Szentgál
Szentgál | |||
![]() | |||
A Kisboldogasszony római katolikus templom | |||
| |||
Közigazgatás | |||
Ország | ![]() | ||
Régió | Közép-Dunántúl | ||
Vármegye | Veszprém | ||
Járás | Veszprémi | ||
Jogállás | község | ||
Polgármester | Weisz Elvira (független)[1] | ||
Irányítószám | 8444 | ||
Körzethívószám | 88 | ||
Népesség | |||
Teljes népesség | 2665 fő (2023. jan. 1.)[2] | ||
Népsűrűség | 28,79 fő/km² | ||
Földrajzi adatok | |||
Terület | 95,02 km² | ||
Időzóna | CET, UTC+1 | ||
Elhelyezkedése | |||
![]() | |||
![]() | |||
Szentgál weboldala | |||
![]() A Wikimédia Commons tartalmaz Szentgál témájú médiaállományokat. | |||
Sablon • Wikidata • Segítség |
Szentgál község Veszprém megyében, a Veszprémi járásban.
Fekvése
Szentgál a Dunántúlon, Veszprém megyében található, a Bakony erdei veszik körül. Az erdőt, amely a falut teljesen körülvette és szinte elzárta a külvilágtól, a hosszú évszázadok során nagyon megritkították.
A 8-as főúton haladva Veszprémtől nyugatra, Herendnél tűnik fel a szentgáli elágazás táblája. Innen indul délnyugati irányban a községbe vezető 73 115-ös út, amely 3 kilométer után ér be a központba. Odáig a neve Hunyadi utca, onnan tovább Kun utca néven halad az út, Úrkút keleti széléig. A településen a Fő út nevet az előbbi útból a központban északnyugat felé kiágazó 73 304-es út viseli, amely később a Kossuth Lajos utca nevet veszi fel és Gombáspuszta településrészig minősül országos közútnak; onnan önkormányzati útként vezet tovább a 8-as főútig, amit a 71. kilométer előtt ér el.
A község vasúton is megközelíthető, a Székesfehérvár–Veszprém–Szombathely-vasútvonalon; az itteni vasútállomás a község központjától északnyugatra, Gombáspuszta településrésznél található.
Története
A monda szerint a falu alsó részén, a mai katolikus templom mellett volt egy barlang és az első lakos, egy remete, abban lakott. Mivel Gál nevű volt és ez az ember szent életet élt, így alakult ki a falu neve.
A valóságban (Györffy György történész professzor kutatásai szerint) egy Sankt Gallenből érkező hittérítő pap járta ezt a környéket is többek között Géza fejedelem meghívására. Innen a Szentgál név.
A honfoglaló magyarság letelepedésekor a magyarok fejedelmi törzse szállta meg a Bakony vidékét.
Az első ismert írásos emlék 1281-ből említi Szentgált. Az itteni lakosok ekkor, mint királyi kutyatenyésztők szerepeltek: a királyi vadászatokhoz látták el az udvart kutyákkal és a vadászatokon segítettek. Ezért az érdemükért 1328-ban nemességet kaptak. Minden adó és nemesi taxa fizetése alól kivetették és peres ügyeikben a király ítélt felettük. Kiváltságaikat a későbbi királyok sorra mind megerősítették.
Közélete
Polgármesterei
- 1990–1994:
- 1994–1998: Gombásné Légrádi Irén (független)[3]
- 1998–2002:
- 2002–2006:
- 2006–2010:
- 2010–2014: Istvánfalvi Sándor Károly (független)[4]
- 2014–2019: Istvánfalvi Sándor Károly (független)[5]
- 2019-től: Weisz Elvira (független)[1]
Népesség
A település népességének változása:
Lakosok száma | 2762 | 2729 | 2713 | 2594 | 2598 | 2665 |
2013 | 2014 | 2015 | 2021 | 2022 | 2023 |
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 92,8%-a magyarnak, 1,5% németnek, 3,9% cigánynak mondta magát (7,2% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 39,2%, református 29,6%, evangélikus 0,5%, felekezeten kívüli 11,5% (18% nem nyilatkozott).[6]
Nevezetességei
- Szentgáli tiszafás [1]
- Szentgáli-kőlik
- Tűzköves-hegyi-barlang
Híres emberek
- Itt született Kerkapoly Károly (néhol Kerkápoly Károly, Szentgál, 1824. május 13. – Budapest, 1891. december 31.) jogi doktor, pénzügyminiszter, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja.
- Itt született 1915. november 24-én Lőrincze Lajos nyelvész. (†1993. október 11. Budapest)
- Itt született Pfeifer Ignác (1868. szeptember 30 – 1941. szeptember 7. Budapest) vegyészmérnök, műegyetemi tanár, 1920-tól az Egyesült Izzó kutatólaboratóriumának vezetője.
Testvértelepülés
Kézdiszentlélek, Románia (Székelyföld)
Jegyzetek
- ↑ a b Szentgál települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2020. február 6.)
- ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2023. október 30. (Hozzáférés: 2023. november 5.)
- ↑ Szentgál települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2020. február 6.)
- ↑ Szentgál települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. július 26.)
- ↑ Szentgál települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. február 6.)
- ↑ Szentgál Helységnévtár