Szász János (rendező)
Szász János (János Szász) | |
Szombathelyen 2018 januárjában | |
Született | Szász János 1958. március 14. (66 éves) Budapest |
Állampolgársága | magyar |
Nemzetisége | magyar |
Házastársa | Jodál Ágnes (1985-?) Bognár Gyöngyvér (2001-) |
Szülei | Szász Péter |
Foglalkozása | dramaturg, filmrendező, forgatókönyvíró, egyetemi tanár |
Iskolái | Színház- és Filmművészeti Főiskola (–1983) |
Kitüntetései | Balázs Béla-díj (1995) |
A Wikimédia Commons tartalmaz Szász János témájú médiaállományokat. | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Szász János (Budapest, 1958. március 14. –) Balázs Béla-díjas magyar színházi és filmrendező, dramaturg, forgatókönyvíró, egyetemi tanár, érdemes és kiváló művész.
Életpályája
Jómódú lipótvárosi családba született. Apja Szász Péter író és filmrendező, aki az 1970-es és 80-as években alkotott. Anyja budapesti mozik üzemvezetését irányította. Jelentős társasági életet éltek a család jó barátja voltak olyan színésznagyságok, mint Őze Lajos, Kállai Ferenc, Sinkovits Imre és Latinovits Zoltán.[1] A szülői háttérnek is köszönhetően, már gyerekként kellékesként és világosítóként is dolgozott.[2]
1976-1980 között a Nemzeti Színház kellékese volt. 1980-tól Vámos László asszisztense a Budapesti Operettszínházban. 1983-ban[3] végzett a Színház- és Filmművészeti Főiskola dramaturg szakán. Folytatta tanulmányait, 1986-ban filmrendező szakon diplomázott. 1990-től Miskolcon, Gyulán, a Vígszínházban, Bostonban, Washingtonban, a Nemzeti Színházban, a Bárka Színházban, Oslóban rendezett. 1999-től az Európai Filmakadémia tagja. Egyetemi tanár, 2000-2021 között a Színház- és Filmművészeti Egyetem tanára, 2002-től osztályvezető tanára, 2008 óta docense és a bostoni Harvard Egyetemen is tanít.[1][4] 2018-ban DLA fokozatot szerzett.[5]
Színészként nem épített ki jelentős karriert, de filmszerepeket vállalt, például a Szerencsés Dániel című filmdrámában Marcikát alakította.[1] Filmrendezőként A nagy füzet című filmje eljutott egészen az Oscar-rövidlistáig (legjobb 9 film) a „legjobb idegen nyelvű film” kategóriában.[6] 2018-ban nagyszabású történelmi film rendezését vállalta el Az utolsó bástya címmel közönségfilm készítésére készült a nándorfehérvári diadalról,[7] de felmerült, hogy a forgatókönyv alapján „torz, a történeti tényeket figyelmen kívül hagyó film” készülne súlyos tévedésekkel,[8] s a nyomtatott sajtóban is megjelent érvek alapján „nem világos, adottságai és tudása alapján egyáltalán képes-e levezényelni a tervezett szuperprodukciót”.[9] Maga Szász János úgy fogalmazott, hogy Ferenczy Gábor producer és között bizalmi válság alakult ki, így bejelentette, hogy nem lesz film.[10]
Külföldi publikációiban helyet kaptak komoly kritikák a magyar társadalommal és Magyarország kormányával kapcsolatban. 2013. november 6-án a Berliner Zeitungban próbálta felhívni a nemzetközi figyelmet arra, hogy Magyarországon verik a zsidókat, és fasiszták masíroznak az utcákon.[11] „Sajnos hazajöttem” – tudatta rezignáltan a Fix TV 2018. január 16-i adásában, és az interjú egyik részében arról értekezett, hogy milyen szörnyű a náci szellemiségű Magyarországon élni.[12][13]
2019-ben a Cselekvés a Kiszolgáltatottakért Alapítvány orvoscsapatának felkérésére elvállalta, hogy orvosi és tudományos célból dokumentálja a fejüknél összenőve született bangladesi sziámi ikrek műtéti szétválasztására irányuló hátralévő eseményeket, valamint a filmnyersanyagokból később, a műtétsorozat kimenetelétől függően, az orvosokkal egyeztetve később esetleg dokumentumfilmet készíthet.[14] A tanúk előtt történt megállapodásról később máshogyan nyilatkozott, azt állítva, hogy eleve filmkészítésre kapott felkérést[15], és minden azzal kapcsolatos jogot a saját cégének követelt, személyiségi jogi lemondó nyilatkozatot aláíratva a bangladesi végső szétválasztó műtét előtt a szereplőkkel, valamint korábbi titoktartási nyilatkozatát megszegve bizalmas műtéti képeket küldött szét ismerőseinek.[14] A film a kialakult bizalmi válság miatt nem készült el, noha a nyersanyagok döntő többségét más készítette.[14][16]
