Törzsudvarnok
| Törzsudvarnok (Банатски Двор / Banatski Dvor) | |
 | |
| A görögkeleti templom | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Szerbia |
| Tartomány | Vajdaság |
| Körzet | Közép-bánsági |
| Község | Bégaszentgyörgy |
| Rang | falu |
| Irányítószám | 23213 |
| Körzethívószám | +381 23 |
| Rendszám | ZR |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 1095 fő (2011)[1] +/- |
| Népsűrűség | 35 fő/km² |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 68 m |
| Terület | 36,2 km² |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 45° 31′ 14″, k. h. 20° 30′ 51″Koordináták: é. sz. 45° 31′ 14″, k. h. 20° 30′ 51″ | |
| Törzsudvarnok weboldala | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Törzsudvarnok témájú médiaállományokat. | |
Törzsudvarnok (szerbül Банатски Двор / Banatski Dvor, németül Banater Hof, bolgárul Иттварнок / Ittvarnok) település Szerbiában, a Vajdaságban, a Közép-bánsági körzetben, Bégaszentgyörgy községben. Két település, Törzsudvarnok és Szőlősudvarnok egyesülésével jött létre. A települést a környékbeli magyarok csak Udvarnok néven ismerik.
Fekvése[szerkesztés]
Nagybecskerektől északkeletre, az Ó-Béga partján, Csősztelek, Jankahíd és Bégaszentgyörgy közt fekvő település.
Története[szerkesztés]
Törzsudvarnok[szerkesztés]
Törzsudvarnok 1319-ig királyi birtok volt, ekkor Károly Róbert király Karthali Tamás illyédi várnagynak és Etele nevű testvérének adományozta
A középkorban Keve vármegyéhez tartozott, neve 1332-1337 közt már szerepelt a pápai tizedjegyzékben is, tehát ekkor már egyháza is volt. 1452-ben az Ittebei család birtoka volt, 1508-ban azonban már csak mint puszta volt említve. 1508-ban II. László király e puszta akkori földesurának, Etelei Miklósnak adott kedvezménye szerint az Udvarnokon megtelepedők, hat évi adómentességet nyertek. E kedvezmény következtében a falu ismét felépült és a 15. század utolsó évtizedében még fennállt, a 17. században azonban ismét elpusztult és a Mercy-féle térképen, a becskereki kerületben, a lakatlan helyek között szerepelt, és még 1779-ben is lakatlan volt. A kincstártól Petrovics József szerezte meg 1825 körül, majd Torontál és Krassó vármegyékből római katolikus bolgárokat telepített ide, akik azonban később a szomszédos Szőlősudvarnokra költöztek. 1838-ban Petrovics József volt a földesura és ekkor még önálló puszta volt. 1910-ben 863 lakosából 602 magyar, 254 német volt. Ebből 827 római katolikus, 13 református, 16 görögkeleti ortodox volt.
A trianoni békeszerződés előtt Torontál vármegye Nagybecskereki járásához tartozott.
Szőlősudvarnok[szerkesztés]
Népesség[szerkesztés]
Demográfiai változások[szerkesztés]
| 1948 | 1953 | 1961 | 1971 | 1981 | 1991 | 2002 | 2011 |
|---|---|---|---|---|---|---|---|
| 2177 | 2099 | 1832 | 1629 | 1374 | 1300 | 1263[2] | 1095[1] |
Etnikai összetétel[szerkesztés]
| Nemzetiség | Szám | % |
| Szerbek | 593 | 46,95 |
| Magyarok | 509 | 40,30 |
| Jugoszlávok | 50 | 3,95 |
| Cigányok | 30 | 2,37 |
| Bolgárok | 8 | 0,63 |
| Románok | 6 | 0,47 |
| Montenegróiak | 5 | 0,39 |
| Muzulmánok | 4 | 0,31 |
| Németek | 2 | 0,15 |
| Csehek | 1 | 0,07 |
| Horvátok | 1 | 0,07 |
| Egyéb/Ismeretlen[3] |
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ a b 2011 Census of Population, Households and Dwellings in The Republic of Serbia: Ethnicity – Data by municipalities and cities. Belgrád: A Szerb Köztársaság Statisztikai Hivatala. 2012. ISBN 978-86-6161-023-3 Hozzáférés: 2017. október 9. (szerbül és angolul)
- ↑ Stanovništvo, uporedni pregled broja stanovnika 1948, 1953, 1961, 1971, 1981, 1991, 2002, podaci po naseljima. (szerbül) Beograd: Republički zavod za statistiku. 2004. ISBN 86-84433-14-9 Knjiga 9
- ↑ Stanovništvo, nacionalna ili etnička pripadnost, podaci po naseljima 1. kötet. (szerbül) Belgrád: Republički zavod za statistiku. 2003. ISBN 86-84433-00-9
Források[szerkesztés]
- Borovszky Samu: Torontál vármegye
Hivatkozások[szerkesztés]
- Udvarnok története Archiválva 2011. február 13-i dátummal a Wayback Machine-ben
