASZSZK létrejöttekor már csak 11 járás maradt.

Jegyzetek[szerkesztés]