2021. február 5-én házkutatást tartottak a budakeszi házában, számítógépeket és más adathordozókat kerestek és foglaltak le, miután a Budapesti Rendőr-főkapitányság bűnügyi főosztálya személyes adattal visszaélés vétség és más bűncselekmények gyanúja miatt folytat eljárást[17], és kezdetben nem működött együtt a hatóságokkal.[18]
Magánélete
Három gyermek édesapja. Első házasságából lánya született. Második felesége 2001-óta Bognár Gyöngyvér Jászai Mari-díjas színművésznő, akivel két közös fiú (Péter és Jakab) gyermeküket nevelik.[1][19][20] Családjával Budakeszin él.[21]
Színházi rendezései
A Színházi Adattárban regisztrált bemutatóinak száma: 15.[22]
- Ibsen: Kísértetek (1990)
- Gozzi: A szarvaskirály (1990)
- Williams: A vágy villamosa (1997)
- Csehov: Ványa bácsi (1998)
- Brecht: Baal (1998)
- Weiss: Jean Paul Marat üldöztetése és meggyilkolása... ahogy a charentoni elmegyógyintézet színjátszói előadják De Sade úr betanításában és ahogy azt a Gyulai Éjszakai Színtársulat színjátszói előadják ezerkilencszázkilencvenkilenc augusztusában (1999)
- Brecht: Kurázsi mama és gyermekei (2000)
- Csehov: Slussz (2003)
- Bulgakov: A Mester és Margarita (2005)
- William Shakespeare: Lear (2007)
- Csehov: Sirály (2008)
- Csehov: Három nővér (2009)
- Füst Milán: Boldogtalanok (2009, 2011)
- Ulickaja: Orosz lekvár (2010)
Filmjei
Rendezőként
- Tavaszi zápor (1983)
- A léderer-ügy (1985)
- Utóirat (1988)
- Szédülés (1990) (forgatókönyvíró is)
- Woyzeck (1994) (forgatókönyvíró is)
- Witman fiúk (1997) (forgatókönyvíró is)
- Temetés (1998) (forgatókönyvíró is)
- A Holocaust szemei (2002)
- Megtört hallgatás (2002)
- Ópium: Egy elmebeteg nő naplója (2007) (forgatókönyvíró is)
- A nagy füzet (2013)
- A hentes, a kurva és a félszemű (2018)[23][24]
Forgatókönyvíróként
- Lélegzetvisszafojtva (1985)
Színészként
- Kiválasztottak (1981)
- Karolina karácsonya, avagy újra együtt a család (1982)
- Elveszett illúziók (1983)
- Szerencsés Dániel (1985)
- A hecc (1989)
- A Valencia rejtély (1995)
Díjak, elismerések
- A bogotai fesztivál legjobb rendezés díja (1992)
- A pozsonyi fesztivál nagydíja (1992)
- A Magyar Játékfilmszemle fődíja (1994)
- A szaloniki fesztivál legjobb rendezés díja (1994)
- Chicagói Arany Plakett (1994)
- Félix-díj (1994)
- Bergamói Ezüst Rózsa-díj (1994)
- Csaba von Ferenczy-díj (1994)
- Strasbourg-i Fesztivál nagydíja (1994)
- Gene Moskowitz-díj (1994, 1997, 2007)
- Balázs Béla-díj (1995)
- Jupiter-díj (1995)
- A Moszkvai Filmfesztivál legjobb rendezés díja (1997)
- A genti fesztivál fődíja (1997)
- Brüsszeli Aranykor-díj (1997)
- Ostar-díj legjobb rendezésért (1997)[25]
- A színházi találkozó díja (1998)
- A színikritikusok díja (1998)
- Érdemes művész (2001)
- A Magyar Filmszemle legjobb rendezés díja (2007)
- A Magyar Köztársasági Érdemrend tisztikeresztje (2007)
- A filmkritikusok díja (2008)
- Kiváló művész (2011)
- Karlovy Vary-i Nemzetközi Filmfesztivál fődíja (2013) – A legjobb film díja (A nagy füzet)
- Arany Medál-díj - Év rendezője (2013)[26]
- Havasi István-díj (2018)[27]
Jegyzetek
- ↑ a b c d Holczhaffer Csaba: Szász János: „Furcsa figurák között nőttem fel”. meglepetes.hu, 2011. január 29. (Hozzáférés: 2018. november 25.)
- ↑ Ritter György: Szászszorszörnyek Szász János filmjeiről. filmtett.ro, 2018. január 29. (Hozzáférés: 2018. november 25.)
- ↑ A Színművészeti Egyetem digitális archívuma. filmacademy.hu. [2016. február 15-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. augusztus 4.)
- ↑ Szász János rendező nem tanít tovább az SZFE-n (magyar nyelven). telex, 2021. január 12. (Hozzáférés: 2021. január 12.)
- ↑ Jákfalvi Magdolna - ODT Személyi adatlap. doktori.hu. (Hozzáférés: 2019. október 9.)
- ↑ Csákvári Géza: Szász János: körülvesz minket a bestialitás. nepszava.hu, 2018. szeptember 14. (Hozzáférés: 2018. november 25.)
- ↑ Nagyszabású film készül a nándorfehérvári diadalról. mult-kor.hu, 2018. január 25. [2018. november 25-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2018. november 25.)
- ↑ István, Stefka: Trükközés a Hunyadi film körül. Az Öreg. (Hozzáférés: 2020. február 23.)
- ↑ Film, ami nincs (magyar nyelven). Demokrata. (Hozzáférés: 2020. február 23.)
- ↑ Szántó Eszter: Szász János mégsem rendezi a Hunyadi-filmet. 24.hu, 2019. március 29. (Hozzáférés: 2019. december 4.)
- ↑ János Szász über „Das große Heft“: Sie singen „Nehmt den Zug nach Auschwitz“ (de-DE nyelven). Berliner Zeitung, 2013. november 6. (Hozzáférés: 2020. február 23.)
- ↑ FIX TV | Bóta Café - Szász János | 2018.01.16.. (Hozzáférés: 2020. február 23.)
- ↑ Szakács Árpád (Magyar Idők): Kinek a kulturális diktatúrája? (V. rész). (Hozzáférés: 2020. február 23.)
- ↑ a b c György, Víg: Pataki Gergely: Csókay Andrással szétválasztottuk az ikreket, Szász János meg minket (magyar nyelven). index.hu, 2021. február 22. (Hozzáférés: 2021. április 7.)
- ↑ A bangladesi ikreket szétválasztó sebész: E miatt a filmrészlet miatt kell szenvednie Szásznak (magyar nyelven). telex, 2021. február 12. (Hozzáférés: 2021. április 7.)
- ↑ A sziámi ikrek filmese, Fuchs Richárd (magyar nyelven). Cselekvés a Kiszolgáltatottakért Alapítvány, 2020. február 19. (Hozzáférés: 2021. április 7.)
- ↑ Házkutatás volt Szász János rendező házában (magyar nyelven). Magyar Nemzet. (Hozzáférés: 2021. április 7.)
- ↑ Rendőrség: Szász János nem működött együtt, ezért minden adathordozót lefoglaltak (magyar nyelven). Magyarnarancs.hu. (Hozzáférés: 2021. április 7.)
- ↑ László Pál: Szász János: Nem azért mondom ezt, mert a rendszer seggét nyalom. 24.hu, 2018. február 16. (Hozzáférés: 2018. november 25.)
- ↑ Szász János: "Furcsa figurák között nőttem fel" (magyar nyelven). Meglepetés, 2018. január 29. (Hozzáférés: 2021. február 6.)
- ↑ Rendőrök szállták meg Szász János filmrendező otthonát – frissítve (magyar nyelven). 24.hu, 2021. február 5. (Hozzáférés: 2021. február 6.)
- ↑ 2012. október 24-i lekérdezés
- ↑ a b Kovács Bálint: Andy Vajna tényleg egy felülmúlhatatlan zseni?, index.hu - 2017. márc. 6.
- ↑ Szász János az A hentes, a kurva, és a félszemű című filmjének korábbi címe Sóhajok hídja volt.[23]
- ↑ Palotai István: OSTAR ’97 Új Kelet, 4. évfolyam, 132. szám library.hungaricana.hu - 1997. június 9.
- ↑ Molnár Piroska, Tenki Réka és Háy János az idei Arany Medál-díjas. napiaszonline.hu, 2015. december 10. [2018. november 25-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2018. november 25.)
- ↑ Őze Lajos-díjat kapott Tege Antal ‹ Heti Új Szó. hetiujszo.ro. (Hozzáférés: 2018. november 1.)
Források
- MTI Ki kicsoda 2009. Szerk. Hermann Péter. Budapest: Magyar Távirati Iroda. 2008. ISBN 978-963-1787-283